Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)
1993-04-14 / 8449. szám
Magyar Hírlap 1993.ápr.7. 14 elő egy kormányrendeletet, amely éppen azt szolgálná, hogy meghatározza pontosan, milyen úton lehet kérni a vagyonátadást, miképp lehet dönteni róla és hogyan kell kérni, milyen feltételek szükségesek hozzá. Azért van erre szükség, hogy ne lehessen a minisztert egy telefonnal felhívni és ingyen vagyont kérni tőle. — Mikorra várható, hogy a rendelet megjelenik? — Még pár hónapot várni kell rá. •R. Gy. Duna-tv: a támogatásról nem tudnak Szekeres László, a Duna-tv-t működtető egyszemélyes részvénytársaság vezérigazgatója érdeklődésünkre úgy nyilatkozott, hogy a hírről csupán a sajtóból értesült, arról semmi többet nem tud. Mint mondta, arról azonban ő is megbizonyosodott, hogy a jogszabályok alapján a Hungária Tv Alapítvány ilyen módon valóban hozzájuthatna bármekkora összeghez. Ez viszont nem magára a Duna-tvre, hanem az alapítványra tartozik, ez ügyben tehát nyilatkozzanak a kuratórium tagjai — tette hozzá. (Megjegyezzük, hogy az rt. egyszemélyi tulajdonosa egyébként nem más, mint a Hungária Tv Alapítvány— Szü. L.) Jankovics Marcell, kuratóriumi tag. a Duna-tv szóvivője szintén a sajtóból szerzett az ügyről tudomást. Kérdésünkre elmondta viszont, hogy szóba került: a Duna-tv további kormánytámogatásra tart igényi. Számításaik szerint ugyanis a műholdas televízió ez évi működtetéséhez legalább négy és fél milliárd forint lenne szükséges, a költségvetéstől azonban eddig ..mindössze” kétmilliárdot kaplak. Anyagi gondjaik vélhetően csak a jövő évtől szűnhetnek meg, ekkortól látszik ugyanis megoldhatónak. hogy a vállalkozás reklámbevételekből tartsa el magát. • Szü. L. Kuncze: ne osztogassák az állami vagyont Kuncze Gábor, az SZDSZ frakcióvezetője tegnap találkozott Katona Tamással, és tájékoztatást kért az ügyről. A szabaddemokrata politikus elmondta: az államtitkár cáfolta, hogy akár titkos, akár nyilvános kormányhatározat született a Duna-tv működéséhez való további hozzájárulásról. Kuncze kérdésére Katona közölte: kormányülésen tavalyi lét: rehozása óta nem volt szó, és kategorikusan cáfolta azt is, hogy tudomása lenne a tervről. A későbbiekben viszont — tudtuk meg Kuncze Gábortól — az államtitkár nem zárta ki, hogy a tévé kuratóriumának tagjai ilyen irányú tárgyalásokat folytattak az ÁVÜ, illetve az ÁV Rt. képvi: selőivel. Mindketten egyetértettek j abban, hogy felhatalmazás nélkül az ÁVÜ és az ÁV Rt. nem juttathat va- i gyónt. Az más kérdés — tette hozzá Kuncze —, hogy a Duna-tv támogatása számításba se jöhet, hiszen az ' államháztartási törvény kizárja, hogy magáncégnek minősülő szervezet ingyen jusson állami vagyonhoz. Az SZDSZ-ffakcióvezető szerint egyébként az alapítvány sem kaphatna ily módon vagyont. Amennyiben vannak olyan részvények, melyeknek hozamára a költségvetés nem tart igényt, akkor azok számára tudna jobb helyeket (például a nyugdíjpénztárt, kisvállalkozási garanciaalapot) — tette hozzá Kuncze. Ilyen akciót nem tartana jónak a kormány részéről, azt meg nehezen tudja elképzelni. hogy a kabinet tudta nélkül 10-15 milliárd forintnyi vagyont „elajándékozzanak”. Az SZDSZ frakcióvezetője tárgyalni kíván Szabó Tamás privatizációs miniszterrel. Amennyiben a hír igaznak bizonyul, fellépnek a parlamentben, mert úgy vélik, hogy biztosítani kell a nyilvánosságot, hiszen az adófizetőknek joguk van tudni, í mire költik a pénzüket. Végezetül emlékeztetett arra, hogy az SZDSZ 15 pontjában sürgette a privatizáció ellenőrizhetővé tételét, átláthatóságát. Ellenkező esetben ugyanis félő, hogy az állami vagyonnal bárki bármit megtehet — mondta Kuncze. •F.A. Haraszti: az alapítvány a párt fedőszerve — Itt a pártállam lebontásának ürügyén egy újfajta, párthoz kötődő kollektív magántulajdonosi rendszer kiépítése folyik, ahol ezen alapítványok a párt fedőszervévé. illetve vagyonszerző szervévé válik — véli Haraszti Miklós. Ez azt a célt szolgálja, hogy a különböző alapítványok törvényhozási legalitását biztosítsák. Rendszerint a finoman meghagyott joghézagokat használják fel erre. Jelen esetben például a formálisan társadalmasított, valójában azonban szigorúan pártbefolyás alatt tartott kurátori kiválasztási módszer az a joghézag, amellyel a párt él. A Hungária Televízió Álapítvány ügyében a kormány minden törvény- I hozási együttműködés nélkül döntött. Amennyiben a törvényhozás nem is marad ki. úgy az történik, hogy a képviselők megszavaznak a kultúra céljaira egy bizonyos összeget. a minisztérium létrehoz egy alapítványt, majd felkéri a társadalmat arra, hogy jelöljön embereket. Véletlenül azonban mindig ugyanabból a körből kerülnek ki a személyek, megkapva a kuratóriumi tagsággal járó jogosítványokat. Most új elem az, hogy az alapítvány privatizálható, valóban profitot hozó ingatlanokhoz jut. Schiffer: A híresztelésnek lehet alapja... — Várható volt, hogy előbbutóbb valami kiderül, hiszen a Dunatv működik, valószínűleg jelentős tőke áll mögötte — mondta el Schiffer János. Ellentmondásos, hogy amíg néhány száz millió forintos alapítványokról óriási harc folyik, addig a nagy pénzek csendben kerülnek ki az ellenőrzés alól. Természetesen alaposan meg kell vizsgálni, hogy mi igaz a napvilágra került hírekből, de valószínűnek tartom, hogy van alapjuk. A kormányzat saját jövőbeni politikai bázisának kialakítása érdekében az állami vagyonból óriási összegeket játszik ki egy alapítvány számára. Ez már túlmutat a még megengedhető határon. • Ú. K. Németh Zsolt: a Duna-tv feszültségforrás I Németh Zsolt, a Fidesz választmányi tagja kifejtette: régóta komoly belpolitikai feszültségkeltő elem a Duna-tv ügye. A probléma többek között abból adódik, hogy a tévé de facto a frekvenciamoratórium megkerülésével jött létre. A Fidesz-politikus szerint ugyancsak gondot jelent, hogy a Hungária TV Alapítvány kuratóriumába kizárólag csak kormánypárti politikusok kerültek be, a kormányzat még a hatpárti I konszenzusos törekvés látszatát is ! kerülte. Ugyanígy nincs beleszólása a határon túli magyarság legitim szervezeteinek sem a televízió felállításába. működésébe. Ebben a hely-
