Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)
1993-04-08 / 8447. szám
Népszabadság, 1993.ápr.5 16 A mezőgazdaság nem csupán az átmenet, hanem a gyakori változások idejét is éli. Alig múlik el hónap, hogy ne járna le valamely terminus, ne kellene módosítani az eredetileg tervezett határidőkön. Dr. Medgyasszay Lászlót, a Földművelésügyi Minisztérium nemrégiben kinevezett politikai államtitkárát az éppen soros változtatásokról kérdeztük.- Gyakorló gazdászok egyre hangosabban emlegetik: a szakminisztérium a szakmai hibák sorozatát követte el az elmúlt években. Mint volt gyakorló szakember, hogyan érzi magat ebben a környezetben?- Az új vezetés sem világmegváltó ötletekkel érkezett, hiszen ennél sokkal földközelibb a feladat: a mezőgazdaságban dolgozók túlélését kell megszervezni. Az elődeink is ezért küszködtek, s ha születtek is rossz döntések, azok az információhiányból és az ágazat válsághelyzetéből fakadtak. Amikor a válság szót kimondom, nem a mezőgazdaság általános válságát értem alatta. Néhány ágazatban - például a zöldségtermesztésben - van piac és fejlődés is tapasztalható.1 Nem szeretnék programot hirdetni, de azt vallom: a minisztérium szakembereinek azon kell munkálkodniuk, hogy az FM koordinációs szerepe kiteljesedjen. Eközben persze olyan munkákat is föl kell vállalnunk átmenetileg, amelyekre egy valóságos piacgazdaságban már nem lesz szükség. A vidéken élők között érezhető a feszültség, s a minisztérium vezetőinek egyik feladata éppen az, hogy ezeket meggyőzéssel, de kiváltképpen az új lehetőségek felvázolásával enyhítse. Ezt leginkább úgy érhetjük el, ha az élő kérdésekre élő válaszokat adunk. Végül vissza kell kérdeznem: mire gondolnak a szakemberek, amikor a minisztériumi hibák sorozatáról beszélnek? Nem általános az agrárválság Beszélgetés dr. Medgyasszay László államtitkárral- Számos példát lehetne idézni, de vegyük csak a tejtermelés ellentmondásait. Néhány hónapon belül döntöttek a tebénkivágások és a létszámnövelés ösztönzése mellett, amit egyebek között a biológiai ciklus lehetetlenné tesz. ön éppen mostanában érvelt a tej védőára mellett, ami a rossz emlékű kézi vezérlés helyett már piaci módszer.- Az állatorvosok tragédiaként emlegetik a tehénkivágások ütemét, a tejipari szakemberek pedig túltermelésről panaszkodnak. Helyzetéből fakadóan az agrártársadalom is megosztott, s nyilvánvaló, hogy’ az ellentmondások rengetegében csak a piac általános szabályainak alkalmazásával lehet tisztább helyzetet teremteni. Enélkül egyszerűen nem lesz élelmiszer, hiszen ráfizetéses termelést egyetlen gazdálkodótól sem lehet várni. Az agrártermelés valamennyi ágazatában el kell érni a jövedelemtermelő képességet.- Minden gazdálkodó ezt várja, csak ez nvilvánalóan nem megy a minisztérium átszervezésével. Az elmúlt években többször is próbálkoztak vele. de a gyakorlatban romlottak a termelés feltételei. Mi várható az újabb átszervezéstől?- Egy hónapja dolgozom a minisztériumban, e kérdésben nem tartom magam illetékesnek. Raskó György közigazgatási államtitkár birja a minisztérium vezetésének bizalmát, ö irányítja az átszervezést.- Neki korábban is volt kísérlete erre. Mi a garancia rá, hogy ezúttal (ikerül?- Ha csinálnék egy átszervezést, s a tapasztalatok nem mindenben igazolnák az eredeti elképzelést, módosítanék rajtuk. Átmeneti időket élünk, s ha a szükség úgy hozza, a szervezeteken is változtatni kell.- A termelők túlságosan sokszor tapasztalják a változtatásokat. A kárpótlási törvény szerint március 31-ig be kellett volna fejezni a licitálásokat a földekre, de csupán hat százaléknál tartunk. Ha elmaradás van, változtatni kell a törvényes határidőn, s elhárulnak az akadályok. Csakhogy erre vidéken azt mondják: a döntéshozók vagy nem hozzáértők, vagy nem tartják a szavukat.- Mindenkinek szive joga, hogy’ szavahihetetlenségnek fogja föl a változtatásokat. Nézetem szerint az lenne a tisztességtelen, ha a napi gyakorlat ismeretében nem változtatnánk ott, ahol arra szükség van. Persze konkrétan a kárpótlás ügyében el lehet bennünket marasztalni azért, hogy nem mértük föl pontosan a határidőket. Ám ezt elsősorban az teheti meg, aki már bonyolított le egy ilyen akciót. Én egyébként boldog leszek, ha az év végéig a kárpótlás nagyobb része befejeződik: Tudjuk, vontatottan halad a földek kimérése is, egyszerűen azért, mert hiányzik hozzá a pénz. A minisztérium most pótlólagos forrást kér a kormánytól, s ebben remélhetően hamarosan döntés születik.- Napirenden van a szövetkezeti törvény módosítása is. Eszerint megint elkezdődhet a kilépések, leválások folyamata. Ez egyfelől tartós bizonytalanságot jelent, megnehezítve az egyébkent is vontatott hitelezést, szerződéskötéseket: másfelől azt a hamis illúziót kelti az emberekben, hogy kisebb egysegekben jövedelmezőbb a gazdálkodás. Ezzel szemben a mezőgazdaság jövedelemhiánya, válsága szektorsemleges. Miért van szükség az újabb törvénymódosításra?- Áz úgynevezett átmeneti törvény lehetőséget nyújtott a tagoknak, hogy kiválhassanak gazdaságukból, míg a szövetkezeti törvény szerint ezt nem tehetik meg. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy jelenleg is vannak ilyen igények. A parasztember mindig megfontolt volt, most is nehezen tudja eldönteni, egyénileg vagy csoportosan gazdálkodva lesz előnyösebb a helyzete. Aki csak később gondolta át a jövőjét, annak is meg kell adni azt a lehetőséget, hog>- változtathasson a helyzetén. A cél persze mindenképpen az. hogy az átszervezés a lehető legkevesebb sérelemmel záruljon. Egyébként a módosítás a csoportos leválásra nyújt lehetőséget, így működőképes gazdasági egységek kezdhetnek új életet. Áz egyem kiválásról még tart a vita. de nézetem szerint ezt nem fogadja el a parlament. Nem is volna helyes, hiszen ha traktoronként, tehenenként hordanák szét a szövetkezeteket, az a mezőgazdaság legyilkolását jelenthetné.- A termelés jövedelmezősége nem a szervezeten múlik elsősorban. Miért bizakodnak mégis a csoportos leválásokban?- A törvényalkotás egyáltalán nem bizakodik abban, hogy sok lesz a leválás a szövetkezetekből. Csupán arról van szó, hogy megteremtjük ennek a lehetőségét. V. Farkas József
