Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)

1993-04-08 / 8447. szám

Beszélő, 1993.ápr.3

lit Ugyanis nemcsak itt keD laknia - lakhat egy rokonánál vagy albérletben is de a megélhetése is biztosított kell legyen. Márpedig az. hogy a megélhetése és a lakóhelye Magyarországon biztosított, az a madagaszkárira ugyanúgy vonatkozik, mint a kolozsvárira. A megélhetés mércéje feltehetően igen magas lesz. Számtalan trükk van arra, hogy a hatóság például a saját vállalkozást ne tekintse biztosított megélhetésnek. Mindez arra jó, hogy a hatóság vagy eltekintsen, vagy ne tekintsen el a szabály érvényesítésétől. Fellebbezés nincs, külső kontroll nincs, a hatóság tehát azt csinál, amit akar. Ebből a szempontból az új törvény tökéletesen átvenné a korábbi szabályozási rendszer Logikáját.

F. Ke Mivel a korábbi szabályozás rendszer konkrét feltételeket nem fogalmazott meg, alkalmazása önkényes leheteti. A jövőben azonban korlátot keil fölállítani, feltételeket kell megfogalmazni.

N. B.: Tökéletesen egyetértek azzal, hogy az egyszerű, szabályos honosítást kérőknél kerüljük el azokat a kérelmezőket, kivéve a menekülteket, akik az államnak terhet jdaitenek. Ilyen fordulat minden ország jogrendjében szerepel. Csak azt mondom, hogy a javaslat olyan látszatot kelt, mintha a vissza honosítás esetén ezeket az akadályokat meg lehetne kerülni. Valójában nem lehet megkerülni őket.

Z. Gergely Erdélyből

Beszélő: Legyünk gyakorlatiasak. Z. Gergely a Felvidéken, Erdélyben vagy a Vajdaságban lakik, magyar nemzetiségű, magyarul beszél, magyar állampolgárok voltak a szülei vagy a nagyszülei. Megérkezik Budapestre azzal az elhatározással, hogy itt kíván élni. Mi lesz vele? Mit kell tennie?

F. K.: Mi az, hogy itt kíván élni?

Beszélő: Magyar állampolgár akar lenni.

F. K.: Lakást szerez, valamilyen...

N. B.: Nem. Először is megélhetésre van szüksége, ehhez munkavállalási engedély kell, vízumot kell kérnie, tehát azonnal haza kell utaznia, hogy megszerezze a munkavállalási vízumot

Beszélő: Itt nem lehet megszerezni a munkavállalási engedélyt?

N. B.: A külföldiek munkavállalásáról szóló 1991-es raiddet szerint nem.

F. K.: A törvény meghatározza a honosítás általános feltételeit. Ezekhez képest lehet megfogalmazni engedményeket. Például a visszahonosítási kérők esetében nem feltétel a személyenkénti 6 négyzetméter lakóterület Lakhatnak kisebb helyen is. De például a büntetlen előélettől már nem lehet eltekinteni. j

N. B.: Itt se világos a törvényalkotó szándéka. A magyar jog szempontjából büntetlen előéletű? Mert a madagaszkári jog esetleg egészen másképp határozza meg a büntetett előéletet. Vagy akit Ceausescu elítélt? Aki Ceausescu börtönében volt, az ki van zárva a vissza honosításból?

F. K.: Amikor egy ország meghatározza a honosítás feltételeit, akkor tulajdonképpen azt a filozófiát - ez tényleg filozófia - vallja, hogy az állam szuverén döntése, hogy kit fog állampolgárának tekinteni. Tehát ilyen értelemben tulajdonképpen ad absurdum, még az is elfogadható lenne, ha nem határozna meg feltételt, hanem azt mondaná, hogy a gyerekeket kivéve - mert ezeknek a szabályoknak az a lényege, hogy a gyereket nem lehet hontalan helyzetbe hozni - a döntést hozó szervnek teljes szabadsága van abban, hogy kit

honosít és kit nem- Nem tudom, van-e értelme olyan módon vizsgálni a jogszabályi megoldásokat mint a büntetőjogban. Ez másfajta, alkotmányjogi szabály.

N. B.: Mindannyian tudjuk, hogy végső fokon a köztársasági elnök - valójában a belügyminiszter - dönt. Mégsem mindegy, hogy a kimondott szabály (szemben a ki nem mondottal) milyen filozófiát tükröz. Azt állítom, a javaslat jelenlegi formájában önmagának és a kormány meghirdetett politikájának is ellentmondó filozófiát tükröz.

F. IC: Ha vannak ellentmondások - ez a történelmi helyzet következménye, amelybe az ország került Jönnek emberek, akiknek az egész nádója magyar volt. Jönnek Keletről, jönnek NyugatróL Egy dolgot lehet csak tenni- azonos helyzetbe kell hozni őket. Nem szabhatsz különleges feltételeket annak, aki Nyugatról jön, mert esetleg gazdagabb, és nem szabhatsz annak se, aki a Keletről jön.

Juan S: Caracasből

N. B.: Ez a jogszabály pontosan ezt teszi. A legnagyobb mértékben kedvezményezi a Nyugaton élőt. Két módon. Egyrészt a Nyugaton élőnek jogszabály-technikailag is és morálisan is elképesztő módon megengedi, hogy egyoldalú nyilatkozattal visszaszerezze az állampolgárságát, amelytől megfosztották, vagy amelyről - s ez az elképesztő - korábban lemondott Másrészt az egész jogszabály hallgat az asztal közepén fekvő hulláról, arról a néhány százezer vagy néhány millió magyar állampolgárról, akik Nyugat-Európa ban, Amerikában vagy Óceániában élnek, és sem ők nem tudják, hogy magyar állampolgárok, sem mi nem tudjuk róluk, hogy magyar állampolgárok. Ennek ellenére amikor az a kérdés, hogy ki van kedvezőbb helyzetben, ez a néhány millió fantommagyar ezerszer kedvezőbb helyzetben van, mint az összes kisebbségi a szomszédos országokban. Ugyanis Juan S. bármikor besétálhat Caracasban a magyar konzulhoz, és azt mondhatja, uram, magyar vagyok, kérem az útlevelem. És meg kell neki adni, noha 1929-től, hatvan éve nem volt seüdje Magyarországon. Meg kell neki adni az útlevelet, mert vér szerint magyar állampolgár.

F. K.: Ez a törvény senkitől sem veheti el azt a jogot, amelyet az apja vagy a nagyapja állampolgársága révén megszerzett.

N. B.: Miért nem? A magyar jogi tradidótól egyáltalán nem idegei, hogy a magyar állampolgárság kihunyjon az időmúlás folytán. A hágai nemzetközi bíróság a Nottebohm-itéletben kimondta, hogy az állampolgárságnak feltétele a valóságos és tényleges kapcsolat az állammal. A kettős állampolgárságot kizáró egyezmények is feltételül szabják a valóságos kapcsolatot az állam és a polgár között

Azt szorgalmaznám, hogy legyen egy- vagy - kétéves világméretű kampány, és mondja ki a törvény, hogy öt évet kap mindenki, hogy eldöntse, meg akarja-e tartani a magyar állampolgárságot vagy sem. A szabályozás akkor válik zárttá, ha a végleg elutazók, a kivándorlók, azok, akik nem tartanak fenn semmiféle kapcsolatot az országgal, egy idő múlva ugyancsak elvesztik az állampolgárságukat Kimondhatom, hogy magyar állampolgár külföldön született gyermeke, ha az élete első 18 évből nem tölt legalább ötöt Magyarországon, nem tekintendő többé magyar állampolgárnak.

F. K.: De mire való ez? Aki az elvileg többmilliós állampolgári körbe tartozik, és esetleg maga se tud róla, annak soha az életben nem okoz konfliktust, hogy magyar állampolgár. Aki pedig tud róla, akinek fontos a magyar állampolgárság annak a helyzetét ezek a szabályok megfelelően rendezik.

N. B.: Csakhogy ez a törvény a magyar állampolgárság erkölcsi súlyáról beszél Miközben erről a súlyról több «rizezer vagy néhány millió ember, akti elvben e súly hordozója, nem is tud. Ilyen módon is farizeus tehát a törvény. Egyre több szó esik a külföldön élők választójogáról Hány külföldi kapna választójogot? Félmillió? Kétmillió? És még valami ebben a sokaságban lehetnek, alak azt gondolják, hogy egy magyar útlevéllel könnyebb turpisságokat elkövetni, mint a meglévő útlevelükkel Nem feltétlenül bűncselekményekre gondolok. De minden esetben, ha valamilyen jogszabály a belföldi javára tesz különbséget belföldi és külföldi között, az emberem belföldinek fog minősülni, mert a devizakülföldi fogalmát nyilván eltörli a hatályos jog. Vagy a brüszszeti egyetem ösztöndíjat hirdet magyar diákok számára: a magyar útlevelével oda is jelentkezhet, holott esetleg egy szót se tud magyarul A magyar kvóta terhére próbál bevándorolni Ausztráliába, és így tovább.

Beszélő: Nézzük az érem másik oldalát, a határon túli magyarokat.

KI a magyar?

N. B.: Azt hiszem, abban mindannyian egyetértünk, hogy a szomszédos országokban élő, magát magyarnak valló és valami külsődleges kategória szerint is magyarnak minősíthető népesség köréből azoknak, akik eldöntötték, hogy ide áttelepülnek, s ezt sikeresen meg is valósították, kedvezményeket akarunk adni a honosítás során. Amit nehezményezek, az az, hogy a törvény olyan új fogalmakat iktat be, de nem magyaráz meg, mint a »magyar nemzetiségű". Visszahonosítható, akinek a felmenője magyar állampolgár vall eddig világos, de arra, hogy ki a magyar nemzetiségű, arra nincs jogszabály.

F. K.: Minden honosítási vagy visszahonosítási kérelemmel kapcsolatban megjelenik a diszkrédós elv. a Magyar Köztársaság érdeke. Bármilyen feltételt fogalmazunk meg megmarad az állam szuverén mérlegelési joga.

Beszélő: A törvény hatalmas diszkréciói jogot ad a belügyminiszternek, hogy eldöntse, ki a magyar nemzetiségű.

F. Ke Szívem szerint ezt a két szót, hogy magyar nemzetiség, kihagynám. A magyar nemzetiség fogalmára az állampolgársági jognak csak egyetlenegy kategóriája van, az, hogy fdmenó. Mist nem is lehet vizsgálni

N. Be A törvényben két kritérium van: a jelentkező vagy a felmenője magyar állampolgársága, és a jelentkező magyar nemzetisége Azt tehál hogy ki a magyar, valóban a belügyminiszter fogja eldönteni. Vagy egy kormányrenddel fogja eldönteni, illetve a kormányrendelethez kiadott további utasítás. Vagy egy kormányhatározal ■ amely vagy ezres, vagy háromezres A munkavállalási engedélyek kiadásánál is bizonyos különbségtétel figyelhető meg, szociológiailag. Valaki értelmezi, hogy ki tartozik a kedvezményezett csoportba, csak azt nem lehet tudni, hogy milyen jogszabály alapján. Ahogy azt sem lehet tudni, hogy a beutazásnál milyen alapon döntik el, hogy egyes személyektől megkívánják a napi 1000 forintot, másoktól meg nem.