Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)
1993-04-08 / 8447. szám
Pódiumvita az európai integrációról Magyar Hírlap, 1993.ápr.3. Kádár: az EK-csatlakozás útja göröngyös Magyarország jövője az európai integrációban — ez volt a központi témája a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége által rendezett pódiumvitának. A rendezvényre az Európai Szakszervezeti Akciónap alkalmából április 2-án, tegnap került sor. „Nélkülünk nem megy” — vélekednek a szakszervezetek, mármint az európai integráció. Ezért az MSZOSZ címét tartalmazó borítékot nyújtottak át Kádár Béla külgazdasági miniszternek és Hans Beck EK-nagykövetnek. Kádár Béla külgazdasági miniszter nyitó előadásában kijelentette, hogy 1993 Európa éve, s remélhetőleg 1996 Magyarország éve lesz. S hogy miért Európa éve az idei év? Azért, mert az Európai Közösségben létrejön az egységes piac, az EK- és az EFTA-megállapodás értelmében kirajzolódik az új gazdasági tér, s az európai egység mélyül — fejtette ki a miniszter. A magyar kormány megkezdte az új Európa-politika kialakítását, amelynek három, egymással szorosan összefüggő dimenziója van. Nincs biztonság politikai stabilitás nélkül, nincs politikai stabilitás szociális biztonság nélkül, nincs szociális biztonság foglalkoztatottság nélkül, nincs foglalkoztatottsági biztonság gazdasági növekedés nélkül, s ehhez pedig piacok és erőforrások kellenek — magyarázta Kádár Béla. Kiemelte, hogy eddig túlnyomórészt szabadkereskedelmi megállapodásokat írtunk alá, de ezek valójában többet jelentenek. Hiszen asszimetrikus megállapodásokról van szó — korábban kapjuk a kedvezményeket, mint adjuk —, s lehetőség van bizonyos esetekben piacvédelmi intézkedésekre is. A szabadkereskedelmi megállapodások révén a magyar ipari termelés 60 százaléka után megszűnnek a vámok és egyéb kereskedelmi korlátozások, a mezőgazdasági kivitel ugyancsak 60 százalékára biztosítanak kedvezményeket. Vagyis a magyar gazdasági diplomácia révén 310-320 millió dollár preferenciához jut a magyar gazdaság, amelynek fele értéktöbblet — hangsúlyozta a miniszter. Úgy vélekedett, hogy a megállapodások dinamikát hoztak a zsugorodó magyar gazdaságba. A helyszínhez alkalmazkodva a miniszter szólt arról is, hogy az Európai Közösségbe irányuló export félmillió, az EFTA-ba irányuló pedig 150 ezer munkavállalónak biztosít munkahelyet. Vagyis aki az exportot veszélyezteti, az ennyi dolgozó munkáját is veszélybe sodorja — emelte ki. A megállapodás révén tavaly 700 millió dollárral nőtt az EK-ba irányuló kivitel, vagyis 2 százalékkal kevesebb lett volna e nélkül a magyar GD s 70 ezerrel több a munkanélküli. Az EK-csatlakozás útja göröngyös, verejtékes. Jó úton haladunk, de lehet, hogy más menetsebességre kellene kapcsolnunk — fejtette ki Kádár Béla. Hozzátéve, hogy van olyan „hozományunk”, amivel mi is hozzá tudunk járulni az új Európához. A miniszter szerint még néhány évvel odébb van. hogy az Európai Közösség teljes jogú tagja legyen Magyarország, s még alaposan fel kell készíteni az országot. Végül aláhúzta, hogy a szakszervezeteknek is segíteni kell abban: minél zökkenőmentesebb legyen az Európába való menetelés. A külgazdasági minisztert követően Hans Beck, az EK magyarországi missziójának vezetője azt hangsúlyozta, hogy a munkavállalók érdekeit nem lehet csupán nemzeti keretek között képviselni. Ezért reményét fejezte ki, hogy az MSZOSZ részéről nincs olyan kemény elhatárolódás a különböző társulások ellen, mint az ’50-es években a német szakszervezetek részéről megmutatkozott a társulás ellen. A nagykövet kijelentette, hogy Európát ő sem tudja elképzelni Magyarország nélkül, s hazánk mindig is része volt az európai identitásnak. Egyetértett Kádár Bélával abban, hogy van „hozományunk” Európa számára. Végül reményét fejezte ki, hogy mire aktív pályafutását befejezi — 1998-ban megy nyugdíjba —, még az előtt teljes jogú tagja lesz Magyarország az EK-nak. Palánkai Tibor, a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem professzora arra hívta fel a figyelmet, hogy nem elég csupán a.szabadkereskedelmi megállapodásokban és meglévő adottságainkban bízni, hanem állandó fejlesztésre és expanzív exportpolitikára is szükség van. Véleménye szerint nem használna, ha visszatérnénk a protekcionizmusra, mivel az iparvédelem mellett nagy hangsúlyt kell helyezni a fogyasztóvédelemre is. Az EK-hoz való csatlakozást illetően kiemelte: számos nehézséggel kell szembenéznünk, s a „felvételi" vizsga kemény lesz. Problémaként említette, hogy egyelőre csak marginális partnerek vagyunk az EK számára. Mivel az EK-ban kétmillió strukturális munkanélküli van, a csatlakozás szempontjából döntő fontosságú lesz a munkaerő szakképzettsége. Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke, a „házigazda” is fontosnak nevezte az európai integrációt, ugyanakkor sürgette, hogy a szociális partnerekre jobban figyeljenek. Hiszen az integrációval párhuzamosan Magyarországon jelentős szociális feszültségek alakulnak ki, az elszegényedés egyre nagyobb méreteket ölt. „Nélkülünk nem megy” — volt a tegnapi szakszervezeti akciónap címe. Ennek kettős értelme van — mondotta Nagy Sándor. Egyrészt Magyarország nélkül „nem megy”, hogy egységes Európa jöjjön létre. Másrészt azt jelenti, hogy szakszervezetek nélkül Magyarország „nem megy” Európába. A szakszervezetek szeretnének konstruktív partnerek lenni ebben az integrációs folyamatban, emiatt-#?. MSZOSZ elnöke egy-egy borítékot nyújtott át Kádár Bélának és Hans Becknek. A borítékok az MSZOSZ címét tartalmazzák, hogy megtalálják őket... •V.l.
