Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)
1993-04-07 / 8446. szám
Népszabadság, 1993.ápr.2 40 Nem csak a magyar vélemény fontos Interjú Szávovics Margit jugoszláv kisebbségügyi miniszterrel A közelmúltban Szávovics Margitot nevezték ki Belgrádban szövetségi kisebbségügyi és emberi jogi miniszterré. A jugoszláviai magyarokat képviselő legnépesebb párt, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége erélyesen tiltakozott a miniszter asszony személye ellen, sőt a vajdasági magyarságra nézve sértőnek minősítette, hogy éppen őt találták alkalmasnak a nemzetiségek szempontjából létfontosságú tisztség betöltésére. Beiktatását követően nyomban interjút kértünk Szávovics Margittól, aki csupán Írásban volt hajlandó válaszolni telefaxon elküldött kérdéseinkre.- Mielőtt válaszolnék a kérdéseire, szeretnék néhány adatot közölni magamról, mert a médiák több téves információt i jelentettek meg rólam az utóbbi időben. Békéscsabán születtem, ott is laktam gimnáziumi tanulmányaim befejeztéig Ezután legális úton Jugoszláviába mentem (nem emigráltam), ahol először Szabadkán elvé-* geztem a Tanárképző Főiskolát, majd az újvidéki Bölcsészettudományi Egyetem pedagógiai tanszékén diplomát szereztem. A szegedi József Attila Tudományegyetemen doktoráltam, azaz egyetemi doktori címre tettem szert. Rövidesen Újvidéken is meg fogom védeni doktori értekezésemet a pedagógiai tudományokból. Kinevezésemig a szabadkai Pedagógiai Akadémián tanítottam.- Milyennek látja a Vajdaságban élő kisebbségek helyzetét?- Az ön kérdése a Vajdaságra vonatkozik, tehát konkrét válaszokat fogok adni a vajdasági magyar kisebbségre vonatkozóan, bár megjegyzem, Szerbiában, illetve Jugoszláviában sok kisebbség él, és mindegyik azonos jogokat élvez. Jugoszláviában mindenkinek jogában áll kinyilvánítania, mely néphez, nemzeti kisebbséghez tartozik, anélkül, hogy ennek bármilyen következménye lenne. Azokban a községekben, amelyekben magyarok is élnek, tekintet nélkül a százalékarányra, a szerb nyelv mellett hivatalos használatban van a magyar nyelv is. Ez egyaránt vonatkozik az állami szervekkel való kommunikálásra minden - községi, tartományi, köztársasági, föderációs - szinten és a bírósági ügyekre, de így van ez a mindennapi életben, az üzletekben, a piacon is. A magyarok szabadon alapíthatnak művelődési egyesületeket, van magyar nyelvű színház. • Ami a tájékoztatást illeti, vannak napilapok, hetente, havonta megjelenő újságok magyar nyelven. Az egész napos magyar nyelvű rádióműsor mellett, amelyet az újvidéki rádió sugároz, egy sor helyi rádióállomás sugároz magyar nyelvű műsort, a televízió is magas arányban közvetít programot magyar nyelven. A magyaroknak joguk van a politikai szervezkedésre és a választásokon való részvételre. Még egyszer hangsúlyoznám, hogy mindez vonatkozik a Jugoszláviában élő összes többi kisebbségre is. Több száz magyar vesz részt a községi, tartományi, köztár-, sasági és szövetségi parlamentben képviselőként. Tudásuk és képességeik alapján a magyarok különböző funkciókat töltenek be, például városelnökként, egyetemi tanárként, igazgatóként, üzemvezetőként, minden megkülönböztetés nélkül. Nincs akadálya az anyaországgal fenntartott kapcsolatok ápolásának sem.- A kisebbségi általános iskolai tanulók, középiskolások, egyetemi hallgatók anyanyelvű oktatását megoldottnak tekinti-e? Amennyiben igen, akkor miért?- Az óvodától az általános iskolán át a középiskoláig a tanulók minden tantárgyat magyar nyelven tanulnak. A Pedagógiai Akadémián, ahol én is tanítok, szintén minden tantárgyat magyarul hallgatnak a főiskolások. Magyarul lehet tanulni a szabadkai Építészeti és Közgazdasági Egyetemen, a Felsőfokú Technikai Főiskolán, jaz újvidéki-Bölcsészettudomá-i nyi Egyetemen. Véleményem szerint mindez kielégítően van megoldva. Nehézségek ott merülnek fel, ahol nincs elegendő számú tanuló, és emiatt lehetetlen megszervezni az. anyanyelvi oktatást. Ezekben az esetekben, minden kérdést egyedileg kell megoldani, mert valamennyi sajátságos a maga nemében.- Mi a véleménye a kisebbségek helyzetének a kulturális, tertlleü és személyi autonómia keretében való megoldásáról?- Az alkotmány ilyesmit nem ír elő. Szerbiában létezik két autonóm tartomány, melyek egyike a Vajdaság. Tudomásom szerint hasonló megoldást tartalmaz az a kisebbségi törvénytervezet, mely Magyarországon készült, de amit már évek óta sikertelenül próbálnak elfogadtatni. Nem ismeretes számomra, hogy a világ többi országában volnának hasonló autonómiák, kivétel talán Finnország, amely a Svédországtól való elszakadás fejében kötelezte magát a finnországi határokon belül maradó svédek speciális jogainak biztosítására, ez viszont nem azonosítható a mi helyzetünkkel.- A jelenlegi gazdasági helyzet- j ben mit tud tenni az anyanyelvű tá-; jékoztatás további folyamatos biztosításáért? A Magyar Szó akut anyagi gondjaira módjában áll-e megoldást találni?- A gazdasági zárlat nem tesz különbséget a népek és kisebbségek között, mindenkit egyformán érint. Ebben a szituációban minden tölünk telhetőt megteszünk, hogy fenntartsuk az eddigi helyzetet. Példaként említeném az újvidéki televízió kisebbségi programjai kérdésének rendezését. Mivel minden média súlyos gazdasági nehézségekkel küzd (tehát a szerb nyelvűek is), a Magyar Szó sem kivétel, osztozik a többiek sorsában. Abban a pillanatban, amikor a gazdasági zárlatot feloldják, minden visszatérhet az eredeti kerékvágásba.- Mi a véleménye arról, hogy a legszámosabb vajdasági kisebbség érdekszervezete határozottan ellenezte az ón kinevezését?- Én a Szerbiai Szocialista Párt tagja vagyok, mely nem nemzeti jellegű, mert minden nemzet képviselteti magát soraiban. Ez a párt nem „bolse-1 vista”, mint azt sokan igyekeznek bizonyítani. Mi a párton belül többségi szavazással hozunk határozatokat. így jómagam is néha többségben vagyok, más esetekben kisebbségben maradok, talán az utóbbi a gyakoribb. Ez azonban senkit nem zavar. A párton belül nem teszünk különbséget egymás között aszerint, ki milyen nemzetiségű, mert ha ez így lenne sosem jutottam volna el öt-ha1 titkos szavazás után a párt vajdasági végrehajtó bizottságának tagságáig. Emiatt a szocialisták, azaz a hatalmon leví párt egyaránt ki van téve í jobb-, illetve baloldali ellenzél kritikájának. Az ön kérdéséből az derül ki hogy a Vajdaságban egyedül i magyar kisebbség érdekszerve zetének véleménye fontos. E: igy viszont nem fedi a valósá got, mert már rövid tartomány kisebbségügyi titkári tevékenységem ideje alatt is, és most is felkerestek a többi kisebbsé; képviselői, de magyarok is akik segítséget kértek tőlem Én továbbra is problémámén tesen élek szomszédaim körében. Tehát a' probléma a VMDK-ra korlátozódik, mivel mi különbözőképpen ítélünk meg egyes kérdéseket. így például én a nyilvánosság előtt történő szerepléseim során tartózkodom a Magyarországot érintő bírálatoktól, de nem azért, mert nem lett volna miért (fegyvereladás Horvátországnak, a Jugoszlávia elleni gazdasági embargó bevezetésének szorgalmazása, különféle elmarasztaló ENSZ-határozatok meghozatalára tett javaslatok), hanem azért, mert elfogadhatatlannak tartom saját (még ha az „ex” is) hazám lejáratását külföldön, mint ahogyan azt a VMDK teszi. Továbbá, nem értek egyet azzal, hogy a Vajdaságban a magyarok elkülönüljenek, ugyanakkor áhítozzuk a határok nélküli Európához való csatlakozást. A kettő nem fér össze egymással. Nem tartom jónak, hogy a vajdasági népek összevesszenek egymással, hogy az egymás iránti türelmetlenség kiváltása megrontsa az eddigi jó viszonyokat. Mi ezután is együtt kell hogy éljünk (akarva-akaratlanul). Számomra felfoghatatlan tény az is, hogy azokat a megoldásokat, melyeknek alapján Jugoszlávia példaként szolgált a világban a kisebbségek helyzetének rendezésében, és ezt Magyarország is elismerte, máról holnapra nem kielégítőnek nyilvánították. A magyar nemzeti kisebbségnek valójában az összekötő kapocs szerepét kellene betöltenie a két ország között, nem pedig akadályoznia azt. Ebben különbözünk mi alapvetően. Már említettem, most megismételném, a VMDK politikáját rövidlátónak ítélem, mert rombolja az együttélés lehetőségét. Tudni kell azonban, hogy ez a háború is befejeződik egyszer, mint ahogyan véget értek az eddigiek is. Mi lesz utána? Nem jó olajat önteni a tűzre, mert az visszaüthet, és csak kárt okoz, elsősorban azoknak, akik szítják a tüzet. Varjú Márta
