Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. április (8443-8459. szám)
1993-04-01 / 8443. szám
Magyar Hírlap, 1993.márc.29.17 A parlamenti pártok egyike például azzal állt elő: az erőmű építését annak alapján kell eldönteni, hogy a felhasznált energiahordozó hazai kitermelése milyen foglalkoztatást tesz lehetővé. Szerencsére a szakemberek, s köztük az éppen illetékes állami hivatalnokok amellett tettek hitet több ízben is, hogy az erőmű építése szakmai kérdés, nem játszhatnak szerepet benne politikai megfontolások. A viták kereszttüzében az állt, hogy nukleáris bázison kell erőművet létesíteni vagy import feketeszén, illetve hazai lignit felhasználásával. Érdemes itt egyértelműen leszögezni, hogy a szakemberek szerint a hazai feketeszén, mennyisége, fűtőértéke és gazdaságtalan kitermelhetősége miatt egy új nagy teljesítményű erőmű létesítésénél nem jöhet számításba. Az erre vonatkozó hivatkozások tehát kizárólag politikai manipulációknak tekinthetők. A három elfogadott alternatíva közül viszont még bármelyiknek van esélye. A most elfogadott koncepció ütemezése szerint először az erőmű szükségességéről kell dönteni, majd ezt követően a típusáról s végül a helyéről. Az utolsó fázisban az ország energiaigényének ismeretében kell meghatározni az idejét, figyelembe véve, hogy a beruházás időtartama 7-8 év. Érvelni bármelyik mellett és ellen lehet, de még nagyon komoly vizsgálatok és számítások szükségesek ahhoz, hogy az energetikai, a környezetvédelmi és a finanszírozási kérdésekben többé-kevésbé megbízhatóan lehessen állást foglalni. Ugyanakkor az alaperőmű építését előkészítő vizsgálatokkal párhuzamosan már zajlik a mostani erőműpark rekonstrukciója. A rekonstrukciónak azonban sok helyen a meglévő objektumok teljes elbontását, s annak bázisán egy új korszerű, környezetkímélő s lényegesen nagyobb hatásfokú erőmű felépítését kell magával hoznia. Ez adott esetben, azonos nagyságú erőmű esetén is a jelenlegi teljesítmény 2-3-szorosát jelentheti. Az ilyen típusú erőműkiváltások kapacitásnövekedését is kalkulálni kell, akkor amikor az új alaperómű építéséről döntenek. A energiapolitika másiik eleme amely körű’, rendszeresen felforrósodnak az érzelmek, az energiahordozók, illetve az energiaimport függősége. A koncepció is egyértelműen leszögezi azonban, hogy nem az importfüggőség, hanem annak egyoldalúsága jelenti a fő problémát. Érdemes csak egy pillantást vetni néhány, hozzánk közeli vagy hasonló nagyságú ország ez irányú energiafelhasználására: Az energiaimport szélesítésére való óvatos törekvés már a rendszerváltást megelőzően elkezdődött, de legnagyobb gátja., a déli szomszédainknál zajló háborún túl, a pénzhiány. így a különböző elképzelések (a nyugati energiarendszerhez csatlakozás, a nyugati, illetve mediterrán földgáz-összeköttetés, a schwechati finomítóhoz kapcsolódó olajtermék-vezeték, stb.) tervei készülnek, ám megvalósításuk csak nagyon lassan halad előre. Jelenleg egyébként olajból a szükségleteink negyedét, földgázból közel felét adja a hazai kitermelés. Óvatos prognózisok szerint is a felére csökkenhet azonban az ezredfordulóra a hazai volumen. Eközben pedig kényszerűen to-80% 70% 60% -50% -40% 62% 30% 20% 10% 0% 24% 59% 22% 0. 16% 17% feldolgozóipar alapanyagipar energiaipar I felhasznált összenergia ] megtermelt érték Dánia Belgium Hollandia Ausztria Olaszo. Magyaro. Az impon aránya (%)' 51 73 9 66 84 51 (A: atomerőművi villamosenergia-termelés hazai forrásként szerepel) Ai energiapolitikai koncepció tárgyalásakor a legtöbb vita ai alaperőmű építése kórul zajlott, pedig többen elismerték: nem ez a legfontosabb kérdés. A közvéleményt azonban mindenütt a világon ez foglalkoztatja a legjobban. Már csak azért Is, mert egy ilyen nagyságú, teljesítményű objektum megépítése és üzemeltetése valamilyen formában ' mindenképpen beavatkozást Jeleni a természetei környezetbe. Ráadásul a vita olykor politikai felhangoktól sem volt mentes. Energiapolitika: nyitott kérdések koncepciója (2.)
