Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)

1993-03-08 / 8425a. szám

Fenntartásokkal fogadták a szakértők Szabó Iván gazdaság- és pénzügypolitikái elképzeléseit, amelyeket pénzügyminiszter-jelöltként a költségvetési bizottságban a mült héten kifejtett. Eszerint az egész gazdaságra kiterjesztené az iparpolitikai koncepciót; elsődleges feladatának tekinti az infláció leszorítását, az infrastruktúra fejlesztését, valamint a privatizáció gyorsítását. Az egyelőre csak vázlatosan ismertetett koncepcióról a megkérdezett gazdaságkutatók úgy vélik, az egyes elemeket valóban kezelni kell, de együtt, egyszerre, aligha valósítható meg az elképzelés valamennyi eleme. Bihari Péter, a Budapest Bank Rt. főosztályvezetője: Pragmatikus, a realitásokból ki­induló programnak látszik, minden tétele szimpatikus, egyenként ér­vekkel alátámasztható. Természete­sen le kell szorítani az. inflációt, ter­mészetesen modernizálni kell az infrastruktúrát, természetesen ke­zelni kell a munkanélküliség kérdé­sét és természetesen fel kell szá­molni a válsággócokat. Csakhogy a prioritások egymáshoz, való viszo­nyát nézve azt látjuk, hogy egyik teljesülése éppen üti a másikat. Az infrastruktúrafejlesztés — történjék akár koncesszióval is — minden­képpen többletkiadásokkal jár, a privatizáció hiteljcggycl történő •gyorsítása inflációfelhajtó hatású lehet, akárcsak az egész, program­ból kiolvasható keresletélénkítő tö­rekvés. Ebből a vázlatból úgy lát­szik. mintha a rendszer egyes ele­mei nem lennének összekapcsolva. Az egész programból pedig hiány­zik az. elvek költségvetési kihalása, pedig minden elem megvalósítása komoly kiadással jár. Az IWt-ra szóló prognózisunk­ban említett 250-300 milliárd forint költségvetési deficit legsúlyosabb tényezője éppen az. iparpolitikai koncepcióból fakad. A megmenten­dő vállalatoknak nyújtott támoga­tás, kedvezmények, adósságclcnge­­dés csak a kiadásokat növelik, ugyanakkor a bevételeket csökken­tik. Ennek a koncepciónak a kiter­jesztése a költségvetés pozíciójára nézve igen veszélyes irányba vezet. Csaba László, a Kopint-Datorg kutatási igazgatója: Szabó Iván gazdasági program­járól az. az összbenyomásom, hogy egyelőre igen vázlatos, a következő 2-3 hónapban megismerkedve a tárca ügyeivel még ez nagyban mó­dosulhat. A nagy elosztási rendsze­rek reformjának óvatos kezeléséből annyit érthetünk: azért nem nyúl­nak hozzá, mert ez politikailag élet­veszélyes lenne. Ennél nagyobb gond. hogy Szabó Iván még nem ismeri ki magát a rendszerben, ahol az államháztartási egyensúly meg­teremtésében egymás mellett él a hosszabb távra szóló improvizáció és a rövid távú cselekvési kényszer. Ami az iparpolitikai koncepció kiterjesztését illeti, a 13-ak válság­­kezelése döglött ló. erre pénz nin­csen. A hitelkonszolidáció pedig önmagában is igen súlyos ügy. a banki „tárcák" rendbetétele 100 milliárdos ügylet. Nagy kérdés, meddig lehel az állam pénzét ered­mény nélkül kockáztatni, vállalha­tó-e évente 3-4 bank csődje, ami a mostani mínusz. 10 százalékos reál­kamat mellett óhatatlan. Nem hi­szek abban, hogy nagy mozgástere lenne a gazdaság vagy a pénzügy­­politikának. Nem számítok nagy át­törésekre — sem az. infrastruktúra fejlesztésében, sem a munkanélkü­liség kezelésében, sem egyéb pon­tokon —, mivel ennek pénzügyi alapja nincsen. Ráadásul, ha a fel­sorolt tervek megvalósítása elkez­dődik, Szabó Ivánnak pénzügymi­niszterként ellen kell állnia ezeknek a törekvéseknek. Ilyen módon ezek az. elvek komolytalannak minősít­hetők. Kevésbé komolytalan az. a kérdés, hogy ha a pénzügyminisz­ter a pénzügyi egyensúlynak nincs elkötelezve, akkor a nemzeti össz­hang hiánya miatt a sokféle érdek széthúzza a pénzügyi lehetősége­ket. Ennek pedig éppen a jegybank elnökének és a pénzügyminiszter­nek kellene ellenállnia. Hogy nem lesz költségvetési hivatal a pénz­ügyminisztérium, inkább csak poli­tikai szólam. Ezzel ugyanis előkelő helyen kell foglalkozni, ellenkező esetben úgyis figyelmeztetik erre a mindenkori pénzügyminisztert. Az infrastruktúrafejlesztés, a hiteljegy­re épülő privatizáció, a hitelkonszo­lidáció egyszerre történő végrehaj­tása olyan mérhetetlen költségvetési hiányhoz, vezetne, amilyet mondjuk Albánia és Oroszország ért el. ahol a GDP 20 százalékánál is több a hi­ány. Csakhogy ezek az. államok nem az EK felé menetelnek. Soós Károly Attila, a költségve­tési bizottság elnöke: A gazdasági és pénzügypolitika éppenséggel nem attól függ, hogy a miniszterjelölt mit mond a bizottsá­gi meghallgatáson. Egyébként Sza­bó Iván költségvetési bizottságnak adott tájékoztatójában semmi külö­nös nem hangzott cl. Azt hangsú­lyozta, hogy nem tesz lépéseket a gazdaság mesterséges élénkítése irányába, hanem olyan gazdasági környezetet, feltételeket teremt, amelyben magától megindulhat az élénkülés egészséges folyamata. Azokból a megjegyzéseiből azon­ban. amiket a pénzügypolitikával kapcsolatosan tett, kitűnik, hogy a mesterséges élénkítés veszélye mégiscsak fennáll. Az. iparpolitikai koncepció — amely ugye vezérfo­nala lesz. pénzügyminiszteri tényke­désének — megvalósításával félő, hogy ezeknek a mamutvállalatok­nak a válságkezelése túl sok erőfor­rást von cl. Többek között éppen a kialakuló új vállalkozások, a Szabó Iván által említett szolgáltatói szek­tor — amelynek a munkanélküliek jelentős részét kellene felszívnia — vállalkozói elől. A megjelölt pénz­ügypolitikái prioritások ellen kifo­gás nem emelhető, hacsak az. nem. hogy számos ellentmondás rejlik bennük. Fontos az infláció leszorí­tása, a privatizáció gyorsítása, de tartok tőle. hogy mindez, együtt nem kivitelezhető. Azzal, hogy a költségvetés kérdését csak felülete­sen érintette Szab«'» Iván — a hiányt a gazdaság tcljesítőképessségéhez kell igazítani, illetve a pénzügymi­nisztérium nem lesz költségvetési hivatal —. azt hiszem saját csúcs­­miniszteri törekvéseit fogalmazta meg. Szabó Iván csak akkor lehet jó gazdasági csúcsminiszter, ha a gazdaságban az állam szerepének visszaszorítására törekszik. Beszé­déből azonban nem ez. derült ki. • V F. I. Vélemények Szabó Iván pénzügyminiszter terveiről Veszélyes az ipari koncepció kiterjesztést

Next

/
Thumbnails
Contents