Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)
1993-03-05 / 8424. szám
i i I íI - Mi a lényege ennek a dokumentumnak?- Memorandumunkban azt a célt követtük, hogy újszerű, egy‘ séges, logikai rendszerre épülő tervezetben adjunk választ a kisebbségi helyzetben élő népcsoportok hátrányos jogi helyzetét érintő kérdésekre. Az együttélő nemzetek és nemzeti közösségek partneri viszonyát fogalmaztuk meg a társnemzeti viszony fogalmában. A memorandum utolsó fejezetében fejtjük ki a területi önkormányzat és a személyi,autonómia alapelveit, amely a kongresszus egyik legfontosabb javaslata lesz. Ami a fogadtatást illeti, saját berkeinkben is akad, aki a javaslatot egyelőre fenntartásokkal fogadja. Főleg azok körében, akik az elmúlt évtizedek alatt megszokott sémákban gondolkodva keresik a helyzetünk megoldását. A nyilvános vita keretén belül, úgy érzem, az alapvető kérdések tisztázódtak.- Az Együttélés már többször kifejtette, hogy a szlovákiai magyar kisebbség helyzete a fordulat óta fokozatosan romlik. Ez konkrétan miben nyilvánul meg?- Tudatosítanunk kell, hogy az elmúlt évtizedek kompromisszumokkal teli próbálkozásai a kisebbségi jogok biztosítására eredménytelenek voltak, és a többpártrendszeri feltételek között sem sikerült eredményt elérni. A nyelvtörvény a többség #MAfi¥ARORSZAG interjú Megteremteni az egyenrangúságot Ma kezdődik Komáromban az Együttélés Politikai Mozgalom IV. országos kongresszusa, melyen a küldöttek egyebek mellett megtárgyalják a mozgalom „Az elnyomott kisebbségből legyen társnemzet" című memorandum javaslatát Erről kérdeztük meg Duray Miklóst, a szervezet elnökét nyelvét védi a kisebbséggel szemben, az emberi jogokról és szabadságjogokról szóló alkotmánylevél a kisebbségek jogait a korábbihoz képest szűkítette. A kárpótlási törvény és a földtörvény nem orvosolja a magyarok jogsérelmeit, amelyeket 1945 és 1948 között szenvedtek el. Az új alkotmány pedig nem gondoskodik az Identitáshoz, a szülőföldhöz és az önkormányzathoz való jogról a nem szlovák állampolgárok számára.- Ön a lévai értelmiségi fórumon úgy fogalmazott, hogy egyelőre kivihetetlen a területi autonómia a szó klasszikus értelmében. Véleménye szerint mikor lesz a helyzet erre alkalmas?- Az adott politikai helyzetben, amikor a szlovák nemzet önrendelkezési joga maradéktalanul érvényesül, nekünk is az eddigi törekvésektől eltérő, a kölcsönösségen alapuló megoldást kell szorgalmaznunk: meg kell teremtenünk az intézményesített egyenrangúságunkat a többségi nemzettel. Egy területi autonómiát azon a területen, ahol a magyarság él, nem lehet megfogalmazni. A földrajzi feltételek erre nem adottak, és hátrányos , helyzetbe jutnának a szórványok. Téves elképzelés az, hogy a területi autonómia a kisebbségi jogok felső határa. Mi az adottságainkból indultunk ki.- Az utóbbi időben nagy port kavart fel a szlovák sajtóban Csáky Pálnak a lépése: a szlovák parlamenti küldöttség tagjaként a kisebbség helyzetével foglalkozó dokumentumokat adott át az Európa Tanács képviselőinek. Ivan Gasparovic, a szlovák törvényhozás elnöke ezt egyenesen inkorrektnek minősítette. Mi a véleménye erről az ügyről?- A szlovák politikai garnitúra bizalmatlansága a magyar koalíció iránt közismert. A magyar pártok külpolitikai aktivitása Számukra elfogadhatatlan. Ez csak a szlovák diplomácia tapasztalatlanságát bizonyítja, illetve azt, hogy a nemzetközi fómmokon elhangzó vélemények súlyát már kezdik érezni. Véleményem szerint elóbb-utóbb maguk is rájönnek, hogy a nyugati tárgyalópartnerek számára természetes, hogy Csáky Pál ugyanazt a véleményt képviseli külföldön, mint itthon, amerrynyiben a kisebbségek jogairól van szó. Hazai pályán tett javaslatainkat a szlovák politikai erők sorra visszautasítják, ezért vagyunk kénytelenek nemzetközi támogatást keresni jogos követelményeinkhez.- Ön szerint a közelmúltban megválasztott szlovák köztársasági elnök megértő lesz majd a kisebbségi pártok törekvései iránt?- A köztársasági elnöknek a szlovák alkotmány szerint nincs törvénykezdeményezési joga, viszont erkölcsi befolyást gyakorolhat azért, hogy joghelyzetünk javuljon, erre kötelezi őt az elnöki esküje is.- jelenleg milyennek látja a szlovák-magyar ka/Hsolatokat ?- A szlovák és a magyar nemzet több évszázados együttélése történelmi tény, amelynek azonban sok mozzanatát elferdítik. Ezeknek a tisztázásán túl mi azt szeretnénk, ha a szlovák nemzet a magyar nemzeti közösséget politikailag és jogilag magával azonos rangúnak tekintené az államalkotásban. A társnémzeti viszonyunk eléréséhez a politikai helyzetet kell megváltoztatni, és jogi normákkal megteremteni az egyenrangúság állapotát. Kantonéra Márta co Új Magyarország, 1993.febr.27.
