Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)
1993-03-05 / 8424. szám
Magyar Hírlap, 1993.febr.26. 29 Hogyan látja sorsát Kelet-Európa? Albánia Szlovénia Csehország (Macedónia) Szlovákia Bulgária Románia Észtország Belorusszia Grúzia Lettország EGÉSZ TÉRSÉG Ukrajna Európai Oroszország Lengvelorszag Litvánia Moldova MAGYARORSZAG Ormenv ország 100 77 62 58 80 > Ái’&p**??** 47 46 gjjBgagsg 42 42 4i 33 32 31 31 ■KgS« 28 27 27 25 21 F 20 E 18 EUR06AROMETEIVGALLUP/MOOUS-'92 22 43 J 47 40 34 49 49 48 48 3 51 ] 52 ] 51 □ 56 ------) 64 73 67 67 60 40 %-ban —r~ 20 —r~ 20 40 JO 60 % -ban 1 rossz ~80~100 Jó vagy rossz irányba halad az ország fejlődése? — tették fel többek között e kérdést is az Eurobárométer címet viselő közvélemény-kutatás munkatársai a közép- és kelet-európai régió 18 országában. Táblázatunkból kiderül: a magyar lakosság túlnyomó része — 67 százalék — úgy véli: rossz irányban haladunk, s csupán 20 százalék helyesli az ország fejlődésének irányát. Az Európai Közösség támogatásával készült vizsgálat részletes eredményeit a 8. oldalon olvashatják Eurobárométer elnevezéssel tavaly októberben és novemberben —1 az Európai Közösség döntését követően — közvélemény-kutatást végzen a Modus Kft. A közép- és kelet-európai kutatás keretében a térség tizennyolc országában. Mintegy 18 500 személy - nek tenék fel kérdéseiket a kutatók, s e vizsgálatban a magyar szociológusok is ugyanazon kérdésekre kerestek választ. mint szomszédainknál. Immár önálló államként kérdezték például Csehország, Szlovákia. Macedónia. Szlovénia s az európai Oroszország állampolgárait. A vizsgálat összesített eredmény e természetesen az adott térség egyedi problémáit is tükrözi. A kutatás során a legérdekesebb kérdéseket a következőkben foglalták össze: — politikai-gazdasági attitűd; — vélemények a piacgazdaságról, a demokrácia fejlődéséről, a politikai rendszerről, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásáról; — vélemények a tömegtájékoztatási eszközökről, valamim az emigrációról; — vélemények az európaiságról és az Európai Közösséghez fűződő kapcsolatokról. A hazai kutatást a tizenötévesnél idősebb lakosságot reprezentáló, ezerfős mintán végezték el személyes interjú formájában. A kutatás metodikája valamennyi résztvevő ország számára teljesen azonos volt. Az egyes részeredmények összesítő feldolgozásában a londoni Gallup Intézet játszott kulcsszerepet, ugyanis a az intézetet az EK a program koordinálásával bízta meg. A politikai-gazdasági attitűd kérdéscsoport keretében az első kédés a következőképpen hangzott; „Érzése szerint az Ön országában a dolgok általában jó vagy rossz irányban haladnak11” Mint ábránkból is kitűnik (1. oldal), a leginkább optimizmust valló emberek Albániában találtattak — ahol ugy anakkor tavaly ötszáz százalékos volt az infláció, s majd 25 százalékkal esett vissza az amúgy sem magas nemzeti jövedelem. Szlovénia második helye — a gazdasági eredmények tükrében — indokoltnak látszik, hiszen e régióban ez az ország pillanatnyilag a legkedvezőbb helyzetben
