Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)

1993-03-25 / 8438. szám

Magyar Hírlap, 1993.márc.22. 14 MSZP: az egyenlő távolságtartás elve a múlté 9 Vitányi: Magyarország nem Litvánia — Magyarországon az európai országokhoz hasonlóan hárompólu­sú politikai struktúra alakult ki: konzervatív, liberális és szociálde­mokrata értékeket képviselő erők határozzák meg a belpolitikai életet — állapította meg Vitányi Iván, az MSZP országos választmányának elnöke szombati sajtótájékoztatóján. A választmány ülésén igyekeztek meghatározni az MSZP helyét eb­ben a struktúrában, illetve foglal­koztak a pártnak a konzervatívok­hoz és liberálisokhoz fűződő viszo­nyával is. Az MSZP programja, jel­lege alapján egyértelműen szociál­demokrata pártnak tekinthető — szögezte le Vitányi, majd hozzátet­te: a három eszmerendszer képvise­lői nem egymástól egyenlő távol­ságra helyezkednek el, így az MSZP közelebb áll a liberálisok­hoz, mint a konzervatívokhoz. A modernizáció stratégiai kérdései­ben a szociáldemokrácia és a libe­ralizmus érdekei közösek. Vitányi Iván szerint mindez az egyenlő tá­volságtartás elvének tagadását je­lenti. (Ezen elvet Horn Gyula el­nök hirdette- meg a párt tavalyi kongresszusán — A szerk.) A vá­lasztmány elnöke ugyanakkor hangsúlyozta: a szocialisták ennek kimondásával csak elvi álláspont­jukat rögzítették, ez nem jelent szövetségi ajánlatot a liberális pár­tok felé. Az MSZP különben sem kíván még foglalkozni a majdani választási koalíció kérdésével. Az országos választmány egyébként a hét végén nem döntött a fentebb is­mertetett stratégiai előterjesztésről, ennek megvitatását a jövő hónap­ban folytatják. A sajtótájékoztatón arról is be­számoltak, hogy a választmány megvitatta az MSZP-nek a hívő emberekhez, a valláshoz, illetve az egyházakhoz fűződő viszonyának kérdését is. — Az MSZP nem vi­lágnézeti párt, a vallást magánügy­nek tekintjük — mondta Horn Mik­lós, az országos választmány straté­giai bizottságának elnöke. A testület úgy döntött, hogy felhívja a párt he­lyi szervezeteit, mindenhol kezde­ményezzenek párbeszédet az egy­házakkal, az MSZP pedig nemzet­közi konferenciát szervez a szociál­demokrácia és az egyházak kapcso­latáról. Horn Miklós kijelentette: úgy tapasztalják, hogy a konzerva­tív pártok igyekeznek maguknak ki­sajátítani az egyházak képviseletét, ugyanakkor maguk az egyházak az MSZP felé is nyitottak. Az MSZP a párbeszéd kezdeményezésével nem akar magának híveket szerezni, csu­pán szeretnék eloszlatni azokat az előítéleteket, melyek beárnyékolják a baloldal és az egyházak kapcsola­tát. — Miért nem született döntés az MSZP-nek a magyar belpolitikai struktúrában elfoglalt helyét meg­határozni szándékozó előterjesztés­ről? Voltak nagy vitát kiváltó pont­jai az anyagnak? — kérdeztük az országos választmány ülése után Vitányi Ivánt. — A döntés elmaradásának technikai okai voltak: sokan sze­rettek volna hozzászólni, az idő vi­szont kevés volt. A jövő hónapban folytatjuk az előterjesztés megtár­gyalását, akkor vélhetően el is fo­gadjuk azt. Két alapvető fontossá­gú kérdésben alakult ki vita: az egyik az Európához való csatlako­zás, a másik a liberálisokhoz való viszony kérdése. Azzal mindenki egyetértett, hogy az MSZP-nek tá­mogatni kell azt, hogy Magyaror­szág csatlakozzon az európai fejlő­dés fő vonalához. Néhányan azon­ban túl optimistának tartották az előterjesztést, mert nem számol az­zal, hogy semmi sem garantálja hazánk zökkenőmentes felzárkózá­sát a nyugat-európai országokhoz, előfordulhat, hogy térségünk bal­­kanizálódik vagy a latin-amerikai országokhoz hasonlóan a nyugati világ perifériájára sodródik. Erre a nem kívánt helyzetre is ki kellene dolgozni a baloldal stratégiáját — vallják a párt azon képviselői, akik nem elsősorban a nyugati szociál­demokrácia értékeit képviselik. Abban sincs vita, hogy a liberáli­sok közelebb állnak hozzánk, de sokak szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a li­berális pártok kevéssé nyitottak a baloldal felé. Éppen ők vallják az egyenlő távolságtartás elvét, mi­közben magukat középen igyekez­nek elhelyezni. Hogyan reagáljunk íz elutasító gesztusokra? — teszik lel sokan a kérdést. Ugyanakkor azt is el kell mondanom, hogy ezt az ügyet is árnyaltan kell kezelni, szemmel látható különbség van ugyanis a Fidesz és az SZDSZ ma­gatartásában. Orbán Viktor valósá­gos háborút indított ellenünk, min­ket tekint a fő ellenfélnek, a fő ve­szélynek. Meg kell mondjam, ez bizonyos fokig használ is nekünk, hisz felértékeli az MSZP szerepét. Az SZDSZ álláspontja viszont — mely szerint az MDF a fő ellenfél, az MSZP a fő vetélytárs és a Fi­desz a fő szövetséges — méltá­nyos és árnyalt, sokfelé nyitva hagyja a párt mozgásterét. — Nem esett szó a vitában az MSZP „kisújszállási" csoportjáról, melynek képviselői a jelek szerint inkább a konzervatívok felé nyitná­nak? — Róluk nem volt szó, úgy gondolom, hogy jelenlétük nem okozhat különösen nagy gondot az MSZP-n belül. — Manapság több konzervatív és liberális politikus emlegeti az úgynevezett „litvanizáció", a bal­oldali kormányzás veszélyét. — Nem gondolom, hogy a „lit­vanizáció” veszélyt jelentene, Lit­vániában demokratikus kormány van, amely nem csinálta vissza a korábbi politikai fordulat eredmé­nyeit. Magyarország ugyanakkor nem Litvánia, nálunk nem két-, ha­nem hárompólusú rendszer alakult ki, az MSZP sem számol azzal, hogy a választások után a litvániai­hoz hasonló fordulat következzék be. Ezért egyébként nálunk sokkal többet tehet a kormány, amely po­litikájával valóban elősegíti a bal­oldal térnyerését. • Szerető Szabolcs

Next

/
Thumbnails
Contents