Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)
1993-03-25 / 8438. szám
Az SZDSZ-delegáció londoni útjáról Magyar Bálint: megítélésünk jónak mondható Az elmúlt héten a brit külügyminisztérium meghívására Pető Iván pártelnök vezetésével Angliában tárgyalt a Szabad Demokraták Szövetségének küldöttsége. A delegáció megbeszéléseket folytatott Hord külügyminiszterrel, az ellenzéki MuiikáspárNís Liberális Párt külügyi szakértőivel, valamint Jacques Általival, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnökével és a bank magyarországi ügyekkel foglalkozó szekciójának munkatársaival. A tárgyalásokról lapunk Magyar Bálint ügyvivőt, a küldöttség tagját kérdezte. — Tárgyalópartnereink tudják, hogy 1994-ben választások lesznek Magyarországon — mondta Magyar Bálint. — Ennek megfelelően a jelenlegi brit. kormányzat kapcsolatot kíván tartani a potenciális kormáhyzali erőkkel, és ez is közrejátszott az SZDSZ-delegáció meghívásában. Ugyanakkor a beszélgetések alapján megállapítható az is, hogy Magyarország az elmúlt évben veszteit abból az előnyből, amelyet a környező országokkal szemben élvezett a kilencvenes évek kezdetén, bar megítélésünk még mindig jónak mondható. Az clőnyveszlcsbcn szerepet játszik a privatizáció lelassulása, illetve a külföldi befektetők számára ennek több területen nehezen áttekinthető jellege. Másrészt a politikai aspektusai is vannak az előnyvesztésnek. A kilencvenes évek kezdetén hazánk volt az az oisz.ig, amely a környező államokkal összehasonlítva a legkiegyensúlyozottabb politikai intézményrendszert építette ki 1989—1990-ben. Ennek megfelelően itt volt a többpártrendszer a talgia áll szemben'— mint például Szlovákiában, Litvániában —, hanem komoly liberális alternatíva is ’ megjelenik. Vagyis a kommunista rendszeri felváltó új politikai erőkön bellii is kél markáns Irányzatot is számon tartanak. Ezt pedig a po-1 litikai váltógazdaság olyan tényező-j jeként könyvelik el, hogy a2 új kor-1 mányzó elitet nemcsak a régi válthatja föl, hanem azon belül is van leknek, annak nem kell szükségszerűen bevárnia a többit. — Londonban tárgyaltak az EBRD vezetőivel, valamint a brit gazdasági élet több befolyásos képviselőjével. A tegnapi sajtótájékoztatón elhangzott, hogy ők az eredmények mellett bizonyos befektetési nehézségekről is szóltak. — Valóban elhaitgzott, hogy bilegslabilabb, s úgy nézett ki, hogy a hatalmi ágak szélválasztása valóban megnyugtatóan rendeződik az országban. Beszélgetéseink során kiderült: az címűit évben különösen az MDF megosztottsága és Csurka István erőteljes fellépése ártott az ország megítélésének. Továbbá tárgyalópartnereink kifejtették azt is, hogy szívesen látnák, ha mielőbb rendeződne Magyarország és a környező országok viszonya, és ez a kontaktus minél kevesebb konfliktus forrása lenne. — Mennyire rendelkeztek naprakész ismeretekkel tárgyalópartnereik Magyarország belpolitikai, gazdasági helyzetéről? — Számomra úgy tűnik, hogy a magyar belpolitikai életről megfelelő információkkal rendelkeznek. Az említetteken túl például számos helyen tudtak az SZDSZ és a Fidesz megállapodásáról. Magyarországot a térségben olyan államként tartják számon, ahol a politikai struktúra nem két-, hanem hárompólusú. Nevezetesen a konzervatív, tradicionális jobboldali irányzattal szemben nemcsak a rcfonnszocialisla noszzonyos gazdasági jogi szabályozások, illetve állami garancia hiánya, Valamint aí önkormányzatok alulinformáltsága hátráltatja az EBRD- projektek megvalósítását. A már folyó, 261 millió ECU-összértékű 13 projekten kívül tárgyalnak újabb húszról, amelynek értéke együttesen 300 millió ECU lenne. Ám az ilyen nagyságú bővüléshez az említett akadályokat el kellene hárítani. —- Terveznek-e a szabaddemokraták olyan lépéseket, amelyek ezeknek az akadályoknak az elhárítását céloznák? — Az okokból kitűnik, hogy a törvényhozó és az ehhez kapcsolódó kormányzati munka felgyorsítására lenne szükség, és legal&pb technikai kérdésekben gyors konszenzus kialakítására. Másfelől pedig kooperatívabb együttműködésre lenne szükség a kormányzat és az önkormányzatok között, mert a jelenlegi megosztottság hátráltatja az együttműködést. Ugyancsak javíthat a helyzeten, hogy az EBRD budapesti irodája a jövőben nagyobb súlyt helyez majd az önkormányzatok támogatására. — A delegáció találkozott Németh Miklóssal. A korábbi híradások szerint ezen a találkozón szóba került az 1994 utáni kormányf6 személye is, ezt azonban gyorsan cáfolták... alternatíva. — A megbeszélések legfontosabb momentumaként értékelte Pető Iván, hogy Hurd külügyminiszter 2000-re látja reálisnak Magyarország teljes jogú tagként való csatlakozását az EK-hoz. Mennyire befolyásolja ezt a többi „visegrádi ország" fejlődése, hiszen a brit diplomácia irányítója az EFTA-országokat követően a második hullámban a visegrádi „négyest" látja esélyesnek arra, hogy alkalmassá válnak az EK-csatlakozásra. . — Vezető brit politikus szájából először hangzott el ilyen időpontmegjelölés. És ha tekintetbe veszszük, hogy a politika bizonyos értelemben nem más, mint önbeteljesítő jóslatok, akaratok és gesztusok terréneuma, ez mindenképpen fontos kijelentés Douglas Hurd részéről. Természetesen megpróbálják a visegrádi csoportot egységesen kezelni, és ebbe beleértik azt, hogy mindannyian megfeleljenek a belépés kritériumainak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ha közülük valamelyik nem felel meg a feltételeknek, azt a többi „behúzhatja” a Közös Piacba, és természetesen ennek az ellenkezője sem áll fenn. Tehát amennyiben valamelyik gyorsabban képes megfelelni a feltéteA volt magyar kormányfővel a szállodánkban találkoztunk. Beszélgetésünkön elsősorban az EBRD projektjeiről, továbbá a jelenlegi magyarországi politikai helyzetről volt szó. Miután az SZDSZ miniszterelnök-jelöltért nem kíván a szomszédba menni, az 1994 utáni kormányfő kérdése nem vetődött föl. — Az Esti Egyenleg jól értesült londoni forrásokra hivatkozva arról adott hírt, hogy az exkormányfő nem sieti el a hazatérést, és 1994 után is Londonban marad. Ez szóba került-e? — Erről szintén nem beszéltünk. — A Liberális Internacionálé londoni irodájának megnyitása al- . kalmából átadták Julius Maaten fő- j titkárnak az SZDSZ teljes jogú tagságára vonatkozó szándéknyilatkozatát. Mikorra válhatnak teljes jogú taggá? — Ez egy feltételes szándéknyilatkozat, amely a májusi rendkívüli SZDSZ-küldöttgyűlés jóváhagyása után — amelyen egyébként részt vesz majd Otto Lambsdorff, az LI elnöke — válik véglegessé. A nyi- j latkozatot azért kellett átadni, hogy a kérdést a Liberális Internacionálé napirendre tudja tűzni. Az LI végrehajtó bizottsága várhatóan július elején Tallinban dönt az SZDSZ felvételéről, és ezt a határozatot kell majd a Liberális Internacionálé kongresszusának jóváhagynia. Ám az igenlő vb-döntéstől kezdve egy párt de facto teljes jogú tagnak tekinthető, hiszen az LI történetében nem) fordult még elő olyan eset, hogy a kongresszus másként szavazott. • Farkas Attila O Magyar Hírlap, 1993.márc.22.