Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)
1993-03-24 / 8437. szám
Magyar Nemzet, 1993.márc.20. 2 4 oldalnyi orosz nyelvű iratot. A második cső- tént fizetéssel a kormány nem foglalkozott. mag 1992 novemberében érkezett a Legfőbb Nyilatkozataikat a kormányülések jegyzőügyészségre. A nyomozó ügyészek az eljárás könyveinek tanulmányozása is megerősítette. során közel kilencven tanút hallgattak ki. Sok munkanapot töltöttek el a különböző párt- és banki dokumentumok (jegyzőkönyvek) tanulmányozásával, az MSZMP vezető testületet ülésein készített magnetofonfelvételek meghallgatásával.- A tények feltárása során mit állapítottak meg, végül is mi történt a guruló dollárokkal kapcsolatban?- Az összegyűjtött dokumentumok szerint a Szovjetunió Kommunista Pártja KB politikai bizottsága 1950-ben létrehozott egy alapot a baloldali munkásszervezetek, -pártok megsegítésére. A volt szocialista országok kommunista pártjainak első számú vezetői hozzájárulásukat adták, hogy pártjaik részt vesznek az alap fenntartásában. Az alap 1950-ben kétmillió dollárral indult, az összeg fokozatosan növekedett. Az adatok szerint ’86-87-ben már évi húszmillió-háromszázezer dollárt tett ki. Az MDP, illetve az MSZMP hozzájárulása az 1950-bcn fizetett 160 ezerről 1976-tól évi 650 ezer dollárra emelkedett. Az évente befizetett összegek között esetenként kisebb-nagyobb eltérések voltak. Az MSZMP 1987-től nem járult hozzá az 1990-ben még működő „Nemzetközi Szolidaritási Alap” fenntartásához.- A nyomozás adatai szerint az MDP, illetve az MSZMP összesen 16 millió 680 ezer dollárral járult hozzá az alaphoz. Ez az összeg 1960 és 1987 között 14 millió dollár volt, és a valutát az MSZMP a Magyar Nemzeti Banktól vásárolta a hivatalos árfolyam szerint 404 millió 230 ezer forintért. Fontos jellemzője a feltárt tényállásnak, hogy az alap felosztásában az SZKP-n kívül a többi pártnak nem volt beleszólása. A voft szocia-' lista országok vezető pártjai csak utólag kap-. tak tájékoztatást az alap tényleges felhasználásáról. Az idők során változott a támogatásban részesült pártok és szervezetek száma, ez 1965-1987 években 69 és 84 között mozgott. A vevő nevét nem tüntették fel- Magyarországon kik döntöttek a valuta összegéről, kiutalásáról és átadásáról? Kik tudtak, illeh'e tudhattak a hozzájárulásról?- A Moszkvában kezelt szolidaritási alaphoz való hozzájárulást - az SZKP kérésének megfelelően - a legnagyobb titoktartás övezte, arról az MSZMP-n belül csak a pártgazdasági és ügykezelési osztály vezetője, a politikai bizottság és a kb-titkárság tagjai tudhattak, bár a részleteket közülük is csak néhányon ismerték. Az alapnak juttatott valutaösszeg sem a párt költségvetésében, sem a könyvelési nyilvántartásokban nem szerepelt. Az alaphoz való hozzájárulás fizetésére esetenként a politikai bizottság, illetve a kb-titkárság tagjainak utólagos tudomásával és egyetértésével került sor. A tanúként kihallgatott volt miniszterelnökök és volt pénzügyminiszterek olyan vallomást tettek, hogy az alapnak tör- A Magyar Nemzeti Bank egykori vezetői hogyan kapcsolódtak a guruló dollárokhoz?- Az MSZMP az alapnak juttatott szükséges valutát a Magyar Nemzeti Banknál vásárolta meg. Az ügyletet - a vizsgált időszakban - az MSZMP részéről a pártgazdasági és ügykezelési osztály mindenkori vezetője, az MNB részéről pedig dr. Tímár Mátyás elnök tudomásával Fekete János elnökhelyettes intézte. A több mint két évtizedes gyakorlat a következő volt: a pártgazdasági és ügykezelési osztály vezetőjének szóbeli kérésére Fekete János utasította az MNB devizapénztárának értéktárát, hogy a szükséges összegű valutát gyűjtsék össze. A bankjegyek összegyűjtése után azokat Fekete János rendelkezésének megfelelően jelzés nélküli papírcsomagolással látták el. Az így előkészített valutáról, a Fekete János által meghatározott napon a devizapénztár az előírásnak megfelelő öt példányban kiállította a „valuta- és devizaeladási elszámolás” bizonylatot. E bizonylat egyik példánya kiviteli engedélyként szolgált. A bizonylaton a vevő nevét nem tüntették fel, hanem az esetek többségében az „Intem” megjelölést alkalmazták. Fekete János nevét tüntették fel 1980-82-ben, 1985-ben pedig az OTP V. kerületi fiókot. Az előkészített csomagot Fekete János a pártgazdasági és ügykezelési osztály vezetőjének adta át, aki azt az MSZMP KB külügyi titkárához to> vábbította. A Kádár János utasításán alapuló gyakorlat szerint ugyanis a valuta átadása - a szovjet nagykövet rangjának megfelelő szint biztosítása végett - a mindenkori külügyi titkár feladata volt. A külügyi titkári tisztséget 1984-87- ben dr. Szűrös Mátyás látta el, aki 1984-85-ben és 1987-ben az MSZMP székházában lévő dolgozószobájában adta át a 650-650 ezer USA-dolIárt tartalmazó csomagof a Szovjetunió budapésTT nagykő vetőnek, az MSZMP KB gazdasági és ügykezelési osztály vezetője - néhai Karakas László valamint Fekete János jelenlétében. A valuta átadásáról 1982-től kezdődően a pártgazdasági és ügykezelési osztály vezetője külön feljegyzést készített Németh Károlynak, az MSZMP főtitkárhelyettesének.- Az MNB egykori vezetői jogosultak voltak-e az MSZMP-nek a Pénzügyminisztérium által megállapított devizakereteken túl dollárt eladni?- A Magyar Nemzeti Bank forintfizetés ellenében történő devizakiutalási jogát meghatározó jogszabályi rendelkezések alapján megállapítható, hogy a devizaértékek, így az azt képviselő külföldi fizetőeszközök kiutalása tekintetében az MNB volt korábban is az illetékes devizahatóság, amely keretkötöttség nélkül dönthetett és dönthet a valuta kiutalását illetően. Ezt a megállapítást megerősítette a Pénzügyminisztérium megkeresésünkre adott válasza és az ügyben devizaszakértőként kirendelt Magyar Nemzeti Bank szakvéleménye is. Az MNB volt elnöke és elnökhelyettese olyan diszkrecionális jogot élvezett, amelynek alapján keretkötöttség nélkül volt lehetősége devizaérték kiutalására. Az államigazgatási eljátási törvény és a devizahatósági eljárásról szóló PM-rendelet alapján Fekete Jánosnak jogában volt az írásbeliség
