Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)

1993-03-24 / 8437. szám

Köznevelés» 1993.má4c.19.

10- mert azt mondtam, hogy több szempontból van még teendőnk a törvénytervezettel kapcsolatban - a következőkre kívánok még sort keríteni: hogy esetleg korrigálhassuk a hiányosságokat, illetve tekintettel arra, hogy én szeretnék beszélni magukkal az érintett emberekkel, meg fogom hívni ide a nagyobb szakszervezetek vezetőit, és elbeszélgetünk ezekről a kérdésekről.- Ez azt jelenti, hogy újra kezdődik az érdekegyeztető munka?- Új vitát nyitni nem fogunk. Nyilván szét lehet szedni a törvényt, amint minden törvényt szét lehetne szedni, de ennek nincs értelme. Azt viszont ígérhetem, hogy mielőtt a kormány továbbítja a parlamentbe a törvénytervezet szövegét, beszélek a felelősen nyilatkozni képes, hozzáértő érdekképviseleti szervezetek vezetőivel.- Magam is úgy gondolom, hogy jó volna, ha a magyar oktatási rendszer változása demokratikus kontroll segítségével, tehát parlamenti támogatással pereghetne le; bár kétségtelen, hogy az iskolaügy többé-kevésbé spontán változásának sincsenek láthatóan nagy vesztesei. De talán a törvényi szabályozásnál Is fontosabb az, amiről miniszter úr első nyilatkozataiban beszélt, ön, mint modnta, stratégiai ágazatnak tekinti a köz- ét a felsőoktatást le. Mit kiván konkrétan tenni azért, hogy ez az oly sokak által mór oly sokszor megfogalmazott cél csakugyan valósággá váljon?- Az ez évi költségvetésen már nem lehet változtatni. Én azt gondolom - és ehhez kaptam támogatást a miniszterelnök úrtól akkor, amikor elvállaltam azt, amit elvállaltam (egyébként nem könynyen vállaltam el) -, hogy a rövid távú feladat a törvénycsomag elkészítése és bevezetése, a másik, ami fontosabb: egy távlati stratégiai tervnek kidolgozása, elfogadása, amely valóban felértékeli s az őt megillető helyre helyezi az egész humán szférát. A történelem azt bizonyítja, hogy ahol fejlődés létrejött, az oktatást, kutatást, fejlesztést előzetesen komolyan preferálták. A társadalomnak áldozatot kell hoznia ezért a területért. Hogy ez konkrétan mit jelent? Ezt szeretnénk nemzetközi összehasonlítással, belső elemzéssel, a társadalmi, a kulturális, az oktatási

folyamatok vizsgálatával, a kihívásokra adandó válaszok megfogalmazásával kidolgozni. Ebből már a következő évre adódnak tennivalók és anyagi ráfordítási kötelezettségek is. Itt azt a kérdést kell eldönteni, amit minden családban: vagy mindenki egyformán részesedik mindenből, vagy van a családi életnek egy területe, amelyre többet kell áldoznunk. Én földműves családból származom, tudom, hogy ha felélünk mindent, ami egy évben termett, akkor nem tudunk áldozni olyan bővítésre, amivel jövőre többet tudunk termelni. Vagy kapunk hitelt valahonnan - amerikai nagybácsitól, ugye, de hát nem kapunk vagy valahol ezt az összeget meg kell takarítani, a fogyasztást átmenetileg vissza kell fogni. Tehát én úgy fogom fel, hogy a stratégiai ágazat kifejezés azt jelenti: nagyon alapos kimunkáltság, elemzés, célkitűzés mellett megpróbáljuk megfogalmazni, hogy 2000- ig mit jelent az oktatás és a kultúra, az egész humán szférának a megfelelő helyre helyezése. Mind szervezeti, mind financiális összefüggésben. Megpróbáljuk tető alá hozni ezt a stratégiai tervet, amelynek például az az egyik lényegi mondanivalója, hogy a pedagógustársadalom értékteremtő ereje sokkal nagyobb - sőt nemcsak az ereje, hanem a valóságos értékteremtő teljesítménye is -, mint amennyit a társadalomtól eddig kapott. Nemcsak alulfizetett emberek a tanárok, hanem az egész tanári szerep alulértékelt a társadalomban. S ezt a helyzetet meg kell változtatni.

Sajnos, nagyon régóta beszélnek, beszélünk arról, hogy az oktatás stratégiai ágazat, de azért tegyük hozzá, hogy nem beszélni erről még nagyobb bűn volna. De bűn lesz az is - vagy inkább hiba, úttévesztés lesz -, ha nem vállalja a társadalom az oktatásügy és hozzá kapcsolódóan a tudomány preferálását. Még ebben a nehéz gazdasági helyzetben is kell tudnunk áldozatot hozni az oktatás fejlesztéséért. Nem lesz könnyű ezt elfogadtatni,

hiszen a lakásügynek, a vasútnak, a rendőrségnek, a hadseregnek, az egészségügynek is hasonló gondjai vannak, mint az oktatásügynek. De egyet tudok: engem azzal indítottak útnak, hogy az oktatásügy, a kutatás és a kultúra stratégiai ágazatként kezelését nemcsak vállalhatom, hanem ezt el is várják tőlem. S én - legalábbis a lehetséges mértékben - megpróbálok ennek megfelelni.- Professzor úr, sok sikert kívánunk ehhez a törekvéséhez. Köszönjük az interjút.

SZUNYOGH SZABOLCS