Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)

1993-03-05 / 8424. szám

Új Magyarország, 1993.febr.27.

20

Cáfol a kérdezett

Zágrábi lapinterjú Csurkával

Tudósítónktól:

Ha katonai erőnk volna hozzá, visszacsatolnánk Baranyát és Vajdaságot Magyarországhoz - ezzel a címmel jelent meg a legnagyobb példányszámú horvát hetilapban, a „Globus'-ban készített exkluzív interjú Csurka Istvánnal. Az itteni közvélemény különösen érzékeny Baranya említésére, mert ez a terület a nemzetközileg elismert horvát határokon belül terül el, és jelenleg szerb megszállás alatt van.

A szövegben az újságíró kérdésére, hogy „belátható idón belül" Magyarország megkísérli-e a „volt magyar területeket" visszaszerezni, hogy „életteret" teremtsen magának, Csurka a kérdésbeli követeléseket törvényesnek minősítette: „Mi ezt szívesen megtennénk, de erre csak az gondolhat, akinek megfelelő gazdasági és katonai ereje van. Nem hiszem, hogy van a világon olyan ország és politikus, aki előtt ne volna világos, hogy Magyarországnak sem egyik, sem márik nincs."

(Folytatása a 4. oldürij

(Folytatás az I. oldalról) Miután az újságíró arra emlékeztette Csurkit, hogy kijelentéseiben azt állította: Magyarország az 19lB-as békeszerződéssel elveszítette területének kétharmadát, az újságíró rákérdezett: „Nem jelenti ez egyértelműen a határok revízióját?" „Vajon a szerbek nem haladnak a legjobb úton afelé, hogy megváltoztassák ezeket, vagy amazokat a határokat?" - válaszolt Csurka István. „A világ számára az én egészséges magyar nacionalizmusom céltáblaként szolgál, hogy ne találja el a szerb nácizmust. A szerbek egész népeket irtanak ki, etnikailag hatalmas területeket tisztítanak meg, már eddig is több száz embert öltek meg sokakat koncentrációs táborokba zárnak, több millió embert, köztük magyarokat is elűztek otthonaikból, s most nekünk kell gondot viselnünk a menekültekre, mert mi emberek vagyunk, nem állatok Milosevicset megtűrik, mert évtizedeken át jelentős katonai erőt halmozott fel." Arra az újságírói kérdésre, hogy Szerbiában az események ugyanolyan retorikával és lázítással kezdődtek, mint az övé, Csurka a következőket válaszolta: „Magyarország nem Szerbia, ha az anyaország nem fog gondot viselni a határon kívüli magyarságról, akkornemzeti létünk odaveszett. Meg akarjuk védelmezni a magyarokat Romániában, Szlovákiában, a Vajdaságban, Baranyában, mindenütt ahol a magyarok több mint ezer éve élnek és ahol joguk van továbbra is magyarként élni."

Miután a továbbiakban leszögezte, hogy Európa nem akar és nem képes szembeszegülni az agresszív szerb fasizmussal, Csurka megállapította: „Mit kell nekünk magyaroknak tennünk? Hallgatni, vagy üres frázisokat pufogtatni? Ha látjuk, hogy mi történik testvéreinkkel, akkor szemünkre lehet-e vetni, hogy hatékony eszközöket keresünk önvédelmünkhöz?! Nincs más mód: föl kell emelkednie és megerősödnie a Nemzetnek!"

A Globus újságírója, Branimir Baron Brljevic kérdésére válaszolva, hogy a nemzet lenne-e az egyetlen állandó tényező Magyarország új identitásának felkutatásában, Csurka István a következőket válaszolta: „A nemzet állandó és egyetlen energiaforrás, amelyet a kommunizmusnak nem sikerült szétrombolnia; mert a hitet és a családot megsemmisítette. Aki új társadalmat akar építeni, főképp Magyarországon, az nem feledkezhet meg arról, hogy csakis a nemzeti öntudatból indulhat ki." Az újságíró közbevetésére, hogy' a nacionalizmus erősítésével rossz szolgálatot tesz a szomszédos országokban éló magyar kisebbségnek, Csurka megjegyezte, hogy' ezeknek az. országoknak a kormányai már több mint negyven éve bizalmatlanságot szítanak a magyar nemzeti kisebbség iránt, úgyhogy ennek semmi köze az ő Manifesztumához Magyarország helyzetéről. Magyarországnak nincs eszköze ahhoz, hogy jogos területi követeléseinek érvényt szerezzen, de „mások meg akarják szerezni Magyarország részeit" Szerinte ez Szlovákiára vonatkorúk, amely a nagymarosi Duna-gát megépítésével megváltoztatta a határvonalat

Válaszolva arra az újságírói megjegyzésre, hogy Debreczeni József pártbeli kollégája „fasisztának” nevezi őt, Komád György író pedig azzal vádolja, hogy „saját fészkébe piszkít", Csurka elmondta, hogy a Magyar Demokrata Fórumot is azzal vádolják, hogy nemzetiszodalista és antiszemita párt

Á dkkel kapcsolatban m egkérdeztük Csurka Istvánt hogy ml a véleménye róla. Az író-politikus röviden reagált az írásra. Mint mondotta, az egész cikk teljes szövegének ismerete szükséges, hogy véleményt mondhasson. Ami a hangnemet Illeti, kijelentette; nem csodálkozom, hogy ilyen hangnemben közlik az interjút, mert a hazai sajtó Is hasonló módon ír rólam. Azt mindenesetre nem mondtam, hogy szívesen megtennénk, ha volna katonai erőnk, hogy akkor visszafoglalnánk Baranyát * és a Vajdaságot, mert ilyen ostobaságot soha az életben nem mondtam és nemi*gondoltam.Tekintette] arra azonban,hogy az előttem lévő dkk a már megjelent írás összefoglalója, vagyis a tudósítás tudósítása, nem -tudom, hogy az eredeti horvát nyelvű szövegben milyen kifejezésék találhatóak. Csak arra hívatkozhatom, hogy én ilyesmit nem mondtam.