Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)

1993-03-05 / 8424. szám

Népszabadság, 1993.febr.26 18 / MDF kontra Magyar üt - az elhatárolódás kulisszatitkai A Népszabadság információi szerint az MDF elnökségének szerda esti-éjszakai ülésén pa­rázs vita után elvetették Kónya Imre frakcióvezető javaslatát, hogy a Magyar Demokrata Fó­rum vezető testületé kategori­kusan ítélje el a Magyar Út kö­rök mozgalmát. Végül tizenkét igen szavazat, négy tartózko­dás és Zacsek Gyula ellensza­vazata mellett az elnökség azt a határozatot fogadta el, mi­szerint a Magyar Út Alapít­vány önálló jogi személy, füg­getlen az MDF-töl. így a moz­galom nem épülhet rá a párt szervezeteire. Az elnökség ülésén az erede­tileg tervezett hat helyett csu­pán négy napirendi pont meg­tárgyalására jutott idő. Első­ként Antall József mintegy’ 25 perces előadásában a kor­mányátalakítást indokolta a testület tagjainak. A minisz­terelnök korábbi, már ismert érveit ismételte meg. Ezt köve­tően az elnökség tagjai néhány miniszterrel kapcsolatos észre­vételeiket mondták el. Pozití­van értékelték a kisgazda Sza­bó Janos földművelésügyi mi­niszterré történt kinevezését, de további, bővebb informáci­ókat kértek Kupa Mihály pénzügyminiszter menesztésé­vel kapcsolatban. Értesüléseink szerint máso­dik napirendként a frakcióel­nökség javaslatára az MDF és a Magyar Út körök viszonyának meghatározásáról tárgyalt az elnökség. A javaslatot Kónya Imre frakcióvezető terjesztette elő. Az érdemi tárgyalás előtt viszont többén ügyo-endi kifo­gásaikat hangoztatták, többek közt a téma elökészítetlenségé­­re hívták fel a figyelmet. Az ezt követő vitában egyesek élesen támadták Csurka Istvánt, a Magyar Út alapítóját. Szabad György, az Országgyűlés elnö­ke élesen bírálta az író-politi­kust, ismételten a szemére ve­tette hírhedt augusztusi dolgo­zatát, amely az Országgyűlés elnöke szerint súlyos károkat okozott a kormánynak, az MDF-nek és az országnak egyaránt. Szabó Tamás és Bo­­gárdi Zoltán, ha más formában is, de tulajdonképpen Szabad György bírálatát ismételték meg. A vita során többen azt mérlegelték, hogy az 1994-es választások „meg nem jósolha­tó körülményei között” az MDF-et erősítheti vagy gyen­­githeti-e a Magyar Úthoz való szorosabb kapcsolódás, illetve az attól való elhatárolódás. In­formációink szerint a legéle­sebben Kónya Imre fogalma­zott, amikor azt követelte, hogy az elnökség állásfpglalásban ítélje el a Magyar Út mozgal­mat. Értesüléseink szerint az ülésen ezt a „túl radikálisnak" tűnő javaslatot elvetették. (Folytatás a 4. oldalon) (Folytatás a: 1. oldalról) Ugyanakkor Lezsák Sándor a tatában kifejtette, hogy az MDF-re veszélyesnek ítéli a Magyar Út körök egyes rendez­vényein tapasztalható megnyil­vánulásokat. A mozgalom vé­­■delmében emelt szót Zétényi Zsalt. Azt hangoztatta, hogy az ügyvezető elnökség tagjai úgy ítélkeznek a Magyar Üt tevé­kenységéről. hogy nem is isme­rik azt. Az érintettek közül töb­ben úgy reagáltak erre, hogy a mozgalomról éppen elegendő információt kaptak a napisajtó­ból. Csurka István kétszer, mindössze másfél-két percig szólalt fel a tatában. Elmondta: nincs mit hozzátennie ahhoz, amit már máshol többször leirt, közölt. Ugyanakkor óvta az el­nökséget. nehogy olyan döntést hozzon, aminek később az ellen­kezőjét kell meghoznia. Végül arról is tata bontakozott ki, hogy az elnökség üléséről ad­janak-e ki közleményt. A jelen­levők arra jutottak, hogy az MDF mint párt és a Magyar Út körök mint mozgalom teljesen különálló szervezetek, amelyek működését különböző törvények szabályozzák: az MDF-ét a párt­­törvény, a mozgalomét a Ptk. Végezetül az elnökség 12 igen szavazat, 4 tartózkodás és 1 el­lenszavazat mellett elfogadta azt a határozatot, amelyben le­szögezi: a Magyar Út Alapít­vány önálló jogi személy, füg­getlen az MDF-töl, és a mozga­lom nem épülhet rá a Fórum szervezeteire. Az egyetlen ellen­szavazó Zacsek Gyula képviselő volt, aki jegyzőkönyvben kérte rögzíteni, hogy nem ért egyet a téma tárgyalásával sem. : Az elnökség szerdán harma­dik napirendi pontként elfogad­ta Medgyasszay Lászlónak, az MDF szóvivőjének tisztségéről való lemondását. Átmeneti jel­leggel ezt a feladatot az ügyve­zető elnökre, Für Lajosra ru­házta. Határozott arról is, hogy Szűcs István megüresedett kép­viselői helyét a Pest megyei Üs­tén dr. Bognár László tölti be. Csütörtök délután Csurka Ist­ván az elnökség határozatáról munkatársunknak elmondta: sajnálattal veszi tudomásul a döntést, amelyet az MDF elha­tárolódásának tekint a Magyar Út köröktől. Nem lepte meg Debreczeni József cikke, amely­ben az MDF-böl való távozásra szólítja fel őt. Mint mondta: Debreczeni cikkei mindig üze­netértékűek, mert azokat nem ő találja ki, legfeljebb csak meg­fogalmazza mások gondolatait. Csurka szerint a Magyar Út kö­rök tagsága az MDF-nek a „leg­hűségesebb törzsét” kepezi. Ezért érthetetlen számára, hogy az MDF elnöksége el akarja ide­geníteni magától ezeket az em­bereket. Ennek ellenére nem hi­szi, hogy a mozgalom és a párt szakítása bekövetkezik, akár­mennyire is érdeke ez egyesek­nek - tette hozzá. Csurka sze­rint a társadalom érzékeli úgy. hogy az MDF balratolódott. de ő ezt nem tartja elhatározott lé­pésnek A Magyar Út párttá alakulásáról leszögezte, semmi sem kizárható, de „ilyen szán­dékaink egyelőre nincsenek”.. Ahhoz, hogy a körök mégis párttá szerveződjenek, Csurka szerint „nagy’ botrányokra lenne szükség” és a belső változás elő­idézésének teljes sikertelenségé­re. Az elnökség elhatárolódása pedig még nem botrány - mond­ta. Végezetül munkatársunk más kérdésére válaszolva Csurka István közölte: a hét végén Kis­újszálláson a népi politizálásról tartandó konferencián valóban ő is előadást tart, és ott Tesz Szűrös Mátyás is, az MSZP képviselője, az Országgyűlés alelnöke, aki szintén előadó. „Én figyelemmel fogom hallgat­ni az ö előadását” - zárta nyá­la tkoza tát Csurka István. Kéri J. Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents