Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)
1993-03-18 / 8433. szám
Beszélő, 1993.márc.13. 25 preambulurnával és az esetenként háromoldalas paragrafusaival. A törvénytervezetnek az információk begyűjtését szabályozó mellékletét is egyeztetni kell még az adatvédelmi törvénnyel. j^A már előkészített tőrvényiai'asktiok - a közoktatási a felsőoktatási és e szakoktatási - elfogadtatása i célegyenesben ran, és az új miniszter, Mádl Ferenc akkor kapcsolódik ? be a munkába, amikor az »t« betűre kell feltenni a pontot” (Fekete György, Népszabadság 1993. február 22J „Kálmán Attila politikai államtitkár a Magyar Hírlap kérdésére válaszolva közölte, hogy a közoktatási törvénytervezetet nem vitatják meg újra a szakszervezetek és az önkormányzatok képviselőivel, mert azt a kormány második olvasatban elfogadta, az Alkotmánybíróság döntése pedig nem teremt a törvény szempontjából új helyzetet, hiszen a törvénytervezet általános alapelvei a lelkiismereti szabadságot egyértelműen garantálják az iskolában.* (Magyar Hírlap, 1993. február 26.) No mármcst az, hogy a szakembereken kívül kivel tárgyaljunk még a törvénytervezetről, ez nehéz kérdés. Valóban fölmerült az igény, hogy a különböző pedagógusfórumokkal, szakszervezeti fórumokkal újra végigtárgyaljuk az egészet... Gondolkodni kell ezen. Ha végére értünk ennek a még körülbelül tíz napig tartó belső elemző munkának, akkor azt hiszem, kell lépéseket tenni ebben az ügyben; majd meglátjuk, hogy mit. Azért azt nem engedhetjük meg, hogy a vita parttalanná váljon, mert ha a törvény nem lesz meg májusban, akkor még a következő tanévben sem tud életbe lépni. Tehát, ha lesz konzultáció az általam nem vitatott hozzáértéssel és felelősséggel rendelkező szakszervezetekkel és más fórumokkal, akkor ennek gyorsnak és hatékonynak kell lennie. Nagyon sok érv szól amellett, hogy a törvény megszülessék, hogy nyugalom és alkotó légkör váltsa fel a bizonytalanságot Beszélő: Miniszter ár említette az Alkotmánybíróság határozatát Az Alkotmánybíróság egyértelmű állásfoglalása az állami iskolák világnézeti semlegességéről szemben áll a tárcának azzal a korábbi felfogásával, amelynek szellemében a törvénytervezet készülL „...igen lekötelezve éreznénk magunkat ha ér. Fodor Gábor képviselő úr - természetesen pusztán a megszokottjobbító szándékkal - megjelölne a világ bármelyik országában egy (tudományosan bizonyíthatóan) ideológiailag semleges iskolát s egy világnézetében semleges tanári kart Csupán egyet. Nekünk már az is elegendő lenne, hogy csodát lássunk. (Ki a semleges? Akt, vagy amely intézmény annak mondja magát1 És a semlegesség nem világnézet?)* (Havasi János, a Művelődésügyi és Közoktatásügyi Minisztérium szóvivője, Népszabadság 1992. március 6.)- Én nem így fogalmaznék. Nem tudom, volt-e a tárcának mint tárcának formalizált álláspontja ebben a kérdésben. Ami a törvénytervezetben megjelent, az nem áll ellentétben az Alkotmánybíróság határozatával, de kétségtelen, hogy a szöveg nem tartalmazza azokat a tételeket, amelyeket egy ilyen törvénynek egy ilyen alkotmánybírósági határozat után tartalmaznia kell. Szerintem az Alkotmánybíróság igen bölcs és bátor ítéletet hozott, és ez az ítélet mérföldkő lehet a magyar közjogi gondolkodás történetében. 4, Beszélő: Az utóbbi hónapokban a tárca vezetői sokszor nyilatkoztak arról, hogy feltétlenül szükségesnek tartják egy világi erkölcstan kötelezővé tételét kifejezetten azok számára, akik nem járnak hittanra, kifejezetten a hittannal párhuzamosan. Az én olvasatomban ez a törekvés ellentétes az Alkotmánybíróság határozatával, hiszen aszerint határozna meg kötelezettséget az állami iskola tanrendjén belül, hogy ki mivel foglalkozik vagy nem foglalkozik az állami iskola tanrendjén kívüL- Szerintem ezt a tárgyat mindenki számára kötelezővé kellene tenni. „»a zsidó-kereszthry hagyományokról, a nagy vallásokról szóló kulturális tantárgy mindenki számára kőtelező felvétele* ellenkezik a lelkiismereti és vallásszabadsággal. Az ilyen tantárgy a vallás relathhzdlását laidzálását eredményezi, amely akadályozza a hitoktatói munkát és a tanulókban megzai'arja a hitoktatáson hallottakat”(Paskai László esztergomi érsek Magyar Nemzet 1990. Július 4.) ;<'Xv^XXvXw>>>X-X->Xw^<v>X<nvXvSXX!\vX\vXvX\\'>.<s\\- vX-X 'v. . . Kimondják az Alkotmánybíróság és a nemzetközi egyezmények is, hogy az iskolákban az európai örökség, az egyetemes emberi kultúra részét képező fontosabb vallási, erkölcsi, világnézeti, filozófiai tanokat tanítani kell, de nem egyfajta elkötelezettséggel az egyik vagy a másik mellett, nem úgy, mint a hittant, hanem tárgyilagos, plurális szemléletmóddal. Hát egy ilyen tárgyat lehet akár polgári erkölcstannak is nevezni. , .. Beszélő: Köszönöm a beszélgetést, miniszter úri (Az interjút Révész Sándor készített«)
