Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)

1993-03-18 / 8433. szám

168 Óra, 1993.márc.9.

1 r;

X o

A sajtó kormányképe és a kormány sa jtóképe

A társadalom kamaszkora

Beszélgetés a belügyminiszterrel

A múlt heten Boross Péter belügyminiszter részt vett a Magyar-Izraeli Baráti Társaság rendezvényén, amelynek résztvevői több ízben is aggodalmaiknak adtak hangot. Boross Péter a kormány nevében is kijelentette: amíg ez a kormány lesz hatalmon, szigorúan fellép minden szélsőséges, rasszista, antiszemita megnyilvánulással szemben. A belügyminiszter a sajtó és a hatalom kapcsolatának javításáról is nyilatkozott riporterünknek, Rózsa Péternek.- Ön a bevezetőben említett rendezvényen, de más alkalmakkor is többször utalt rá, hogy a sajtó sokszor túlreagál bizonyos szélsőséges megnyilatkozásokat, például az antiszemita megnyilatkozásokat. Mi a véleménye arról, hogy - amennyiben persze igaz, hogy az újságírók sokszor túlírják ezeket a jelenségeket - esetleg nem arra volna szükség, hogy minden ilyen alkalommal jobban jelen legyen valamelyik kormányképviselőnek a véleménye is? Hogy a kormánytagok ne csak a protokolláris események alkalmával fejtsék ki álláspontjaikat?- En úgy hiszem, kétféle hiba lehetséges. Az egyik: nem szólni valamiről. A másik: túlreagálni. Ami a kormányzati megnyilatkozásokat illeti, én magam az utóbbi hónapokban legalább három alkalommal közvetítettem a kormány álláspontját: azt, hogy nem tűr meg semmilyen szélsőséget. Hogy ezek a megnyilvánulások a szükségesnél kevesebb teret kapnak - ahogyan azt néha magam is érzem annak talán a hazai sajtó politikai elkötelezettsége is az oka lehel, de azzal kapcsolatban tiszta a lelkiismeretem, hogy a kormány nevében többen is egyértelművé tettük álláspontunkat.- ön tehát úgy véli, hogy a sajtó egy része - nem tudom, mely politikai meggondolásból tenné, és hogy melyik részére utalt - nem keresi a kapcsolatot eléggé a kormány tagjaival?- A magyar sajtó meghatározó többsége ellenzéki politikai beállítottságú. Ezt egyébként én egyfajta átmeneti korszaknak tartom, és úgy gondolom, hogy egyszer majd - ha elmúlnak vagy éppenséggel csökkennek a lázak, az indulatok és a rendszerváltoztatás sok más kísérőjelensége - másfajta sajtómagatartásnak kell kialakulnia. Ma azonban úgy érzem, hogy a kormány álláspontja ezekben a kérdésekben kevesebb teret kap, mint amennyi álláspontot nyilvánosságra hoz.

Í- Vajon mi akadályozza meg a kormányt, hogy éljen a nyilvánosság lehetőségeivel? Hiszen a sajtó mindenütt jelen van.- ön nagyon jól tudja, hogy először történik a hírközlés, aztán történik a,kommentálás, és az napokig eltarthat. És így alakul ki valamiről valamilyen kép a magyar közvéleményben. Én magamról tudom, hogy nem túl régen volt alkalmam nyilatkozatot tenni a parlamentben. Ez hírként megjelent, de a kommentálása - tehát ennek a kormányálláspontnak az ébren tartása, a tudatosítása - nem volt olyan, mint amilyet ez a kormány nevében is tett nyilatkozatom talán megérdemelt volna. Itt nem személyes ügyről van szó, és nem rólam.

I- Definiálva a sajtónak ezt a részét, mire gondol ön: a parlamenti ellenzékkel való azonosulásra, vagy pedig kritikai szerepre?- Én úgy hiszem, hogy a parlamenti ellenzékkel való azonosulás a kívántnál nagyobb arányú a magyar sajtó nagyobb részében.

B- Minek alapján ítél így: a sajtó hangvételéből és témaválasztásából, vagy pedig személyes összefonódásokból?- Hangvételéből és témaválasztásából. De esetenként talán működik személyi kapcsolatrendszer is.

B- Mivel magyarázza, hogy amikor Király B. Izabella rövid parlamenti megny ilatkozá-