Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)
1993-03-15 / 8430. szám
34 Magyar Nemzet, 1993.r.tarc.11. önálló pénzgazdálkodásra, a rendfenntartó erők megszervezésére stb. Ezt a szintet neveztem a tervezetemben helyi önigazgatási autonómiának, amely lényegében azonos az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) 1990. évi genfi dokumentumában foglaltakkal. Memorandumomban a nemzetközi jog eredményeidre alapoztam, illetve hivatkozom rájuk. így tartalmában fedi a strasbourgi európai charta rendelkezéseit is.- A belső önrendelkezés harmadik, legmagasabb szintje a tömbmagyarságra vonatkozik...- Ez azt jelenti, hogy az önrendelkezési autonómiák szövetségre lépnek, amelyet szintén nemzetközi dokumentumok is tartalmaznak. így jelenik meg a magyar nemzeti közösség regionális önrendelkezési szintje, ! amely területi alapon működik. Ez tartalmazza mindazokat az elemeket, amelyek a helyi önigazgatási autonómiában már megvannak, de ugyanakkor egy nagyobb területre kiteijedő identitást is magába foglal. Már tartalmazhatja az önkormányzat adminisztratív kezelését is. E tekintetben a Székelyföld jön elsősorban számításba, ahol Csík és Háromszék megyékben a magyarság aránya 75-85 %, és számtalan olyan község található, ahol a lakosság teljes egészében magyar. Ide számítható Bihar megye egy része, az Érmellék is. A magyar többségű vidékeken a helyhatósági választások óta magyar polgármesterek és tanácsosok gyakorolják a helyi közigazgatásban az önrendelkezés bizonyos formáit. Még akkor is, ha a helyi közigazgatási törvénynek nagyon korlátozó rendelkezései vannak, és gyakorlatilag alkalmatlanná teszik a helyi autonómia megvalósítását. Az első lépések mégis megtörténtek, hiszen Erdélyben a helyhatósági választások után jelenleg 2616 magyar tanácsos és 131 magyar polgármester működik. Ez a lehetőség arra, hogy a helyi önkormányzatokban a magyarság gyakorolhatja a nemzeti önrendelkezést és az autonómia egyes elemeit. Még akkor is, Ea az életbe lépő törvények ezt igen megnyirbálják. Nonmális működésükhöz, jó néhány alkotmányos cikkelyt és azokra hivatkozó törvényt, rendeletet kellene megváltoztatni. Mégis meg kellett fogalmazni az erdélyi magyarság önrendelkezési igényeit, feltárni, miként értjük a belső autonómiát. Különben egyáltalán nem számíthatunk ama, hogy elindul( jón a megvalósulás útján, még akkor sem, ha ez akár évtizedekig eltarthat. Sorskérdésünk, hogy a nemzetközi normákat sajátosságainkra, helyzetünkre átdolgozzuk és tárgyalási I alapként tudjuk kínálni nemzeti megmaradásunkkal kapcsolatos elképzeléseinket a román nemzetnek Sepsey Csaba (Délvidék) A Carrington-dokumentum alapján A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, a VMDK egyik vezető személyiségét, Sepsey Csabát - egyébként a kis-jugoszláviai szövetségi parlament képviselője - a délvidéki magyarság autonómiájának lehetőségeiről kérdeztük- A vajdasági magyarok autonómiatörekvéseinek alapjául az 1991. októberében napvilágot látón ún. Carrington-dokumentum szolgál. Ez három szintet különböztet meg: különleges státusú községek, illetve terület; helyi kisebbségi autonómiák, valamint személyi elvű kisebbségi önkormányzat. Kezdjük az utóbbival: a személyi (perszonális) nem kötődik földrajzi területhez, s azok csatlakoznának hozzá, akik élni akarnak a magyar kisebbségi kollektív jogokkal az oktatásban, a művelődésben és a tájékoztatásban. Ezt követné a helyi kisebbségi autonómia, on ahol jelentősebb magyar etnikum él. A különleges státusú községek önkormányzati jogot kapnának, amely tartalmazza például a saját rendőrség és bíróság működtetését, az önálló terület- és gazdaságfejlesztést. A különleges jogállású magyar községek társulhatnak és létrehozzák a Magyar Autonóm Körzetet- Mekkora területet ölelne fel ez. ítj)élvi<liken?_______________- Az egyszerű magyar többségű községek (járások) tartoznának bele, így Magyarkanizsa, Zenta, Ada, Csóka, Becse, Szabadka, Bácstopolya és Kishegyes. A körzet hatásköre kiterjedne a vallás- és közoktatásra, a gazdasági és szociális ügyekre, a hírközlésre, a bíróságokra, a rendőrségre, az önkormányzat pénzügyeire és a helyi közigazgatásra. A körzetnek címere lenne és piros-fehér-zöld zászlója, központja pedig Szabadka. A tervezett magyar körzet a magyarság 56%-át ölelné fel, ugyanakkor a körzet 42%-a nem magyar nemzetiségű lenne. A 463 vajdasági település közül a magyarok csak 81-ben vannak többségben, de ezek közül 34 területileg igen távol van a magyar körzettől. A magyarság 28%-a számára azonban sem a körzetben, sem a helyi önkormányzatokban nem lehet önkormányzatot biztosítani. A magyar autonómiát mégis meg kell valósítani. A személyi elvű kisebbségi önkormányzat korrigálja az etnikai fölényen alapuló önkormányzati modellek megoldásait. Növelheti a kisebbségek nemzeti biztonságérzetét, amivel viszont csökkennének a vegyes lakosságú régiókban időnként felszínre törő etnikai feszültségek______________BotEk József
