Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)

1993-03-01 / 8425. szám

Új Magyagyarország 1993.febr.25.

04

. : Régiók Európája

Bukaresti nemtetszés

Ion Iliescu román elnök a minap éles hangon bírálta a Kárpátok- Eusorégió létrehozásának ötletet. Mint ismeretes, mintegy tíz nappal ezelőtt Lengyelország Ukrajna és hazánk Debrecenben írta alá a regionális együttműködésről szóló megállapodást. Az elképzelés szerint a térség egyes megyéi, járásai, városai működnének egvütt, kialakítva a kölcsönös előnyök alapján létrehozandó kereskedelmi hálózatot, megkönnyítve az emberek mozgását, átjárhatóvá téve a határokat, közösen ápolva a Kárpátok karéjában levő soknemzetiségű térség néprajzi hagyományait.

Éppen a Kárpátok neve az, amelybe a román államfő belekötött Mint mondotta, a Kárpátok főleg Romániában, részben Ukrajnában, Lengelországban és Szlovákiában találhatók, és semmiféleképpen sem Magyarországon, felmerül a kérdés, honnan az elnevezés, amely bizonyos körök revizionista területi törekvéseit tükrözi: a Kárpátokkal Erdélyre utalva - mondotta a román államfő.

Természetesen abszurd a feltételezés, hogy egy földrajzi elnevezés, amely államcsoportok egyes részeinek es az adott országoknak az együttműködését hivatott jelölni, bármifajta területi igény alátámasztására is szolgálna. A román érzékenység többek között valószínűleg abból eredhet, hogy a Közép-európai Kezdeményezésben- amely az elmúlt időszakban a térség átalakulása, és bizonyos zavarok ellenére - sikeresen működik, hazánk kezdeményező szerepet vállal Ebben az évben Magyarország tölti be a KéK elnöki funkcióját. Olaszország, Ausztria minden esetben elismeréssel szólt a budapesti diplomácia erőfeszítéseiről, a térségben mutatkozó feszültségek békés eszközökkel való feloldására törekvéseiről Kétségtelenül presztízsnyereséget jelentett mindez hazánk számára. Feltételezhető, hogv amennyiben a Kárpátok-Eurorégió működése beindulna, úgy e térségben'sem csökkenne a magyar aktivitás.

Mindez természetesen nem öncél. A kelet-európai változások után Nyugat-Európa és az egykori Szovjetunió között egyfajta „szürkezóna" jött létre, ahol az egyes országok csak nehezen birkóznak meg az átalakulás okozta nehézségekkel. A legdrámaibban ez a délszláv válságban mutatkozik meg A már hosszú ideje tartó öldöklő háború teljesen bizonytalanná tette a balkáni, dél-európai helyzetet.

Á KATÓ és a nyugati országok egyelőre nem képesek biztonsági garanciát adni a térség államainak! így hát ezeknek saját maguk kolletív biztonságáról kell gondoskodniuk. Ennek egyik legjobb módja az együttműködés szorosabbra fűzése az egyes régiók között. Bár a Kárpátok-Eurorégió semmi esetre sem nevezhető katonai tömörülésnek, az együttműködés kiszélesítése egyfajta stabilizációs tényezőként jelentkezhet.

Eredetileg a szlovák és román megyék, illetve járások is részt vettek a Kárpátok-Eurorégió előkészítő munkálataiban Később azonban mindkét ország lemondta részvételét. Szlovákiában ez már belpolitikai viharhoz is vezetett, mert Kassa és Bártfa tiltakozott a kényszerű távolmaradás miatt. A román megyék pedig ugyan nyilvánosan még nem hallatták szavukat, de feltehetőleg ezek is érzik az együttműködés hiányából adódó hátrányokat. Jelentős viszont Ukrajna szerepvállalása, amely 52 milliós népességével, gazdag ásványi kincseivel, erős hadseregével - a gazdasági gondok ellenére - vállalta, hogy hozzájárul a térség hosszú távú együttműködéséhez.

Európában több ilyen és ehhez hasonló szervezet van. Sokak sze? _ rint mindez nem más, mint a régiók Európájának létrejötte felé vezető úton történő haladás.

Ha ez fgv van - i miért ne lenne - akkor kissé érthetetlen a romin .berzenkedés: Hiszen Bukarest bevallott célja sem más, mint az Európához való tartozás megvalósítása.

G. Fehér Péter