Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)
1993-03-12 / 8429. szám
Magyar Hírlap, 1993.márc.5 48 Hétköznapra tűzik ki az országgyűlési választást is? Legyen minél nagyobb a részvétel Azt gondolom, hogy 1994 júniusa az utolsó hónap, amikor érdemes választásokat tartani — állítja ZsufTa István belügyminisztériumi helyettes államtitkár, aki a választójogi törvény esetleges módosítása kapcsán elmondta: azt most senki nem kívánja, hogy az érdemi szabályozás is megváltozzék. — Már több alkalommal szóba került a választójogi törvény módosítása. Most sor kerülhet az érdemi szabályok változására is? — Azt most senki nem kívánja, hogy a képviselők száma, illetve megválasztásuk rendje változzék. Az anyagi jogi szabályokat mindössze a külföldön élő magyar állampolgárok választójoga — amelyről korábban lapjukban magam is nyilatkoztam —, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési biztosára vonatkozó képviselői indítvány érinti. Ez utóbbi értelmében 13-al mégis nőne a parlamenti képviselők száma. — De miképpen lehel igazságosan elosztani ezt a 13 helyet? — Azt gondolom, optimális megoldás nincs, mindössze a pozitív diszkrimináció eszközével lehet élni. Ha ugyanis olyan számú szavazat megszerzését követelnénk meg. mint amennyi általában a képviselői mandátum megszerzéséhez szükséges, a nemzetiségek képviseletében senki nem jutna be a parlamentbe. — A belügyminiszter a közelmúltban utalt rá. hogy több eljárásjogi változtatásra van szükség. — A választójogi törvényt még az előző parlament fogadta el, egyébként nem kerülhetett volna sor az 1990-es választásra. Ám akkor évtizedek óta nem gyakorolt eljárási rendet kellett kialakítani, vagy a tervezet készítői empirikus tapasztalatok híján dolgoztak. A választás bizonyította a rendszer működőképességét, de kitűnt, hogy egyes részletkérdésekben nem elég precíz a szabályozás. Hadd mondjak egy példát: a törvény a megyei vb-titkárokat bízta meg a választással kapcsolatos feladatok végrehajtásával. Az önkormányzati választások élőn viszont született egy átmeneti szabály, amely a vb-titkár hatáskörét a megyei főjegyzőre ruházta. Csakhogy az önkormányzati törvény nyomán a megye szerepe visszaszorult, így a főjegyző sem rendelkezik megfelelő apparátussal a választások lebonyolításához. Az önkormányzati törvény ezt a feladatot utóbb a köztársasági megbízottra testálta, vagyis a két jogszabály ellentmond egymásnak. De ma arra sincs válasz, mi történjék a képviselő-testülettel, ha egy község szétválik, esetleg a főváros egyik kerülete kívánna kettéválni. Egy esetleges törvénymódosítás során pedig érdemes lenne az országos választási bizottságot felhatalmazni arra. hogy jogértelmezéssel segítse feloldani mindazokat a problémákat, amelyekre most esetleg nem is gondolunk. — Felvetődött, hogy a szavazás időpontja alapvetően befolyásolhatja a részvételi arányt. Lehetséges. hogy valóban hétköznapra tűzik ki a választást? — Többféle megoldás is lehetséges, hiszen valóban keresni kell a módját, miként érhetnénk el, hogy több ember menjen el szavazni. — Csakhogy ez talán milliárdos veszteséget jelenthet a gazdálkodóknak. — Igen, ezért vizsgálni kell a döntés anyagi konzekvenciáit, és mérlegelni a várható előnyöket. így gondolkodni kell azon. hogy szabadnapot biztosítsanak, esetleg csak a szavazás idejére mentesítsék a munkavállalókat, de még az sem közömbös, hogy hétfőre, péntekre vagy a hét közepére tűzik ki a választást. Megítélésem szerint talán a szerda lenne legelőnyösebb, hiszen a hét végéhez kapcsolódó szabadnapot vélhetően sokan csupán egy újabb pihenőnapként értékelnék. — Az is elhangzott már. hogy a választások kitűzésére legkorábban 1994 nyarának derekára számíthatunk. , ,, — Azt gondolom, hogy 1994 júniusa az utolsó hónap, amikor érdemes választásokat tartani. A következő időpont az ősz lehetne, ami viszont már kívül esik az alkot- j mányban meghatározott időtarta- I mon; a választásokat ugyanis a mandátum lejártát követő kilencven napon belül kell megtartani. Egyelőre viszont még a szakemberek is vitatkoznak azon. hogy a választás időpontját ki lehet-e tűzni még az Országgyűlés működésének idejére. Mert ha nem. május 2-a előtt választást semmiképpen nem lehet tartani. Ebből azonban az is következik, hogy — két fordulót feltételezve — az új parlament leghamarabb júniusban ülhet össze. Négy esztendő múlva pedig a választás ismét eltolódik egy-két hónappal. — Lehetséges, hogy a parlamentnek kellene ebben állást foglalnia? — A választást a köztársasági elnök tűzi ki. de nyilván az érintett politikai erőkkel történt konzultáció alapján. Magam egyébként optimista vagyok, mert a parlamenti pártok érdeke azonos: mind nagyobb részvételi arányt kívánnak elérni, hiszen ezzel a jelentéktelen, esetleg szélsőséges pártok nagyobb valószínűséggel kiszorulnak az Országgyűlésből. — Az időközi választások sorozatos sikertelensége miatt ezen a téren nem várhatók változások? — Ez a kérdés átmenet az anyagi és az eljárásjogi szabályok között. Foglalkozunk ezzel a problémával is, hiszen nem szerencsés, ha a polgárokat egymást követően nyolcszor kell az urnák elé hívni. Itt is több lehetséges megoldás létezik, így felvetődött: rendezzük az időközi választásokat évente egyetlen alkalommal. Egy másik elképzelés szerint a listáról kellene behozni a következő jelöltet, de egyéni választókörzetben ez sem megoldás, ugyanakkor nem tükrözi az időközben bekövetkezett esetleges változásokat. S az sem lenne szerencsés, ha valaki túl alacsony részvételi arány esetén is bejuthatna a parlamentbe. *LK.
