Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)
1993-03-12 / 8429. szám
Új Magyarország, 1993.márc.9. 35- Őszintén szólva nem nagy örömmel vállalkoztam erre a beszélgetésre. Az utóbbi időben cg\T0 kevésbé szeretek a vallásról, a hitemről beszélni. Egyrészt alapvetően magánügynek tekintem, másrészt pedig túlságosan sok ember lett nagy hangon vallásos mostanában. Kiábrándító élményben volt részem hamvazószerdán, ami a katolikus regula szerint szigorú böjti nap. Láttam egy csomó, egyébként bőszen keresztény elveket valló politikust, amint számolatlarful tömte magába a különféle húsételeket. A hitnek inkább a tettekben kellene megnyilatkozni, mint szavakban.- Mit jelent az, hogy ön hívő katolikus?- Ez nagyon nehéz kérdés, zavarba hoz. í gy nőttem föl, nem is tudom másképp elképzelni az életemet. Első közelítésben talán azt jelenti, hogy törekszem a hitem, az egyház normái szerint élni. A politikai küzdelemben pedig igyekszem mindig az egyént, az egyes embert látni.- Mára nyolcvanas évek második felében katolikusként közéleti szerepet vállalt. A Regnum után a Katolikus Ifjúsági Mozgalom következett. Mi indította erre az útra?- Mondhatnám azt is, hogy a szerencse, de inkább úgy fogom fel, hogy az isteni irányítás. A Krisztinavárosi Plébánia évekig pezsgő élet központja volt, mert ide dugták el Szabó Imre püspök urat. Négy éves koromban kezdtem ministrálni és attól kezdve részese voltam a püspök úr által szervezett kirándulásolnak, összejöveteleknek. Később, egyetemista koromban egy fiatal, agilis káplán, Blanckenstein Miklós került hozzánk. Találkozásunk igazán szerencsés volt. A vele végzett munka - több, mint tíz tábort szerveztünk együtt -, indított el a katolikus közélctiség útján.- Néhány év egyetemi oktatói munka után egyéni országgylűési képviselő lett. Mit gondol, megválasztásában volt-e szerepe annak, hogy hívő ember?- A választóim tudhatták, és biztosra veszem, hogy ez is közrejátszott a megválasztásomban. Vallásos vidékről kerültem be a parlamentbe. Pártonkívüliként az MDF támogatásával, mint a KIM elnöke indultam a választáson.- Került-e nehéz helyzetbe képviselői munkája során a meggyőződése miatt?- Az abortusztörvény vitája és a szavazás nagyon nehéz helyzetbe hozott. A katolikus ember és a politikus ütközött össze bennem. Meggyőződésem szerint az abortusznak nincs létjogosultsága, csak egészen kivételes esetben, ha például az anya élete veszélyeztetett. Tisztában voltam ugyanakkor azzal, hogy a mai Magyarország nem fogad el ilyen szigorú szabályozást. A teljesen tiltó változat elfogadása olyan politikai és társadalmi feszültséget okozott volna, ami már esetleg kezelhetetlen az amúgy is nehéz helyzetben. Tanácstalanságomban a belga király példája jutott az eszembe, akinek néhány évvel ezelőtfégy megengedő jellegű abortusztörvényt kellett volna aláírnia. Mint hívő ember ezt nem tartotta helyesnek, ezért egy napra lemondott a királyságról. Számomra a legegyszerűbb az lett volna, ha a szavazás napján be sem megyek a Parlamentbe. Végül bementem és minden pontnál a tartózkodom gombot nyomtam meg. Azt jeleztem ezzel, hogy a bennem levő ellentmondásokat nem tudom feloldani.- Egyre többször lehet hallani, hogy nálunk az emberek nagy többsége vallásos, Magyaroszág keresztény ország. így van-e Ön szerint?- Tisztázni kell először, hogy a keresztény szót vallási, vagy politikai értelemben használjuk, mert a két jelentés néha éppen hogy csak köszönő viszonyban van egymással. Ha a kereszténydemokráciára, mint politikai irányzatra gondolok, akkor szeretném, ha Magyarország keresztény ország lenne. Azt azonban semmiképpen sem tartanám helyesnek, ha a kereszténységnek bármilyen formája újra államvallás lenne. De azt sem, ha valamilyen vallásgyakorlat irányába hatalmi eszközökkel próbálnák befolyásolni az embereket. Úgy érzem, hogy az egyházat egy új konstantini fordulat fenyegeti. Ma is nagyon sokan az érdekeiktől vezérelve hirdetik kereszténységüket. Az egyház helyesen tenné, ha ellenállna az ilyeneknek és nem hagyná, hogy rá hivatkozzanak.- Ön két hete a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára. A kinevezése után úgy nyilatkozott, hogy elsősorban szakemberként és nem politikusként szeretne dolgozni. Mit jelent ez? A pénz nem piszkos ^ 1 Találkozás Becker Pállal Becker Tál fiatal közgazdász, parlamenti képviselő, az MDF-frakció tagja. Eddig a parlament költségvetési bizottságának alelnöke, két hét óta pedig a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára. Nem kérkedik vele, de nem is titkolja, hogy katolikus, hivő ember. Gimnazista kora óta tagja a Regnum Marianumnak és négy éve elnöke a Katolikus Ifjúsági Mozgalomnak. Beszélgetésünk tárgya a közéleti szerep és a hívő elkötelezettség, illetve az, hogy lehet-e és hogyan e két dolgot összeegyeztetni. Becker Pál nem várja meg az első kérdést hanem kissé rezignáltan így kezdi:
