Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)
1993-03-12 / 8429. szám
Új Magyarország, 1993.márc.9. 04 Üzlet és barátság Latorcai János Varsóban Kiküldött munkatársunk jelenti Varsából: Harmincöt magyar vállalatvezető kíséretében tegnap Varsóba érkezett Latorcai János ipari és kereskedelmi miniszter, hogy részt vegyen a magyar-lengyel gazdasági fórumon, és tárgyalásokat folytasson a két ország gazdasági kapcsolatairól, mindenekelőtt e kapcsolatok fellendítésének lehetőségétől. A gazdasági fórum gondolata Hanna Suchocka miniszterelnök és Szabó Iván ipari miniszter tavalyi budapesti tárgyalásain vetődött fel. Abból indultak ki, hogy a két ország áruforgalmában tapasztalható visszaesést politikai vagy gazdasági adminisztratív eszközökkel nem lehet az ellenkezőjére fordítani, a lehetőség immár az üzletemberek kezében van. (Folytatás az 1. oldalról) Élő hagyományként mindmáig nem csökkent a lengyelekben a magyarok iránti rokonszenv, de sem ez, sem pedig a politikai jó szándék nem tudta megakadályozni, hogy a piacgazdaságra való áttérés következtében a korábbinak több mint a felére essen vissza kereskedelmi forgalmunk A kapcsolatok hőfoka 1991-ben kezdett érezhetően csökkenni annak hatásaként, hogy az előző évben a Balcerowicz nevével fémjelzett gazdasági reform keretében Lengyelországban liberalizálták a kereskedelmet. A vállalatokra szakadt szabadság mámorában a lengyelek elfordultak a magyar áruktól, és nem feltétlenül azért, mert azok rosszabb minőségűek voltak nyugati versenytársaiknál, hanem mert a magyar exportőrök nem tudták állni a támogatások versenyét, nem tudtak fizetési haladékot adni, hiteleket nyújtani a vásárlásokhoz. Ugyanez a folyamat lejátszódott Magyarországon is a lengyel áruk vonatkozásában. Ráadásul egészen a visegrádi szabadkereskedelmi megállapodás életbe lépéséig a magyar ipar termékei tetemes vámhátrányba kerültek az Európai Közösségből származó árukkal szemben. Latorcai János a gazdasági fórumot megnyitó beszédében hangsúlyozta: nemcsak a történelem és a kölcsönös szimpátia köt össze bennünket, de azonosak gondjaink is. Az önállósuló piacok és a nyugati elvárásoknak való megfelelés nehézségeivel találja magát szemben mindkét ország gazdasága. De szerencsére a nehézségek mellett azonos népeink vitalitása is, amelyre mindig lehet építeni a nehéz helyzetben. A lengyel ipar tavaly elindult a felemelkedés útján, míg Magyarországon az elmúlt évben megállt az ágazat visszaesése. Ez reményre jogosít fel, és szinte magától kínálja a lehetőséget: ismét fedezzük föl egymást a gazdaságban is, s legyen ez a fórum visszatérés az egykor élénk gazdasági kapcsolatokhoz. Üzlet és barátság - ez volt a vezérmotívuma annak a kiállításnak is, amelyet a gazdasági fórummal párhuzamosan nyitottak meg a varsói Magyar Kulturális Intézetben. A magyar hét megnyitóján Kocsis István, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője aláhúzta: a szocialista világbirodalom lavinaszerű összeomlása totális piacvesztést okozott mindkét országnak. Lengyelországban és Magyarországon egyaránt korszerűtlen az ipar szerkezete, s ez nem teszi lehetővé az azonnali piacváltást. Mindezt olyan negatív jelenségek kísérik, mint a privatizáció problémái, az általános tőkehiány, a jogállamiság megteremtésével járó társadalmi feszültség. Ebben a helyzetben a főosztályvezető szerint arra van szükség, hogy a magyar-lengyel kölcsönös egymásra találás üzleti kapcsolatok, piaci megrendelések formájában öltsön testet, / mert csak így lehet elmozdulni a jelenlegi holtpontról. Hiszen nem is olyan rég mindkét ország tíz legnagyobb kereskedelmi partnere között tartotta számon a másikat. Délután a lengyel Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban folytatott tárgyalások során körvonalazódtak azok a konkrét területek is, amelyekben lehetséges a továbblépés, ha nem is a kapcsolatok korábbi szintjének visszaállítása, de a mainál mindenképpen magasabb szintre emelése. Dyen: az élelmiszeripar, az autóalkatrész-gyártás, a konfekcióipar, a gyógyszer- és a vegyipar, a számítástechnika és a háztartási gépek gyártása. A nyitás megtörtént, de az új típusú kapcsolatokat - amint azt Wacláw Niewiarowski lengyel ipari miniszter kiemelte - nem a politikusok és nem az országok határozzák meg, hanem az üzletemberek. A lehetőségek adottak, s csak az idő mutatja meg, hogy tudnak-e velük élni. Péter József