Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)

1993-03-11 / 8428. szám

X X Magyar Hírlap, 1993.márc.3. Valencsik másfél órát késett, de telefonon kimentette magát; elhúzó­dott az orvosi vizsgálat. — Talállak valamit? Hogy érzi magát? — így látszatra elég vékony va­gyok, de bírok annyit, mint akárki. Valaha fociztam a megyei bajnok­ságban, Mányon is játszottam Végh Antal csapatában, a két válogatottal. Vidáts Csabával és Lakinger Lajos­sal együtt. Most szívritmuszavar lé­pett fel, két-három másodpercre is kihagy a szívem — ez a kétkulcsos áfa ellen tiltakozó éhségsztrájk után jelentkezett. — Hogy bírta a börtönt? — Ez nem számított klasszikus „ásványvizes böjtnek", mikor felké­szültünk. a legjobb külföldi vitamin­­koncentrátumokat szereztük be. — Ki hozta ezeket? — Többen is: Ilkei Csaba. Deák Lajos Svájcból és én magam is utá­najártam. Hat nap után az ember már különben sem érez semmit. A lelki nyomást sokkal nehezebben viseltem eh hat különböző mentali­tású ember volt összezárva szigorú szobafogságban. Néha úgy érez­tem. hogy már nem bírom tovább, kimentem az udvarra és vettem né­hány mély lélegzetet. — Miről beszélgettek? — Csak a napi politikával fog­lalkoztunk. a beérkező híreket érté­keltük. Tárgyaltam azokkal, akik csatlakozni akartak hozzánk. Sok embert vissza kellett utasítani, fő­leg öregeket és betegeket, nem en­gedhettük. hogy felvállalják a fe­szültségeket. — Melyik volt a legnehezebb pillanat? — Mikor az Egyenlegtől felhív­tak. hogy Pécsen meghalt az egyik éhező társunk, de később kiderült, hogy tévedtek, arról a paksi fiúról volt szó, aki nem tartozott hozzánk. Ót is sajnáltuk, de érte nem mi vi­seltük a felelősséget. Most jut eszembe, hogy illene megkínálni valamivel. Valencsik csak kávét kér. — Azt hiszem, csak a politikai tevékenységét ismerik, beszéljen magáról. — Huszonnyolc éves vagyok. Tizenhét évesen nősültem, a felesé­gem akkor tizenöt és fél éves volt, a bicskei ifjúsági intézetben élt. Három évet töltöttünk együtt. — Kinek a hibájából váltak I szét? — A feleségem a gyerek meg­születése után jött rá, hogy ő még szórakozni szeretne. Azóta még egyszer férjhez ment. szült, aztán újra elvált, ett is az apa kapta meg a gyereket. — Maga most kivel él? — Van egy élettársam, huszonöt éves. valaha fröccsöntőként dolgo­zott. A korábbi kapcsolatából ho­zott magával egy hatéves kislányt, a gyerek sajnos, epilepsziás, na­ponta hatszor-hétszer is rátör a ro­ham. valakinek állandóan mellette kell lenni. — Milyen körülmények között laknak? — Bicskén van egy régi családi házunk, két részre osztottuk, az egyikben az anyám lakik a kislá­nyommal, a másikban én az élet­társammal és a beteg gyerekkel. — Mennyiből élnek? — Én nagyon örülnék, ha elér­nénk a Központi Statisztikai Hiva­tal által megállapított létminimu­mot. a 9100 forintot személyen­ként. Nekünk csak 28 ezer jön össze négy emberre, ebben benne van az én keresetem, a családi pót­lék és a nevelési segély is. — Mi a szakmai képzettsége? — Gyerekkoromtól kereskedő­nek készültem, kereskedelmi szak­középbe jártam, utána felsőfokú raktárgazdálkodási képzettséget szereztem. — Ez főiskolának felel meg? — Inkább technikumnak. — Hol kezdte a szakmát? — A Skálában, aztán tizennyolc és fél éves koromban átkerültem a Budai Lottó Áruházba, a szerel­vény és tüzeléstechnikai osztályon lettem eladó. Öt emberből én vol­tam az ötödik. 2800 alappal indul­tam. erre rájött 2500 forint jutalék. 1983-ban ez nem számított rossz pénznek. — Jól tudom, hogy itt kevere­dett először botrányba? — Igen. Akkoriban még folytak a magánépítkezések, a KCSM mintájú szovjet öntöttvas kazán és a dunaújvárosi radiátor hiánycikk­nek számított, lehetett manipulálni vele. — Hogy bonyolították le az üz­letet? r_______ I Valencsik Ferenccel, a LAET volt elnökével beszélget Moldova György Küld a nyomor valakit... Kgy egész ország figyelte a bicskei éhezők hősies, ám értelmetlen politikai akcióját. Százezernyi aláírót mozgattak meg rövid idő alatt. Az Alkotmánybíróság döntése egy csapásra semmissé tette az akciót. Moldova (Jyörgv, a különösre mindig érzékeny író — mielőtt Valencsik. az éhségsztrájk vezére esetleg végleg eltűnik a politika süllyesztőjében — interjúi kért tőle.

Next

/
Thumbnails
Contents