Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)
1993-03-09 / 8426. szám
Népszabadság, 1993.márc.2 A bírálók voltak a kirekesztők Pozsgay Imre a kisújszállási konferenciáról A múlt hét végén kétnapos tanácskozás színhelye volt Kisújszállás. A konferencia résztvevői arra tettek kísérletet, hogy meghatározzák a népi politizálás esélyeit. Pozsgay Imrét, az NDSZ társelnökét ezzel kapcsolatos tapasztalatairól kérdeztük.- Az ellenzéki pártok vezetői szinte egységesen fenntartásokkal fogadtak a tanácskozást. Dombach Alajos egyenesen úgy fogalmazott, hogy állampartiak tanácskoznak majd Kisújszálláson.- Hisztérikusan vaklármát csaptak, ami előítéleteken alapul. Anélkül, hogy egyetlen szó elhangzott volna a tanácskozáson, máns megkezdődött a hangulatkeltés. Ha a nyilatkozók csak csekély fáradságot vettek volna maguknak, akkor egyebek között megtudhatták volna, hogy a tanácskozást már egy évvel ezelőtt elkezdték szervezni. Ezért is viselte a konferencia a Számadás ’92 nevet.- Tavaly miért halasztották el a konferenciát?- Azért, mert 1992 novemberére hívták össze az MDF liberális köreinek fórumát a miniszterelnök részvételével, és a rendezők méltányosságból meg tapintatból akkor inkább lemondták a konferenciát. Ha csak ennyit tudott volna valaki, akkor láthatta volna, hogy nem aktuálpolitikai ellenrendezvényről van szó. Újabban megint furcsa osztályozások és címkézések tapasztalhatók. Olyanok, akik fenntartás nélkül egy levegőt szívnak a parlament kupolája alatt, s jogot formálnak arra, hogy ítélkezzenek a civil társadalomról, ahelyett, hogy tudomásul vennék, milyen sokszínű a magyar közélet.- Nem lehet csodálkozni azon, hogy egyesek óvatosan nyilatkoztak a tanácskozásról, hiszen a nép-nemzeti jelzőt mar többen elkoptattak, lejarattak.- Ez igy van, de a bírálók megvárhatták volna, amíg a fogalmak csiszolása és tisztázása közben erről a problémáról is mond valamit a kisújszállási konferencia.- Es mondott?- Mondott, mindenekelőtt azt, hogy a magyar szellemi életben és a politikai palettán igen is helye van az ilyen szándékú és nem kirekesztő politizálásnak. Az eleve kirekesztő szándék a bírálók részéről volt tapasztalható. Mintha Magyarországon egyesek különleges és sajátos felhatalmazást kaptak volna arra, hogy ők döntsék el: ki a szabadgondolkodó, ki a toleráns és hogy meddig terjednek a tolerancia határai. Sem a magyar alkotmányban, sem a magyar közmegegyezésben nem tudok ilyen felhatalmazásról. Éppen ezért veszélyes politikai irányzatnak látom az 1994-es választások előkészítése szempontjából azt a fajta hangolást, amely megismételné a ’90-es választásokét. Ebből súlyos következmények születhetnek: megint nem többpártrendszerű választás, hanem népszavazás lesz, illetve lehet Magyarországon. Megint nem a programoknak, hanem valami egészen másnak lesz jelentősége.- Megrengette valami a világot Kisújszálláson?- Senki sem akarta megrengetni a világot. Az volt a szándékunk, hogy egybevessük a 1989-90 fordulóján megfogalmazott szándékokat a társadalom tapasztalataival. Az is szándékunk volt, hogy kimondassék: ha valóban többpártrendszerben és plurális demokráciában gondolkozunk, akkor egy értékőrző és a hagyományokhoz következetesebben ragaszkodó politikai állásponton is lehet nemzetmegújító programot alkotm. Különben, ha ez a fajta politizálás nincs jelen az országban, akkor a liberális gondolkodás is a levegőben lóg, éí minden ajánlata nem a nép által elfogadott politikai ajánlatként, hanem valamiféle licencként, modellkínálatként jelenik meg. Ekkor a demokrácia megint nem berendezkedés, hanem hitvallás kérdésé lesz.- A kisújszállási tanácskozáson gyakran felidézték Szárszó szellemet. Az akkori tanácskozás azonban kudarcot vallott. Nem kisértette ez önöket?- A párhuzam azért nem fogadható el, mert bennem legalábbis még él a remeny, hogy az ország dolgai nem olyan körülmények között folytatódnak, mint annak idején Szárszó után. Szárszót nem a résztvevői és az ott megfogalmazott gondolatok, hanem a háborús helyzet, a fasizmus totális megjelenése verte szét. Ha Kisújszállásra és a majdani szárszói emlékévre gondolok, akkor talán éppen arról van szó, hogy reméljük: van esély végigmenni egy úton. Ezt 1993- ban persze nem lehet bizonyossággal mondani, de reménykedéssel igen.- Bíró Zoltánt, a Nemzeti Demokrata Szövetség társelnökét, az MDF volt elnökét nem hívták meg a népi politizálás esélyeivel foglalkozó konferenciára. Nem furcsa ez?- Nem ismerem a szervezők minden megfontolását, és a döntés okait sem tudom igazán felfogni. de valószínű, hogy szervezési figyelmetlenség lehetett.- Komolyan mondja, hogy csak szervezési hiba történt?- Igen. Bíró Zoltánnak ott lett volna a helye. Pogonyi Lajos t
