Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)

1993-03-09 / 8426. szám

Pesti Hírlap, 1993.márc.2. PARLAMENTI BIZOTTSÁG BŐS ÜGYEBEN Szlovákia pillanatai is drágák Méq októberben elkészült az az országgyűlési határo­zat-javaslat, amelyet Magyar Bálint és Csa^ody Miklós dolgozott ki a bős—nagymarosi vízlépcső gondjaival foglalkozó ad hoc bizottság felállítására. A munka ke­retibe foglalta azokat az elképzeléseket, amelyek az An­tall—Meciar-találkozón körvonalazódtak, majd a ma­gyar és szlovák parlament külügyi bizottságának meg­beszélésein szóba kerültek. Időközben — októberben — elterelték a Dunát, megszületett a londoni egyezmény, az a dokumentum, amely szerint a prágai nemzetközi bíróság elé viszik a vitás kérdéseket. Brüsszelben rend­szeres háromoldalú tárgyalások folynak. JÁVORÁBA! — Egy poriammá bizottság felál­lításáról szóló vitának mi isfuüa­­núi voltunk a külügyi bizottság egyik év végi ülésén. Most — úgy tűnik, március 1-jén — megkez­dik a munkát. A korábbi kezdemé­nyezésekhez képest mi várható et­tél a bizottságtól? — kérdeztük Csapó eh Miklós MDF-es képvi­selőt, a külügyi bizottság tag­­jáL — A katolikus vallásban az ember elmondja, hogy vét­keztem gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással. Ez utóbbi fontos most szá­munkra. A magyar fél — de nem a parlament — alapve­tően a mulasztással vétkezett. A probléma egyszerre kör­nyezetvédelmi, gazdasági és külpolitikai. Mára azonban jogi-politikai kérdéssé is vált. A bizottság felállítását hátrál­tatta, hogy nehezen állapod­tunk meg abban, kik is küld­jenek embereket. Nyilvánvaló volt, hogy a pártok és a szak­területek is, hiszen a megálla­podás alapvetően úgy szólt, hogy a külügyi, a környezet­védelmi és a gazdasági bizott­ság képviseltesse magát, de ésszerű érvek miatt felmerült, az önkormányzati bizottság képviselete is. Sőt, az MDF- frakdó támogatta Tóth Kurucz János részvételét is, hiszen mint Komárom-Esztergom megyei képviselő, hetven ki­lométeres Duna-szakasz gondja is az övé. Nagy kár ke­letkezett az elmaradt beruhá­zások miatt, valamint jelentős mennyiségű, függőben lévő birtokjogi kérd6t is kezelni kellene. Nem a különféle bi­zottságok versenyfutásának kell helyt adnunk az ad hoc bizottságon belül, hanem az általuk fémjelzett területek je­leni étét kell biztosítani. — Ön mulaszlóLsról beszélt. Mit tud majd törleszteni ez az új bizottság mindebből? — Az volt az előteijesztés alapja, hogy ezzel a kérdéssel folyamatosan foglalkozni kell, az információkat a tárcáktól meg kell kapnunk, s a parla­ment más bizottságait is el kell látni információkkal. Ami nagyon fontos, hogy a vegyes bizottság szlovák felével folya­matosan tartsuk a kapcsola­tot, kéressük a kompromisz­­szumot a háromoldalú tár­gyalások megállapodásainak megfelelően. Fölösleges illú­zió arra gondolni, hogy ez a bizottság fogja megoldani az összes vitás kérdést, de biza­lomerősítő jellege minden­képpen lehet, ha arra gondo­lunk, hogy az önállóvá vált Szlovákia mennyi gonddal küzd. A közvélemény rend­szeres tájkoztatásával pedig megágyazhatunk egy kedve­ző döntésnek. Van egy olyan módosító indítvány is, amely rendkívül rokonszenves, mert pontos. Ez azt mondja, hogy immár nem a bős— nagymarosi vízlépcső kérdé­sével kell foglalkozni, hanem a bősi vízlépcső problémáival, illetve a Duna eltereléséből adódó kérdéskörökkel. —A szlovák álláspont is meg­lehetősen világosnak tűnik... — Igen, éppen ezért lenne cél a két álláspont folyamatos közelítése. Azt is világosan kell látni, hogy a bizottságnak teljes parlamenti felhatalma­zása lesz, amit remélünk a szlovák fél részéről is. Annak semmi értelme, hogy rend­szeres időközönként a két ffl bácottsága találkozzon, és rendkívül szigorú arccal, eredmény nélkül elüssük az időt. Az a bejelentés, hogy a Bőssel kapcsolatos összes problémakört ma már szlo­vák problémának kell teljes egészében tekinteni, annyi­ban könnyíti meg a helyzetet, hogy tudjuk, hogy kizárólag ők a tárgyalópartnereink, s a szlovák fél már nem mutogat­hat Prágára. — Mégis mi az a rmnimílis cél, amelyet meghatározható időn belül el akarnak érni? —A politikai megoldás kö­zelítése lehet a cél. Mert ha teljes mandátuma van a má­sik félnek, akkor konkrét po­litikai megállapodásokat lehet kötni. A demokrácia nemcsak drága, hanem lassú is, de an­nak véget kellene vetni, hogy ha kényes kérdésekhez érke­zünk, valamelyik delegáció azt mondja, hogy kérem, itt még egyeztetnünk kell. Én el tudom képzelni, hogy ott ül­nek a szakértők is, ha ez szük­séges, amikor döntünk. Nem­csak Magyaroészág, hanem Szlovákia pillanatai is drágák, miként a közös pillanatok is. Vélhetően nem jöhet semmi közbe, s a bizottság márdus elsején elkezdheti a munkát.

Next

/
Thumbnails
Contents