Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)
1993-03-09 / 8426. szám
Megállapodás Gyügyön Kádár Béla Szlovákiában Kereskedelem - világpiaci feltételekkel Kiküldött munkatársunk jelenti: A szlovákiai Gyügyön (IfXidincében) tegnap aláírták a magyarszlovák kölcsönös kereskedelemről és fizetésekről szóló egyezményt. A dokumentumot magyar részről Kádár Bála külgazdasági, szlovák részből Ludomt Cérnák gazdasági miniszter (képünkön) látta el kézjegyével Az önállóvá vált Szloyákia hagyományos kapcsolataink, földrajzi közelsége, valamint mintegy ötmilliós piaca következtében - a jelenlegi politikai feszültségek és viták ellenére is — Magyarország fontos gazdasági partnerei közé tartozik. Ezért érdekünk, hogy a kétoldalú gazdasági kapcsolatainkat továbbfejlesszük, és elkerüljük: a más jellegű feszültségek fékezzék a gazdasági kapcsolatépítést. Csehszlovákia szétválását követően pedig'm^g inkább sürgetővé vált, hogy új alapokra helyezzük gazdasági szerződéseink rendszerét Szlovákiával, fokozva e kapcsolatok szereplőinek jobb biztonságát. Ebben a folyamatban az első lépés a gazdasági-kereskedelmi' együttműködésünk alapfeltételeit rögzitő dokumentum. Sajtótájékoztatóján Kádár Béla, a külgazdasági tárca vezetője elmondta: n )6 hagyományokra épülő kétoldalú kapcsolataink a volt Csehszlovákiával a világpiaci feltételekre történt áttérés következtében átmenetileg jelentősen visszaestek, ám tavaly már mintegy 36 százalékos növekedést regisztrálhattunk, s ennek a forgalomnak csaknem a fele a magyar-szlovák viszonylatra esett. A kétoldalú gazdasági-kereskedelmi együttműködésre megtermékenyltőep hatott a tavaly decemberben áláírt visegrádi szabadkereskedelmi megállapodás, amely hozzájárult ahhoz, hogy a nyugati nyitással egyidejűleg egymás felé is nyissunk. Tegnap a szerződő felek immár kétoldalú alapon deklarálták, hogy gazdasági kapcsolataikat a világpiacon érvényes feltételek szerint építik, de természetesen figyelembe veszik a visegrádi megállapodásban lefektetett elveket és egymásnak nyújtott kölcsönös kedvezményeket. A gazdasági kapcsolatok teljes szabályozásához további lépésekre, újabb szerződésekre van szükség. így például tisztázni kell a nem kereskedelmi fizetésekről szóló megállapodás és a tranzitálás kérdéseit, de korszerűsítésre szorul a növény- és állategészségügyi megállapodás is. Ugyancsak időszerű a már megkötött beruházásvédelmi' megállapodás mellett a kettős adózás kizárásáról szóló egyez-'' mény megkötése is, mivel ennek hiánya a tőkebefektetések, a közös vállalatok létesítését és a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok bővülését akadályozza. Minderre pedig Szlovákiának is égető szüksége van, hiszen a szétválás után fejletlen gazdasági struktúrát, elmaradott ipart és infrastruktúrát örökölt. Az. Ú) Magyarország kérdésére válaszolva Ludovlt Cérnák elmondta, hogy a gazdasági kabinet éppen most tárgyal a struktúraváltás lehetőségeiről. Elsősorban a Szlovákia kedvező földrajzi fekvéséből és a tranzitszállításokból adódó előnyöket igyekeznek kihasználni. Az. iparfejlesztésben azokat a vállalatokat részesítik előnyben, amelyek hazai nyersanyagot dolgoznak fel, kevés energiát fogyasztanak , és a külpiacokon is eladható termékeket állítanak elő, és a gazdasági szerkezetváltásban számítanak az idegenforgalomra is. Amint a jzlovák gazdasági miniszter tréfásan megjegyezte: olyan feltételeket kívánnak teremteni a turizmushoz, hogy a hétvégeken ürüljön ki a magyar főváros, és a budapestiek a Tátrában találjanak felüdülést. Mindehhez persze külföldi befektetőkre van szükség. Kádár Béla ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a külföldi pénzügyi köröknek nem vonzó önmagában sem a magyar, sem a szlovák belső piac. Külföldi beruházókra mi is és a szlovákok is csak akkor számíthatunk, ha előbb bebizonyítjuk: szót tudunk érteni egymással és tudunk együttműködni. Ehhez pedig jó alapot teremt a most aláirt egyezmény. Péter József cr> co Új Magyarország, 1993.márc.2.