Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)
1993-03-08 / 8425a. szám
Magyar Nemzet, 1993.márc.1. 31 / Bőd Péter Ákos: Csökkenteni kell a kamatokat A monetáris veszélyek nélkül élénkíthető a gazdaság (Munkatársunklól) A lakosság megtakarítása várhatóan az idén elmarad az 1992-es szinttől, miközben a költségvetés - a hiányt mérséklendő - ebben az évben is igényli majd az állampolgárok bankba tett forintjait. Ugyanakkor a jegybanknak és a büdzsének is jól jönne a gazdaság élénkülése, ami azt is jelentené, hogy a szabad pénzmennyiség jelentős része az államkötvények helyett a reálbefektetésekben keresne helyet. A magyar gazdaságot irányító intézmények, legalábbis látszólag, másban érdekeltek, s külön-külön aligha képesek kilépni a maguk 22-es csapdájából. Fontos volna tehát, ha az ország gazdaságát kormányzók az eddigieknél sikeresebben össze tudnák hangolni munkájukat. Többek között ennek lehetőségéről érdeklődtünk Bőd Péter Ákostól, a Magyar Nemzeti Bank elnökétől.- Az 1993-as monetáris irányelvek - csakúgy mint az egy évvel korábbiak - az inflációellenes küzdelmet jelölik meg elsődleges feladatként. Sokan azonban kételkednek abban. hogy sikeres les: a: idén a: általános áremelkedést lassító politika.- A monetáris irányelvekben vannak - úgymond - örök érvényű pontok, amelyeknek minden körülmények között ott kell szerepelniük a célkitűzések között. A nemzeti bankokat például a világ összes országában azért tartják fennt, hogy küzdjenek a pénz értékállóságáért és az ország külső egyensúlyáért. Ezek a szempontok mindig elsődlegesek lesznek, és csak utánuk következhet az évről évre változó praktikus alcélok rendszere. A magyar monetáris irányelvek tehát akkor is hirdetni fogják az infláció csökkentését, amikor a fogyasztói árindex mondjuk csak kilenc százalék lesz.- Ám az mégiscsak kínos, ha már az első hónap adatai - úgy tűnik - rácáfolnak a konnányzat ez évi derülátó inflációs előrejelzéseire.- Szerintem egyáltalán nem meglepő, hogy majdnem /teTszázalékos a januári árindex. Ennek két fő oka volt. Az áremelkedések elsődleges felelőse a kétkulcsos áfa, aminek év eleji bevezetése nem volt szerencsés. Azért, mert ragaszkodva a .hagyományokhoz", az áremelés leple alatt sok vállalat több olyan termék árát is növelte, amelyet nem érintett az áfa változása. A másik tényező konjunkturális eredetű. Körülbelül egy évvel ezelőtt, 1991 végén, illetve az elmúlt év elején rendkívül erős volt a depresszió a gazdaságban, ami a termelői árak növekedésének lassulását eredményezte. Miután ’92 utolsó negyedévében a gazdaság némely szektorában élénkülést figyelhettünk meg, jó néhány vállalat a megnövekedett keresletre számítva jobban emelte árait, mint ahogyan azt az áfa növekedése indokolta volna. Ez a két tényező együttesen eredményezte a januári áremelkedést. Valójában azonban majd csak a februári árindex alapján mondhatja meg a Magyar Nemzeti Bank, hogy mennyire volt reális az éves inflációra vonatkozó előrejelzésünk, ugyanis ebben a hónapban az áremelkedések többé-kevésbé már mentesek lesznek a kétkulcsos áfa bevezetésének hatásától.- Most, amikor már két „ipari miniszter" van a pénzügyi vezetésben, számíthatunk-e arra, hogy gördülékenyebb lesz az együttműúklés a Pénzügyminisztérium és az MNB között? Ezt főleg azért kérdezem, mert a költségvetés tetemes hiánya, az inflációs veszély különösen igényelné a csúcsszervek összehangolt munkáját.-Szabó Iván két értelemben is az utódom; először a gazdasági bizottság elnöki tisztében, majd az ipari miniszteri székben váltott fel. Ipari miniszteri kinevezésekor tréfálkozva megjegyeztem, ha legközelebb is követni akar, akkor még hat évet várnia kell, hiszen csak akkor jár le a mandátumom az MNB-nél. A viccet félretéve: számítok arra, hogy személyes ismeretségünk jó alapot kínál az együttműködéshez.
