Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)

1993-03-08 / 8425a. szám

Magyar Nemzet, 1993.febr.27. 27 egymást. Ez a legfontosabb garancia. Megőrülés ellen azon­ban nincs orvosság! De, ha mégis megtalálnék őrülni, akkor biztos, hogy a második autoriter megnyilvánulás után le fognak „kaszálni”. A Fideszben autori­ter módon viselkedni, nos ez a politikai öngyilkosság legbizto­sabb módja.- Hogjan jellemezné'magát? Milyen ember Orbán Viktor?- Mindenki elfogult saját ma­gával szemben. Ha politikáról be­szélünk, azt hiszem feltételezhető rólam, hogy rendelkezem azokkal az emberi tulajdonságokkal, amely egy párt irányításához szükségesek. Es kellően erős csa­pat vesz körül, hogy hiányzó ké­, pességeimet pótolják. Persze ki tudja? Majd egy esztendő múlva minden kiderül.- Milyen tulajdonságától fél leginkább?- Gyakran vagyok indokolatlanul elnéző az emberekkel szemben. Túlságosan gyakran hallgatok a szívemre.-1988 márciusától 1993 februárjáig miben változott?- Bonyolultabbnak látom a világot, mint 1988-ban, és ez csak részben magyarázható azzal, hogy a világ bonyolultabb is lett. Ma már nem olyan könnyű rászedni, mint korábban. 1988-89-ben még diákmentalitás élt bennem, s akkor sok okos emberrel talál­kozva elfogadtam őket, mint politikai tekin­télyeket. De 1990-re megtanultam, hogy az emberi értékek és az észbeli képességek nem feltétlenül fedik egymást. Bizonyosan sokat változtam, de erkölcsi ítéleteimben, értékvá­lasztásaimban ugyanaz az ember maradtam, mint aki voltam. S közben született két gyerekem, ami jót tesz az embernek.- Fiatal politikusként a rock-sztár attitű­döt, a népszerűséget, esetleg a nők rajongását, hogyan lehet elviselni?- Ez a veszély az én esetemben nem olyan erős, mint Fodor Gabi, vagy Deutsch Tamás esetében. Sokkal kevésbé voltam, va­gyok média-sztár.- Ne vicceljen: ott állt a Hősök terén, a szél fújt, a haja lobogott és mondta, amit mondott! Egy ország figyelt Orbán Viktorra!- Igen, de másnap rögtön azt mondták: „állítsátok meg Orbán Uit!” Kegyelet- és sír­­gyalázónak mondtak. Szerintem a sztár-mi­­volt lényege éppen az, hogy nincs igazán kemény, állandóan rivalizáló ellenfele az em­bernek. Ez az én esetemben nem áll fenn.- A Fidesz vezérkarában mennyire radiká­lis, mert gyakran azzal vádolják, hogy vadabb, mint mondjuk Fodor Gábor?- A radikális kifejezés csak addig volt po­litikailag értelmezhető, amíg valamivel szemben kellett csinálni a politikát. Tehát amíg az MSZMP megbuktatása volt a cél. Valóban: magam is azt állítom, hogy az MSZMP-vel szemben nagyon radikális vol­tam, talán a legradikálisabb vonulathoz tar­toztam. De mit jelent ma az, hogy radikális? Mást jelent az oktatáspolitikában, a gazda­ságpolitikában, a kormány támadásában, vagy ifjúsági ügyekben. Viszont igyekszem röviden, világosan és érthetően fogalmazni. Sokan ezt radikalizmussal vagy tiszteletlen­séggel azonosítják. Talán mert nem esek has­ra minden hivatalt betöltő politikus előtt. Ha valaki számomra liliputi törpe, akkor én nem fogok úgy viselkedni vele, mintha az óriások birodalmában járnék. Vagy, ha a kormány egy súlyos ügyben azt mondja, hogy A. és másnap azt, hogy B„ akkor lehet, hogy azt fogom mondani, hogy a kormány hazudott. De ennek semmi köze a radikalizmushoz, ez csupán világos, egyenes beszéd.- Ilyen helyzetben szembe kell néznie azzal, hogy Antall József metakommunikativ jelekkel kontrakarikírozza az ön mondandóját- Antall József különösen ügyesen szokta használni ezt az eszközt. Általában azt a for­dulatot alkalmazza, amelynek lényege: jól van öreg, csak küzdjél, majd lehet még belő­led valaki! Különben is az ellenzék dolga, hogy kritizáljon! így próbál kibújni a tárgyi vita alól. Ezért kell a politikusnak óvatosan fogalmaznia, megválogatnia saját érveit, hogy vitapartnere ne mondhassa: „ilyen stílusban én nem tárgyalok!”. Itt szeretném megjegyezni: ma Magyarország legdurvább politikusa - a csörgősipkásokról nem beszél­ve - maga Antall József.- Számos olvasó fogja ezt kikérni magának a miniszterelnök helyett is. Ezért indokolja meg állítását! i- Ó szokott leginkább lealacsonyító, dur­va megjegyzéseket használni politikai ellen­feleire, a neki nem tetsző emberekre. Ez nem rám jellemző. Én szoktam ugyan keményen, egyenesen fogalmazni, de nem ledorongoló módon. Közben Antall József pedig Jemiki­­egerezi” azt, aki nem tetszik neki.- Egy párt működéséhez pénz kell és befo­lyás. Ezek hogyan szerveződtek a Fidesz kóré?- A Fidesz nulláról indult 1988-ban. Vol­tunk harminc-egynéhányan, és Fodor Gábor meg én felváltva hordtuk a zsebkendőbe te­kert pártkasszát. Heroikus küzdelmet kellett folytatnunk azért, hogy valamelyik OTP-ben hajlandók legyenek nekünk számlát nyitni. Ma már a Fidesznek székházai vannak, majd­nem akkora a költségvetése, mint az MDF­I nek. A párt nincs eladósodva. Száz fölött van azoknak a szakértőknek a száma, akik a Ft­­desz-képviselők munkáját segítik. Korábban semmi kapcsolatunk nem volt a magyar nagytőkével. Ma jók a kapcsolataink.- Ki támogatja önöket, honnan van pénzük?- Nem külföldről Csurka István nyugod- 1 tan aludhat. Különben minden évben vala­mennyi pártnak kötelező a Magyar Közlöny­. ben nyilvánosságra hoznia költségvetési mér­­■ legét. Tehát, aki akarja, az megismerheti hon­nan származik bármely párt bevétele. A pénzek ! egy csekély része érkezik tagdíjbóL A költség­­vetési támogatás jelentős: 80-100 miihó forint évente. Minden pártnak lehet egy egyszemé­lyes kft-je,« ilyen a Fidesznek is van. S persze .«annak adományok, támogatások is. Ma, egy adótörvény előtt, egy költségvetési törvény előtt az érintett vállalkozói csoportok képvise­lőivel gond nélkül tudunk tárgyalni. Ma az üz­leti éleiben hihetetlen sóvárgás van arra, hogy politikailag kiegyensúlyozott légkör legyen Magyarországon. , - Van-e megrendelés, „elvárás” a részük­ről? , - Mindig nagyon óvatosak voltunk, s arra törekedtünk, hogy a Fidesz semmifajta egy­oldalú elkötelezettségbe ne csúszhasson bele. Tehát egyetlen érdekcsoport se érezze úgy, hogy diktálhat a Fidesznek.- Ha 1994-ben a várakozásuk nem válik va­lóra, akkor hogyan képzeli el saját jövőjét? To­vábbra is a Fideszben politizál, esetleg pártot vált vagy kivonja magát a politikából?- Miután meggyőződtem arról, hogy a számomra fontos fideszesek ’94 és ’98 között is a politikai életben kívánnak maradni, tehát „lesz egy csapat”, bármi is legyen a következő választás eredménye, úgy döntöttem, hogy ma­radok. Nem szeretnék ugyanis politikai Don Quijote lenni. Tehát 1998-ig az időt - feltehe­tően, ha bejutok a parlamentbe, aminek azért van némi esélye -, törvényhozóként, a politi­kában szándékozom eltölteni. S utána meglá­tom, hogy' van-e értelme még a politikával fog­lalkozni. Előfordulhat, hogy nem. Lehet, hogy az ország más irányba megy, mint ahogyan azt én helyesnek gondolnám. Esetleg úgy alakul, hogy a gyomrom már nem búja! Vagy vétek három olyan hibát, amelyről kiderül alkalmat­lanságom. Pedig szeretem csinálni ezt a mun­kát. Tehát egyelőre nincs rá okom, hogy ki­szálljak a játszmából. De ha eljön ez a pillanat, akkor sem esem kétségbe. Van egy jogász dip­lomám, adott egy szellemi háttér a Százaehég könyvkiadóban és szerkesztőségében dolgoz­tam, ahová engem bármikor visszavárnak. Eb­ben az országban el tudok helyezkedni alkot­mányjoggal foglalkozó tanárként... Megval­lom, szerencsés embernek tartom magam, több alternatíva is áll előttem. S ezzel nem vagyok egyedül a magam generációjában. Akinek volt szeme az láthatta már 1989-ben, hogy óriási generációs váltás van készülőben. Csendben, különösebb feltűnés nélkül. Ha megnézi valaki az egyetemi oktatókat, akkor látja, hogy ott tel­jesen új tanársegédi, adjunktusi generáció nőtt fel. Ha valaki elmegy az üzleti életbe, akkor látja, hogy itt 25-30 év közötti emberek a bankéletben, a pénzvilágban hihetetlenül fon­tos pozíciókat töltenek be. S ez a generációvál­tás nem csupán azért megy végbe, mert a fiata­lok erősebbek és frissebbek, mint a korosab­bak, hanem azért, mert a tudásuk más termé­szetű. Vagyis nincs okom arra, hogy köröm­­szakadtáig kapaszkodjak a politikába. Boros István

Next

/
Thumbnails
Contents