Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. március (8424-8442. szám)
1993-03-08 / 8425a. szám
Magyar Nemzet, 1993.febr.27. 27 egymást. Ez a legfontosabb garancia. Megőrülés ellen azonban nincs orvosság! De, ha mégis megtalálnék őrülni, akkor biztos, hogy a második autoriter megnyilvánulás után le fognak „kaszálni”. A Fideszben autoriter módon viselkedni, nos ez a politikai öngyilkosság legbiztosabb módja.- Hogjan jellemezné'magát? Milyen ember Orbán Viktor?- Mindenki elfogult saját magával szemben. Ha politikáról beszélünk, azt hiszem feltételezhető rólam, hogy rendelkezem azokkal az emberi tulajdonságokkal, amely egy párt irányításához szükségesek. Es kellően erős csapat vesz körül, hogy hiányzó ké, pességeimet pótolják. Persze ki tudja? Majd egy esztendő múlva minden kiderül.- Milyen tulajdonságától fél leginkább?- Gyakran vagyok indokolatlanul elnéző az emberekkel szemben. Túlságosan gyakran hallgatok a szívemre.-1988 márciusától 1993 februárjáig miben változott?- Bonyolultabbnak látom a világot, mint 1988-ban, és ez csak részben magyarázható azzal, hogy a világ bonyolultabb is lett. Ma már nem olyan könnyű rászedni, mint korábban. 1988-89-ben még diákmentalitás élt bennem, s akkor sok okos emberrel találkozva elfogadtam őket, mint politikai tekintélyeket. De 1990-re megtanultam, hogy az emberi értékek és az észbeli képességek nem feltétlenül fedik egymást. Bizonyosan sokat változtam, de erkölcsi ítéleteimben, értékválasztásaimban ugyanaz az ember maradtam, mint aki voltam. S közben született két gyerekem, ami jót tesz az embernek.- Fiatal politikusként a rock-sztár attitűdöt, a népszerűséget, esetleg a nők rajongását, hogyan lehet elviselni?- Ez a veszély az én esetemben nem olyan erős, mint Fodor Gabi, vagy Deutsch Tamás esetében. Sokkal kevésbé voltam, vagyok média-sztár.- Ne vicceljen: ott állt a Hősök terén, a szél fújt, a haja lobogott és mondta, amit mondott! Egy ország figyelt Orbán Viktorra!- Igen, de másnap rögtön azt mondták: „állítsátok meg Orbán Uit!” Kegyelet- és sírgyalázónak mondtak. Szerintem a sztár-mivolt lényege éppen az, hogy nincs igazán kemény, állandóan rivalizáló ellenfele az embernek. Ez az én esetemben nem áll fenn.- A Fidesz vezérkarában mennyire radikális, mert gyakran azzal vádolják, hogy vadabb, mint mondjuk Fodor Gábor?- A radikális kifejezés csak addig volt politikailag értelmezhető, amíg valamivel szemben kellett csinálni a politikát. Tehát amíg az MSZMP megbuktatása volt a cél. Valóban: magam is azt állítom, hogy az MSZMP-vel szemben nagyon radikális voltam, talán a legradikálisabb vonulathoz tartoztam. De mit jelent ma az, hogy radikális? Mást jelent az oktatáspolitikában, a gazdaságpolitikában, a kormány támadásában, vagy ifjúsági ügyekben. Viszont igyekszem röviden, világosan és érthetően fogalmazni. Sokan ezt radikalizmussal vagy tiszteletlenséggel azonosítják. Talán mert nem esek hasra minden hivatalt betöltő politikus előtt. Ha valaki számomra liliputi törpe, akkor én nem fogok úgy viselkedni vele, mintha az óriások birodalmában járnék. Vagy, ha a kormány egy súlyos ügyben azt mondja, hogy A. és másnap azt, hogy B„ akkor lehet, hogy azt fogom mondani, hogy a kormány hazudott. De ennek semmi köze a radikalizmushoz, ez csupán világos, egyenes beszéd.- Ilyen helyzetben szembe kell néznie azzal, hogy Antall József metakommunikativ jelekkel kontrakarikírozza az ön mondandóját- Antall József különösen ügyesen szokta használni ezt az eszközt. Általában azt a fordulatot alkalmazza, amelynek lényege: jól van öreg, csak küzdjél, majd lehet még belőled valaki! Különben is az ellenzék dolga, hogy kritizáljon! így próbál kibújni a tárgyi vita alól. Ezért kell a politikusnak óvatosan fogalmaznia, megválogatnia saját érveit, hogy vitapartnere ne mondhassa: „ilyen stílusban én nem tárgyalok!”. Itt szeretném megjegyezni: ma Magyarország legdurvább politikusa - a csörgősipkásokról nem beszélve - maga Antall József.- Számos olvasó fogja ezt kikérni magának a miniszterelnök helyett is. Ezért indokolja meg állítását! i- Ó szokott leginkább lealacsonyító, durva megjegyzéseket használni politikai ellenfeleire, a neki nem tetsző emberekre. Ez nem rám jellemző. Én szoktam ugyan keményen, egyenesen fogalmazni, de nem ledorongoló módon. Közben Antall József pedig Jemikiegerezi” azt, aki nem tetszik neki.- Egy párt működéséhez pénz kell és befolyás. Ezek hogyan szerveződtek a Fidesz kóré?- A Fidesz nulláról indult 1988-ban. Voltunk harminc-egynéhányan, és Fodor Gábor meg én felváltva hordtuk a zsebkendőbe tekert pártkasszát. Heroikus küzdelmet kellett folytatnunk azért, hogy valamelyik OTP-ben hajlandók legyenek nekünk számlát nyitni. Ma már a Fidesznek székházai vannak, majdnem akkora a költségvetése, mint az MDFI nek. A párt nincs eladósodva. Száz fölött van azoknak a szakértőknek a száma, akik a Ftdesz-képviselők munkáját segítik. Korábban semmi kapcsolatunk nem volt a magyar nagytőkével. Ma jók a kapcsolataink.- Ki támogatja önöket, honnan van pénzük?- Nem külföldről Csurka István nyugod- 1 tan aludhat. Különben minden évben valamennyi pártnak kötelező a Magyar Közlöny. ben nyilvánosságra hoznia költségvetési mér■ legét. Tehát, aki akarja, az megismerheti honnan származik bármely párt bevétele. A pénzek ! egy csekély része érkezik tagdíjbóL A költségvetési támogatás jelentős: 80-100 miihó forint évente. Minden pártnak lehet egy egyszemélyes kft-je,« ilyen a Fidesznek is van. S persze .«annak adományok, támogatások is. Ma, egy adótörvény előtt, egy költségvetési törvény előtt az érintett vállalkozói csoportok képviselőivel gond nélkül tudunk tárgyalni. Ma az üzleti éleiben hihetetlen sóvárgás van arra, hogy politikailag kiegyensúlyozott légkör legyen Magyarországon. , - Van-e megrendelés, „elvárás” a részükről? , - Mindig nagyon óvatosak voltunk, s arra törekedtünk, hogy a Fidesz semmifajta egyoldalú elkötelezettségbe ne csúszhasson bele. Tehát egyetlen érdekcsoport se érezze úgy, hogy diktálhat a Fidesznek.- Ha 1994-ben a várakozásuk nem válik valóra, akkor hogyan képzeli el saját jövőjét? Továbbra is a Fideszben politizál, esetleg pártot vált vagy kivonja magát a politikából?- Miután meggyőződtem arról, hogy a számomra fontos fideszesek ’94 és ’98 között is a politikai életben kívánnak maradni, tehát „lesz egy csapat”, bármi is legyen a következő választás eredménye, úgy döntöttem, hogy maradok. Nem szeretnék ugyanis politikai Don Quijote lenni. Tehát 1998-ig az időt - feltehetően, ha bejutok a parlamentbe, aminek azért van némi esélye -, törvényhozóként, a politikában szándékozom eltölteni. S utána meglátom, hogy' van-e értelme még a politikával foglalkozni. Előfordulhat, hogy nem. Lehet, hogy az ország más irányba megy, mint ahogyan azt én helyesnek gondolnám. Esetleg úgy alakul, hogy a gyomrom már nem búja! Vagy vétek három olyan hibát, amelyről kiderül alkalmatlanságom. Pedig szeretem csinálni ezt a munkát. Tehát egyelőre nincs rá okom, hogy kiszálljak a játszmából. De ha eljön ez a pillanat, akkor sem esem kétségbe. Van egy jogász diplomám, adott egy szellemi háttér a Százaehég könyvkiadóban és szerkesztőségében dolgoztam, ahová engem bármikor visszavárnak. Ebben az országban el tudok helyezkedni alkotmányjoggal foglalkozó tanárként... Megvallom, szerencsés embernek tartom magam, több alternatíva is áll előttem. S ezzel nem vagyok egyedül a magam generációjában. Akinek volt szeme az láthatta már 1989-ben, hogy óriási generációs váltás van készülőben. Csendben, különösebb feltűnés nélkül. Ha megnézi valaki az egyetemi oktatókat, akkor látja, hogy ott teljesen új tanársegédi, adjunktusi generáció nőtt fel. Ha valaki elmegy az üzleti életbe, akkor látja, hogy itt 25-30 év közötti emberek a bankéletben, a pénzvilágban hihetetlenül fontos pozíciókat töltenek be. S ez a generációváltás nem csupán azért megy végbe, mert a fiatalok erősebbek és frissebbek, mint a korosabbak, hanem azért, mert a tudásuk más természetű. Vagyis nincs okom arra, hogy körömszakadtáig kapaszkodjak a politikába. Boros István
