Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)

1993-02-04 / 8408. szám

Népszabadság, 1993.jan.30

r i^ -a.

vallási vágj' szakmai csoport sajátos kérdéseit is.- Elnök úr, a román-magyar viszonyban mostanság mintha a közeledés jelei is mutatkoznának. E folyamat középpontjában úgy véljük, a magyar-román alapszerződés aláírásának lehetősége áll. De viták folynak például arról a - nemzetiségi kollektív jogokra vonatkozó - klauzuláról, amelynek beiktatását a szerződésbe a magyar fél javasolja. Mi a véleménye erről? .- Azt hiszem, a külügyminisztériumaink megbeszélésein szereplő kérdések kölcsönös jóakarattal megoldhatók. Föltéve, hogy bizonyos alaptételekből indulunk l^iw|'ök^jUw^tib|jl,

hogy két szomszédos országról van szó, amelyek döntő érdekei közösek. A történelem fölhalmozta gondokat realizmussal, megértéssel kell megközelíteni - és akkor lehetetlen, hogy a kérdésekre ne találjunk közös válaszokat. Egyazon hutópai összefüggésrendszerben élünk, a közös európai eszmék számos, irányadó nemzetközi okmányban, egyezményben is megtestesültek, s ezekhez mindkét ország csatlakozott. Amennyiben tehát tiszteletben tartjuk eaeket az elveket, amelyeket a npmzet- I közi élet már szentesített, megj fogalmazhatjuk az államaink [ kapcsolatainak új, jogi alapját jelentő dokumentumokat is. Remélem, a két fél képviselői megtalálják a megfelelő válaszokat a kérdésekre. Vagyis a tisztességes megfogalmazását annak a politikai akaratnak, amely az országaink közötti kapcsolatot a kölcsönös tisztelet alapjaira kívánjadielyezm-. hogy országaink ezáltal is e rendkívül zaklatott régió stabilizáló tényezői legyenek.- Elnök úr tehát úgy gondolja, hogy a nemzetiségi jogokra vonatkozó magy ar klauzulajavaslat fő vonalaiban elfogadható?- Nekünk e tekintetben semmiféle nehézségeink sincsenek. Olyan jogi kerettel és politikai gyakorlattal ' rendelkezünk, amelyek miatt semmi okunk kisebbrendűségi komplexusokra e téren. Legelső, még az 1990-beli ideiglenes testületek működésének idején foganatosított, s később az-juj alkotmányban szentesített intézkedéseinknek megfelelően, a nemzeti kisebbségek képviselői cselekvőén jelen vannak a par, lamentben. Az összes kisebbség ' képviselői közvetlenül részt vesznek a törvényhozásban. Harminckilenc magyar 'képviselő van jelen a román parlamentben. A külügyminisztéri- 1 um mellett létrejött külpolitikai konzultatív tanácsban részt vesz valamennyi parlamenti politikai erő, s így a nemzeti kisebbségek képviselői is, módjukban áll kifejteni álláspontjukat, javaslataikat. A külügyminisztériumnak szembesülnie kellett e testület megfogalmazta tervezetekkel, amelyeket a parlament ratifikál.- Olvastuk az elnök úr nyilatkozatai erről. Mégis meg kell mondanunk, hogy a kisebbségek közérzete nem mindig tükröz éppenséggel elégedettséget. Az RMDSZ kongresszusán, bár igen különböző intonációban, de mindig megfogalmazódtak ezek a gondok. Más szóval, lenne bőven tennivaló is.

i - Magának az RMDSZ-nek, f és a többi nemzetiség szervezeteinek a létezése, az RMDSZ kongresszusa, minden vélemény szabad megnyilvánulása: annak a tág demokráciának a kifejeződése, amelyben a mai Románia élete kibontakozik. Azt bizonyítja, hogy minden kisebbségi csoportnak módja van a szabad önkifejezésre.- Maga a román sajtó is azt írja, hogy most „a román térfélen van a labda”...- Nem tudom, milyen labdáról van szó. Csak azt tudom, hogy igen különböző vélemé, nyék fogalmazódtak meg. Mi nagyra értékeltük, hogy a mérsékelt, higgadt, konstruktív hang volt az uralkodó az RMDSZ kongresszusán - bár hangot kaptak egészen aberrált nézetek is. Semmiképp sem érthetünk egyet például azzal, hogy a kisebbség, és azon belül a magyaréi^éfobáég setébrrdna vijltCeausescu, idején. Ez is elhangzott ugyanis. Ez nem tekinthető sem korrekt, sem konstruktív nézetnek; provokatív jellegű, nem szolgálja a kérdések megoldását.- Aggasztó, hogy például egy közismerten vasgárdista múltú, Olaszországban élő milliomos, akit Ceausescu a bizalmával tüntetett ki, ma több. gyűlöletre uszító lapot finanszírozhat Romániában, s az Audiovizuális Tanácstól Iasitól Temesvárig több rádió, illetve tévéstúdió üzemeltetésére kapott engedélyt. Ez sem Romániának, sem a román nemzetnek, sem a román nemzet és a romániai magyarság kapcsolatának nem tesz jót. De a két ország viszonyának sem. Egyébként: a román nemzetnek is jól felfogott érdeke, hogy a romániai magyarságnak jó legyen a közérzete. A vasgárdista típusú sajtó, rádió, televízió szüntelenül gerjeszt és fenntart egy ellenségképet, és ez az ellenségkép: a magyarság.- Ez a kérdés nem vethető fel egyoldalúan. S ha a végsőkig viszem, ez a sajtó állami ellenőrzését igényelné. Cenzúrát.

I Amit, ugye, egyelőre sem a közvélemény, sem a sajtó nem fogadna különösebb megértéssel... Ha figyelmesen elemeznék a romániai médiákat és sajtót, semmiképp sem fedezhetnék föl például egy kormánypárti irány dominanciáját. Épp ellenkezőj leg. Egyetlen kormánypárti, a 1 hatalom oldalán álló újságot sem találnak. A román - és romániai magyar - sajtót a kritikus hang uralja: egészen a hatalmi tényezőkkel szembeni i«antkokig terjedően. Odáig me;nöen, ami egyebütt büntetőjogi!Iag is. megengedhetetlen. Ilyen

ez az átmeneti helyzet, amely a román társadalom bizonyos állapotát is jellemzi. E pillanatban nem képzelhetők el e téren adminisztratív intézkedések, avagy egy sajtótörvény, amely szabályozná a helyzetet. Bár ennek egyébként lennének, vannak hívei is.- A magyar sajtóban is vannak ipersze ellenszenves jelenségek. Cenzúra hál’istennek nálunk sincsen. Talán nem tűnik beavatkozásnak Románia belügyeibe a kérdés: vajon a román Audiovizuális Tanács, amely nyilván rengeteg frekvencia- és stúdiókérés fölött dönt, miért ad engedélyt egy közismerten vasgárdista múltú, magvargyulölö úrnak, loan Constantin Dragannak a terjeszkedésre a médiában? Az általa támogatott sajtóban megjelenő szövegeket aligha lehet megmagyarázni közönségünknek, vagy Európának.- Én más példákkal is szolgálhatok. A román és a magyar sajtóból is! “Ne higgyék, hogy a mieinknek könnyebb megmagyarázni számos más jelenségét... Beleértve például az állam legfelső intézményeivel szembeni legteljesebb tiszteletlenséget. Holott egy demokratikus országban az állammal, az állami intézményekkel szembeni tisztelet: alapszabály. Egy nyugati

(politikus azt mondotta, hogy a demokrácia a csendőrrel szembeni tisztelettel kezdődik. Tehát a közintézménnyel, az'állami intézménnyel szembeni respektussal. Ezt a magatartást nálunk még igen sokan csak nagyon kis mértékben tették a magukévá. Ez a romániai román és magyar sajtóra nézve egyaránt igaz. A jelenség tehát, amelyet az önök által megfogalmazott kérdés fölvetett, sokkal szélesebb körű. Az a benyomásom egyébként, hogy Magyarországon e tekintetben nagyobb a rigorozitás. Úgy tudom, önöknél a legnagyobb médiák állami ellenőrzés alatt állnak. Nálunk viszont az Audiovizuális Tanács az önök által ismert összetételű parlament szerve, és semmiféle hatalmi szervnek nincsen rá befolyása. Az önök által említett úr részaránya, fajsúlya a médiákban jelentéktelen. Áz utóbbi időben rengeteg magánrádió és magántelevízió létesült. Számos pénzügyi erő működik a román sajtóban, médiában, amelynek ha- 1 tározottan kormányellenes a hangja. Az Audiovizúális Tanács tehát nem vádolható például azzal, hogy előnyben részesítené azt a pártot, amely ma hatalmon van Romániában - ez a párt például egyetlen magánrádiót sem birtokol. Nyugtázom, tudomásul veszem az észrevételt, csak azt mondom, hogy ezt a mai romániai kontextusban kell megvizsgálni.