Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-03 / 8407. szám
Képszabadság, 1993.jan.28. 33 \ szovjet politika boszorkánykonyhájában Litván György a „Jelcin dossziéról” A Századvég Könyvkiadónál ma délután mutatják be a Jelcin orosz elnök által Budapestre hozott, és az '56-os Kutató Intézet által feldolgozott dokumentumok gyűjteményét. „A Jelcin dosszié. Szovjet dokumentumok 1956-ról” című könyvhöz Göncz Árpád köztársasági elnök írt előszót, Litván György, az ’56-os Kutató Intézet tudományos igazgatója pedig bevezetőt. A neves történészt, aki a kötet egyik szerkesztője is, arra kértük, mutassa be a Népszabadság olvasóinak a nagy érdeklődéssel várt kiadványt. . ..- Az iratok Magyarországra hozatala Jelcin részéről nagyvonalú politikai, diplomáciai gesztus volt. Összeválogatásuk igen rövid idő alatt történt. Göncz Árpád október közepén látogatott Moszkvába, Jelcin pedig november elején - már Londont megjárva - hozta az anyagot Budapestre. A válogatás nyomán reprezentatív, szinte minden irattipust tartalmazó „mintacsomaghoz” jutottunk, amely hatvankét dokumentumot tartalmaz. Tizenötöt a külügyminisztérium levéltárából, negyvenhetet pedig az elnöki levéltárból. Ez utóbbiakat bizonyosan még Gorbacsov gyűjtette ki, de a szovjet rendszerváltás előtt nem kerülhettek hozzánk.- Van-e valami meglepően új ezekben az iratokban?- Az anyag legnagyobb újdonsága, hogy lehetővé teszi, hogy a szovjet vezetés szemével lássuk az 1956-58-as eseményeket. így sokkal reálisabban Ítélhetjük meg a magyar-szovjet párt- és államközi kapcsolatokat Azt, hogy hogyan érvényesült a szovjet uralom: mikor parancsolt, utasított, kért vagy javasolt Hogy milyen hallatlanul pontosan működött a szovjet pártbürokrácia. S hogy ugyanakkor mekkora és milyen természetű zökkenők voltak a szovjet hatalmi mechanizmus működésében. Természetesen az '56-os eseményekkel kapcsolatos eddigi ismereteinket és feltételezéseinket is módosítják, pontosítják. illetve megerősítik ezek a dokumentumok.- Nézzük most már konkrétan az iratok tartalmát Az önök intézetének egy korábbi kiadványából tudjuk, hogy október 24-én Gerő kérésére került sor az első szovjet beavatkozásra. Mikor döntött a Kreml a második, a sorsdöntő csapásról?- Most már teljesen egyértelmű, hogy az elnökség politikai határozata október 31-én született. Ennek négy pontja tartalmazza a politikai, katonai, sőt a külpolitikai vonatkozásokat is. Az egyik pont ugyanis arról rendelkezik, hogy- Hruscsov és Malenkov utazzon Utóhoz és tisztázzák vele az együttműködés kérdéseit. így jött létre a hires brioni találkozó.- Az október 31-i döntés tehát tisztán szovjet elhatározás eredménye?- Nem zárható ki, hogy tárgyaltak az akkor már Moszkvában tartózkodó magyar vezetőkkel - Rákosival, Gerövel, Révaival, Hegedűssel és a többiekkel -, akiket október 28-án szállítottak oda.- Az itthoni magyar vezetők tehát nem tudtak az október 31-i döntésről.- Biztos, hogy nem, hiszen a határozat egyik pontja Brezsnyevnek, Furcevának, Sepilovnak szólt: tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Ez azt jelentette: „csempésszék ki” Kádárt és Münnichet Magyarországról. Kádár és Münnich aztán másnap, november elsején hagyta el a Parlamentet, és a szovjet követségen át jutott el a tököli katonai repülőtérre, ahonnan 2-án reggel vitték őket Moszkvába.- Ma is él még Moszkvában az a szovjet ezredes, aki Kádárt féltuszkolta a repülőgépre, s az ő tanúsága szerint Kádár azt kiáltozta volna: „Nem akarok szovjet báb lenni!"- Ez legenda, amiben nem hiszek. Kádár nagyon értelmes ember, a maga módján szuverén politikus volt, aki mindig tudta, mit akar és mit nem akar. Kizárt dolog, hogy fejvesztetten kiabáljon. Nyilván már Budapesten megmondták neki, hogy miről van szó. Sőt, amikor elsején a Parlamentből elindult a szovjet követségre, akkor tisztában lehetett vele, hogy a szovjetek megelégelték azt, ami Magyarországon történik és elhatározták, hogy annak mindenképpen véget vetnek. Márpedig ha mindezt átgondolta, arra a következtetésre juthatott, hogy jobb, ha ö csinálja azt, ami a forradalom leverése után következik, mint más. Aczél Györgytől tudom, hogy Kádár később többször mondta neki: „De akkor milyen véres megtorlás lett volna, ha nem vállalom, amit vállaltam.” Kádár kitűnően ismerte a szovjeteket. ez későbbi politikájából is világosan látható.- Ha már a szovjetek eldöntötték, hogy leverik a forradalmat, egyáltalán milyen választási lehetőségei maradtak a magyar politikusn&k?- A történész annyit mondhat, hogy az, ami történt, viszonylag jobb változat volt, mintha Münnich, és még sokkal jobb, mintha Rákosi lett volna az első ember. Ez azonban nem jelenti azt, hogy Kádárt nem terheli történelmi felelősség. Hiszen eszközként adta magát az akkor éppen a normális életmederbe terelődő forradalom eltiprásához.- Milyen egyéb tanulságokkal izolgálnak a most megismert iratok?- Fontosnak érzem, hogy szót ejtsek róla, mennyire korlátolttá tette a szovjet vezetőket az ideológia 1956 késő nyarán, amikor már jól érezhető volt, hogy Magyarországon nagy a baj, Andropov nagykövet hosszú levélben számol be a legfelső vezetésnek az itteni aggasztó jelenségekről. A bajok enyhítésére azt javasolja, hogy süríter i kell a delegációk cseréjét. És nem csak a vezetőkét. Arra is szükség van, hogy egyszerű emberek, értelmiségiek, munkások és parasztok megismerkedjenek a szovjet valósággal.- Pedig amint a későbbiek is mutatják, Andropov éles eszú ember volt. Gorbacsovot is ő fedezte fel.- Éppen ezért megdöbbentő gyermeteg javaslata közvetlenül a robbanás előtt De Mikojan és Szuszlov, Zsukov és a KGB-t irányító Szeröv tévedéseire, sőt tudatos ferdítéseire is számos példát említhetnék. Vagyis summázva az mondható, hogy a legfelső szovjet vezetés működésének hibáit igen élesen mutatták meg az '56-os magyar események.- Kádár moszkvai tárgyalásairól van-e dokumentum?- Nincs. Annyit valószínűsíthetünk, hogy Kádár Moszkvából jövet, Hruscsov Brioniból érkezve szállt le Kárpátalján, és ott találkoztak Mikojan társaságában.- Nézzük, miről beszélnek a forradalom után született iratok!- Egy nagyon fontos dokumentum foglalkozik a felkelők Kárpátaljára történő deportálásával. Szeröv és Andropov jelenti Moszkvának, hogy Kádár és Münnich ez ellen szót emelt. Erre Moszkvából leállították a deportálásokat.- A későbbi megtorlásokról tudunk-e valami újat?- Két Andropov-jelentés tanúsítja, hogy a Nagy Imre-per már 1957 nyarán teljesen elő volt készítve. Más lapokban megjelent nyilatkozataimat egyesek úgy értelmezték, hogy én egyedül a magyar vezetést tartanám felelősnek a halálos ítéletekért. Erről szó sincs. Én
