Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-26 / 8422. szám
SZLOVÁKIAI MAGYAR ÉRTELMISÉGIEK TALÁLKOZÓJA LÉVÁN V Duray „kisebbség” helyett „társnemzetet” javasol (Tudósítónk jelenti Léváról) Negyedéven belül másodízben jöttek össze a szlovákiai magyar szellemi és politikai élet képviselői, hogy kötetlen eszmecserét folytassanak az itt élő magyarságot leginkább érintő és foglalkoztató kérdésekről. A szombat-vasárnapi vitát zárónyilatkozatban összegezték. A helyszín - csakúgy, mint decemberben - ezúttal is Léva volt. A „Továbblépésünk lehetőségei" cimet viselő fórum három témát járt körül alaposabban: a szlovákiai magyarok kulturális intézményeinek és szervezeteinek, valamint az egyházaknak a tevékenységét; az itteni magyar oktatásügy legégetőbb problémáit; továb■bá az autonómia lehetőségeit. Duray Miklós, az Együttélés elnöke borús képet festett a jelenlegi szlovákiai helyzetről, leszögezve, hogy az esetenként megszerzett jogokat később sokszor visszavonták, az alkotmány nem garantálja a nyelvhasználatot, a jogegyenlőséget, s a nemzeti kisebbségek politikailag is másodrangúvá fokozhatok le. Javasolta, hogy a külföldi gyakorlat és a nemzetközi kodifikációs tapasztalatok alapján a „társnemzet" kifejezéssel váltsák fel a „kisebbséget”, ami utalna az egyenrangúságra, és minden kisebbségben élőnek garantálná jogait. Adott esetben azokét a szlovákokét is, akik itt magyar közegben élnek, s akik helyzete gyakran témája a szlovákiai sajtó aggódó hangvételű írásainak. Duray szerint ez a megoldás beleillik az ország már működő intézményrendszerébe, de az európai kategóriákba is. Ugyanakkor a területi vagy a kisebbségi autonómiát nem, illetve csak töredékesen megvalósíthatónak minősítette. A politikus véleményével többen vitába szálltak, kétségeiket fejezve ki a többségi nemzet - vagyis a szlovákság - fogadókészségére ilyen elképzelések iránt, különösen most, a nemrég jóvá hagyott alkotmány és a friss önállóság még ható lelkesedésének hullámverésében Jó néhányan arra is rámutattak, hogy az országban készül a terv az új területi felosztásra, ami gazdasági motívumokra hivatkozva Rajzolja át a térképet, de előre látható eredménye a magyar tömbök feltördelése lenne. Többször elhangzott, hogy a jelenlegi pozsonyi vezetés által teremtett légkörben eleve csekély az Eshetősége bármilyen autonómiajavaslat parlamenti sikerének. Ugyanakkor csak elvétve hívta fel egyik-másik résztvevő a figyelmet a szlovák politikai erők megnyerésének, bevonásának szükségességére a nemzetiségi helyzet kedvező alakításához. Zárónyilatkozatukban a résztvevők mindenekelőtt leszögezték, hogy általában támogatják a társadalom demokratizálását Szlovákiában, mert ebben látják az itt élő magyarság helyzetének megnyugtató rendezését is. Hangsúllyal szóltak a nemzeti azonosságtudat valamennyi feltétele biztosításának szükségességéről: az anyanyelvi oktatásról, az önkormányzatok jogkörének bővítéséről, a regionális gazdaságfejlesztési tervek megvalósításáról. Kívánatosnak mondták, hogy az Európa Tanácshoz történő csatlakozás kapcsán Pozsony Írja alá az ET Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartáját, valamint a Helyi Önkormányzat Európai Chartáját. A lévai tanácskozás résztvevői sajnálkozásukat fejezték ki amiatt, hogy a szlovák kormány visszalépett a Kárpátok- Eurorégió aláírásától, hozzátéve, hogy ez a döntés nem szolgálja Szlovákia nemzetközi integrálódását és az itt élő népek érdekeit. Támogatásukról biztosították a (decemberi lévai találkozójukon életre hivott) négypárti Politikai Egyeztető Tanács tevékenységét, javasolták, hogy e testület munkacsoportja az eddig publikált autonómiaelgondolások alapján március végéig dolgozza ki az egységes elveken alapuló alkotmánytörvénv-tervezetet. Farkas József György to oo Népszabadság, 1993.febr.22.
