Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)

1993-02-26 / 8422. szám

Magyar Fórum, 1993.febr.18. 17 Fekete János töretlen pályaíve FEKETE JÁNOS banktisztviselő, kommunista párttit­kár, országgyűlési képviselő, a Nemzeti Bank első elnök­­helyettese. (Budapest, 1918. szeptember 4. — Fuchs Regina) Polgári, magántisztviselő-családból származott. • A gazdasági válságtól fenyegetve költözött le családja Szarvasra. Nincs adat arra, hogy hol szerezte meg az érettségit, de 1936-tól a szarvasi takarékpénztárban dol­gozott. Zsidó származása miatt nem kerülhetett egye­temre. 1940-ben munkaszolgálatra hívták be, és szár­mazása miatt állásából is elbocsátották. Nincs arra adat, hogy hol és mikor, de a keleti fronton esett hadi­fogságba. Mint munkaszolgálatos került antifasiszta is­kolába. A háború folyamán a szovjet területen 10 anti­fasiszta központot hoztak létre, melyekben több mint 1000 embert képeztek ki. A magas színvonalú politikái iskolákon politikai gazdaságtant 80, dialektikus és tör­ténelmi materializmust 50, magyar és szovjet történel­met 90 órában oktattak. Ilyen táborok voltak Juzsában, Talicában és Krasznogorszkban stb. Nem tudhatjuk, hogy Fekete melyik tábor lakója és hallgatója volt. Az iskolák tanárainak névsora azonban közismert: Nemes Dezső, Vadas Sára, Lándor Béla, Kindl Ernő, Lammel Antal, Sziklai Sándor, Gerő Emő, Selymes Ferenc, Gergely Sándor, Háy Gyula, Andics Erzsébet, Rudas László stb. Mindannyian a Szovjetunió Kommunista Pártjának tagjai és kiváló bolsevik teoretikusok voltak. ÍGY AZUTÁN TELJESEN ÉRTHETŐ, hogy 1945-ös hazatérése után igy nyilatkozott: „(...) úgy­hogy amikor hazajöttem, nagyjából tisztában voltam a politikai fogalmakkal.” így azután az is természetes, hogy hazatérése másnapján belépett a Magyar Kom­munista Pártba. A takarékpénztárban újra elfoglalhatta az állását, továbbá cégvezetőnek léptették elő. A szar­vasi MKP-pártszervezetben játszott szerepe tűnt fel a budapesti kiküldötteknek, melynek következménye­ként a pártközpont 1948-ban a Magyar Kereskedelmi Bankba rendelte fel, hogy megszervezze a Magyar Kommunista Pártot. A Nemzeti Bankba a csekély lét­számú kommunista pártszervezetet megerősítendő he­lyezték át, ahol rövidesen párttitkár lett. Ebben a be­osztásban 1950. január 1-jéig dolgozott. Nyilatkozata szerint a Nemzeti Bankban érte meg a Rajk-pert. Szer­vezte a tüntetéseket, kivonulásokat Rajk ellen. „Bíztam abban, hogy a mi vezetőink hibákat nem fognak elkövet­ni. Nem is vállaltam volna a párttitkárságot, ha ebben ké­telyeim lettek volna. ” 1950. JANUÁR 1-JÉVEL, KIVÁLÓ PÁRTTTTKÁRI MUNKÁJA alapján a Pénzügyminisztériumba nemzet­közi vonalra helyezték át „ Ott nagyon fontos volt a poli­tikai megbízhatóság, meg az, hogy az illető fejlődőképes legyen.” Feketénél mindkettő adott volt. Minisztere a szovjet antifasiszta iskolás Kossá István, aki képzettsé­gére nézve villamoskalauz. Főosztályvezetőjét Szá­­berszki Józsefnek nevezték, aki ezt megelőzően Király utcai bőmagykereskedő, majd ÁVH-alezredes volt. Ezek után lett pénzügyi szakember. Péter Gábor ÁVH- altábomagy korábbi barátjáról Fekete így emlékezik: „Egész életemben neki vagyok a leghálásabb. mert meg­tanított dolgozni. ” Helyettesét, Lakos Éva volt illegális párttagot a Rajk-ügyben letartóztatták, Száberszki József pedig ön­gyilkos lett. Ebben az időben Fekete sógorát, a Vas me­gyei pártbizottság másodtitkárát és saját feleségét is ki­zárták a pártból, mivel azelőtt vagyonosok voltak. Ez­zel egy időben Feketét is leváltották a párttikárságról. Elküldték a Pénzügyminisztériumból és a Külügybe he­lyezték át. 1953-ban, amikor Lakos Évát szabadlábra helyezték, Feketét elküldték a Külügyből is, de a Pénz­ügy sem fogadta vissza. így került a Magyar Nemzeti Bankba. A levelezési osztálynak lett a főnöke, később a bank devizaügyeit irányította. Az 1956-os forradalom és szabadságharc külföldön érte. A Magyar Nemzeti Bank fiókintézetében tartózkodott Bécsben, és innen intézte a bank folyó ügyeit, de elsősorban az adósság­­szolgálatot. y,... ..„Nem voltak kétségeim, hogy itt ellenforradalom van, és azért is szerettem volna minél gyorsabban hazajönni, mert nagyon féltettem a családomat.” -A NEMZETI BANK FORRADALMI TANÁCSA ál­lásából elbocsátotta, de mire hazatért, ez a tanács már nem létezett, viszont a régi „elvtársak” már mindannyi­an a helyükön voltak. Elfoglalta régi posztját az intéz­ményben. Ettől függetlenül pártfegyelmit indítottak el­lene, mert megvédte a „kemény” vonalat. Tehát a bal­­oldalisága miatt kapott fegyelmit, de az eljárás végén a párt Feketének adott igazat. 1968-ban az induló reform támogatója lesz. Ebben az évben nevezik ki a Magyar Nemzeti Bank elnökhe­lyettesévé. 1980-ban pedig, miután elévülhetetlen érdé-4

Next

/
Thumbnails
Contents