Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)

1993-02-03 / 8407. szám

Népszabadság, 1993.jan.28. 23 SAJTÓNYITÁST ÍGÉR AZ MDF Kónya: Kötelező a centrum politika Bennünk is volt gyanakvás önök iránt és ez a sajtóban is gyanakvást szült irántunk - je­lentette ki Kónya Imre szerdai sajtótájékoztatóján az újság­íróknak, amikor a frakció idei terveit ismertette, ám ennek ke­retében tulajdonképpen az MDF új sajtópolitikáját hirdet­te meg. ígérete szerint az MDF a jövőben sokkal jobb kapcso­latokra törekszik a tömegkom­munikációval. Az MDF frakcióvezetője sze­rint „akár szeretjük egymást, akár nem, egy hajóban eve­zünk”, és a sajtó segítsége nél­kül az embereket nem lehet be­­! vonni a társadalmi átalakítási : folyamatokba. Mindenkinek meg kell értenie a változásokat, s azt, hogy ezt csak együtt tud­juk megcsinálni. „Az átalakulás az emberekért van, de nélkülük nem megy" - mondta, és ígéretet tett arra, ha a sajtó torzításmen­tesen közvetíti a híreket, akkor „maximális információadással segítik” majd a munkáját. Ezzel kapcsolatban egy kérdésre vála­szolva Kónya kijelentette, meg­fontolják, hogy a jövőben ne tartson-e több nyilvános ülést az MDF képviselőcsoportja. A párt hét végi országos gyűlé­séről szólva elmondta: eldőlt, hogy az MDF egységes centrum­politikát folytat, és az erre vo­natkozó határozat minden poli­tikusra nézve kötelező. Kérdésre válaszolva Kónya elmondta: a frakciónak nincs beleszólási joga a kormány átalakításába, hiszen az egyedül a miniszterelnök kompetenciája, ám Antall József egyéni munkájuk alapján nyil­ván számításba vehet képviselő­ket is a kinevezéseknél. Szintén kérdésre válaszolva a frakcióve­zető hangoztatta: a médiatör­vény meghiúsulása után a sajtó­­szabadságot sértené, ha nem sza­badítanának fel frekvenciákat a helyi rádiózás és televíziózás számára. A rendszerváltozást követő úgynevezett hatalomát­­mentökről elmondta: „akik meg­gazdagodtak. azok nem mind hatalométmentök”, de megérti, hogy a társadalomban sokakat irritálnak a gazdagok. „Arra kell törekedni, hogy a gazdagodás jogszerű legyen” - mondta. Sárossy László földművelés­­ügyi államtitkár a tájékoztatón ígéretet tett arra. hogy az idén semmilyen alapvető élelmiszer­ből nem lesz hiány. A változásoknak lesznek személyi konzekvenciái Csúcs László a Magyar Rádió új műsorstruktúrájáról (Megyei tudósítónktól) Negyven évvel ezelőtt szólalt meg először a Győri Rádió. A tegnap megrendezett jubileumi ünnepségen Csúcs László, a Ma­gyar Rádió alelnöke a közszolgálati rádiózás elválaszthatatlan, szerves részének nevezte a vidéki szerkesztőségeket. Az elnököt helyettesítő jogkörrel felruházott alelnök válaszolt lapunk me­gyei tudósítójának az új műsorstruktúra kialakítására vonatko­-T í\ l.'nvnnrnivn- A vidéki szerkesztőségek szerepe fölértékelődik - mondta az alelnök. - Erősíteni szeret­nénk nemzetiségi műsorainkat is. Ehhez jó alapot szolgáltathat a Nyelvi Charta, amelyhez Ma­gyarország is csatlakozott, s amit várhatóan májusban rati­fikál a parlament. A vidéki stú­dióktól azt is várjuk, hogy rendszeres kapcsolatot tartsa­nak fenn a határainkon túl mű­ködó magyar nyelvű adókkal.- Ezeknek a követelményeknek a mostani, múzeumba való techniká­val aligha tudnak megfelelni azok a stúdiók, amelyeket ráadásul a je­lenlegi frekvencián és műsoridőben igen kevesen hallgatnak. Nem zárom ki annak lehe­tőségét, hogy e téren jelentős változások lesznek.- Ha mar a változásoknál tar­tunk... A Magyar Rádióban 1992 ja­nuárjában új műsorstruktúrát vezet­tek be. Mi indokolja, hogy egy évvel később ezt teljesen átalakítsák?- Tavaly január óta jelentő­sen csökkent a rádió hallgatott­sága, átfogó értékelésre van te­hát szükség. Még Gombár Csaba is rászánta magát kisebb módo­sításokra. Ezt én soha nem tar­tottam elegendőnek. A nem hall­gatott műsorokat meg kell szün­tetni. A legfrissebb közvéle­mény-kutatások visszaigazolták azt a véleményemet is, hogy' el­torzult a műsorok belső aránya. Régen kétharmad részben zenét sugárzott a rádió, s csak egyhar­­mad részben prózát. Most fordí­tott a helyzet, ráadásul a prózai műsorok jelentős része politizál, esetenként politikát csinál. Elis­merem, hogy a rendszerváltás idején, a fokozott politikai ér­deklődés miatt szükség volt az ilyen jellegű műsorok nagyobb arányára. Ma viszont a hallgató sokkal kevesebb politikát akar hallani a rádióban- Ennek ellentmond a 168 óra vagy éppen a Vasárnapi Újság bizo­nyítható népszerűsége.- Ezek hallgatottsága valóban átlagon felüli. De nem is akar­tam megszüntetni a 168 órát, hiá­ba híresztelik rólam úton-útfé­­len. Más kérdés, hogy’ a közszol­gálati rádiózással összeegyeztet­hetetlen az egyoldalú tájékozta­tás és a politikacsinálás.- Az egyoldalú tájékoztatásról nekem nem a 168 óra jut eszembe.- Talán a Vasárnapi Üjság is ide sorolható. Valószínűleg az a másik véglet.- Mármost, ha a 168 órát nem szünteti meg - és szerintem egy auto­nóm szerkesztőgárdától nem varhat­ja el, hogy egy ik napról a másikra másképp értelmezze a tárgyilagossá­got -, maradnak a személycserék?- Egyáltalán nem szerencsés ezt a kérdést a személyek olda­láról megközelíteni. Semmi másról nincs szó, csak a hallga­tók igényeihez alakítjuk a mű­sorstruktúrát. Ha az érdekvé­delmi szervezetekkel megvita­tott működési szabályzatot el­fogadja a kormány, akkor meg­szűnik a mostani törvényen kí­vüli állapot. Persze, a változá­soknak bizonyára lesznek sze­mélyi konzekvenciái is.- Ehhez tegyük hozzá: olyan kormányhatározat szellemében cse­lekszik. amely ellentétes a magy ar alkotmánnyal.- Az 1974-es kormányhatá­rozatot az Alkotmánybíróság nem semmisitette meg Ezt tu­domásul kell venni. Mint ahogy azt is, hogy a Magyar Rádió nem lehet állam az államban.- Mikortól lesz hallható az új műsorstruktúra eredmény e?- Nyolc-kilenc hét múlva már ennek szellemében sugároz a Magyar Rádió. Hajba Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents