Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)

1993-02-03 / 8407. szám

Népszabadság, 1993.jan.2821 A BBC nem katonásan számolja a műsoridőt (Londoni tudósítónktól) Néhány napja jelent meg la­punkban Katona Tamás állam­titkárnak a megjegyzése, mely szerint a BBC etikai kódexének alapján a pártoknak választási eredményeik arányában kelle­ne szóhoz jutniuk a közszolgá­lati médiumokban. Londoni tudósítónk megkér­dezte Colin Sembroakot, a BBC Világszolgálatának vezető saj­tótisztviselőjét. hogyan műkö­dik a magyar államtitkár „számtana” a BBC-ben. Semb­­roak úr elmondta - és ezt a BBC „Politika és politikusok” elnevezésű irányelvei is alátá­masztják hogy sem a válasz­tások idején, sem két választás között nem érvényesülnek szi­gorú matematikai elvek a pár­tok rendelkezésére bocsátott idővel kapcsolatban. Választások (parlamenti, időközi parlamenti és Európa Parlament-i) idején a rádiós­televíziós tájékoztatásra vonat­kozó elveket az 1983-as „A nép képviselete” címet viselő tör­vény 93. paragrafusa szabá­lyozza. Parlamenti választások előtt a pártok külön sugárzási időt kapnak saját készítésű po­litikai műsoraikra. Hogy me­lyik párt hányszor szerepelhet a nyilvánosság előtt (fizetett párthirdetés Nagy-Brijanniá­­ban nem létezik), azt a Pártok Politikai Műsorai Bizottság ha­tározza meg. amikor a válasz­tások esedékessé válnak. A választási politikai műso­rok idejének elosztására nincs precíz matematikai formula. BBC nem tartaná becsületes­nek, ha csak a legutóbbi parla­menti választásokon leadott szavazatok eloszlását vennék figyelembe, hiszen azóta jelen­tős politikai változások követ­kezhettek be. így - noha a kon­zervatívok jelentős parlamenti többséggel rendelkeztek 1987 óta - 1992-ben mind a torvk, mind a munkáspártiak 5-5 mű­soridőt kaptak. Ugyanez az el­lensúly érvényesül az évente többször sugárzott pártpoliti­kai műsorok elosztásában, de a belpolitikai élet mindennapos közvetítésében is: a BBC kívá­natosnak tartja, hogy vala­mennyi lényeges kérdésben a lehető legilletékesebb vezető politikus, miniszter szólaljon meg. Ha a parlament vagy a kormány illetékessége alá tar­tozó témáról van. szó, először hangzik el a hivatalos állás­pont, közvetlenül azután szót kap a Munkáspárt és a harma­dik erő, a liberális lemokraták ámyékminisztere vagy szakér­tője. Ha pedig a kormány kriti­kája a kiindulópont, a Munkás­párt vagy a liberális demokra­ták álláspontjának elhangzása után helyt adnak a kormány véleményének is. Előfordul, hogy a kormány nem hajlandó állást foglalni, akkor azonban a BBC megjegy­zi, hogy nem ő követett el mu­lasztást. Ez majdhogynem az egyetlen alkalom, amikor a közszolgálati médium megma­gyaráz valamit. Bár nem köte­lező parlamenti képviselőket meghívni az aktuális műsorok­ba, részvételük mind kívána­tos, mind szükséges a program sikere szempontjából. Ugyancsak ügyel a BBC arra. hogy a pártokon belüli, határo­zottan eltérő véleményeknek is teret adjon. A BBC aktuális mű­sorainak egyik alapelve - és ez 1920 óta nem változott -, hogy sohasem kommentál, nem „csi­nálja” híreket, csak tudósit az eseményekről és megismertet a különböző pozíciókkal. A szabá­lyozás arra is kiterjed, hogy tilos politikai „címkéket" használni. (Pl. „mérsékelt" vagy „szélsősé­ges”.) A leírásnak pontosan el kell magyaráznia az illető egyén, csoport vagy part pozícióját, mégpedig akármilyen nehéz is. úgy, hogy az így leirt emberek ne gondolhassák, hogy állás­pontjukat félreértelmezték. A BBC, mint közszolgálati médium, kínosan vigyáz arra. hogy megőrizze függetlenségét. Ne érhesse az a vád, hogy a kor­mány politikáját közvetíti. En­nek az alapállásnak köszönhető, hogy világ számos országában fordulnak mintaként a BBC eti­kai kódexéhez - fejezte be nyi­latkozatát Colin Sembroak R. Hahn Veronika

Next

/
Thumbnails
Contents