Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)

1993-02-03 / 8407. szám

Népszabadság, 1993.jan.28. 11 A kommandósok hajnalban rohamoztak Orosz fegyvermaffia egy budai luxusvillában? (Munkatársainktól) Január 7-én a rendőrség kü­lönleges szolgálata virradat előtt bekerítette a XII. kerületben, a János Zsigmond utca egyik vil­lalakását. A kommandósok fi­gyelmeztetésére felemelt kézzel előjöttek a ház alkalmazottai. Ám azt, aki miatt már napok óta figyelték a lakást és elrendelték az akciót, Vlagyimir Rjasencevet nem találták ott. Rjasencev ellen december 23- án, a két ország között fennálló jogsegélyegyezmény keretében küldött kiadatási kérelmet az orosz legfőbb ügyész. Az 1990 novembere óta Magyarországon élő, láthatóan lehetős üzletem­bert fegyvercsempészéssel és -kereskedelemmel gyanúsítják hazájában. Rjasencev nevét már 1990 tavaszán megismerhette a hazai közvélemény - az ANT- ügy kapcsán Az ANT szovjet szövetkezet MiG-hajtóműveket kívánt exportálni - a ma­gyar-orosz Aviaspace Kit. köz­vetítésével - Budapesten keresz­tül. Mint moszkvai tudósítónk jelentette, az ANT utódja egy7 Rosszijszkij Dom (Orosz Ház) elnevezésű cég lett, budapesti és moszkvai irodákkal. Borisz Pogorelov, az ANT- üggvel foglalkozó orosz ügyész­ség különleges ügyek osztályá­nak főnyomozója december kö­zepén kereste fel a magyar Leg­főbb Ügyészséget. Elmondta: Rjasencevnek először 1989 de­cemberében gyűlt meg a baja a törvénnyel, amikor az ANT, amelynek ő volt a vezérigazga­tója, 12 T-72-es harckocsit szál­lított Franciaországba Pogore­lov tárgyalásait követően de­cember 23-án érkezett meg az orosz kiadatási kérelem Györgyi Kálmán legfőbb ügyészhez, aki nyomozást rendelt el. A BRFK nyomozói napokig figyelték a Széchenyi-hegyi villalakást, de Rjasencevet egyszer sem látták. A házat orosz testőrök őrizték: lézerkapuk, infrakamerák zár­ták el az illetéktelen behatolók útját. A ház ura három páncélo­zott autóval közlekedett, de azt senki nem tudhatta, hogy ő ép­pen melyikben ül. Január 7-én. az akció napján Rjasencev nem tartózkodott otthon, Szlovéniá­ban volt. A kommandósoknak három munkatársát sikerült őri­zetbe venniük, de még aznap es­te szabadon engedték őket. (Folytatás a 3. oldalon) (Folytatás az 1. oldalról) Mint arról moszkvai tudósí­tónk a helyi sajtó alapján beszá­molt: Rjasencev oroszországi ügyvédje, Genri Reznyik állító­lag levelet írt Balsai István igazságügy-miniszterhez, amely­ben kerte, hogy a magyar ható­ságok ne fogadják el az ügyben elfogult Pogorelovot illetékes­nek, és szüntessék meg védence ellen az eljárást. Genri Reznyik védence nem ismeretlen a magyar hatóságok előtt. Rjasencev ugyanis az 1989. május 30-án alapított Ágazati Állami-szövetkezeti Konszern (ANT) vezérigazgató­jaként szerepelt; annak az ANT-nak a képviseletében, amelyről 1990 áprilisában Ma­gyarországot is érintő leleplező riportot közölt a Rabocsaja Tri­­buna című szovjet lap. (Ez a lap is részese volt annak a kam­pánynak, amelynek célpontja orosz források szerint Rizskov, akkori szovjet miniszterelnök volt.) Eszerint: a cég egyik veze­tője vadászrepülőgépek hajtó­műveit kínálta fel eladásra - húszezer dollár kenőpénz fejé­ben - Osman Mansur szudáni származású, 12 éve a Szovjet­unióban élő üzletembernek. Az ANT-ellenes szovjet sajtókam­pány szerint Mansur megjelölt „zöldhasúakkal” utazott Buda­pestre, hogy az itt tárolt és az ANT által felajánlott öt vado­natúj és két használt MiG-21-es és MiG-23-as vadászgépekhez rendszeresített hajtóműveket szemrevételezze. Itt viszont ki­derült, hogy az Aerospace ma­­gy7ar tanácsadó cég raktáraiban található hajtóművek nem az ANT, hanem a szovjet repülőgép­­ipari minisztérium tulajdoná­ban vannak, de az ANT rendel­kezik felettük. Ezzel szemben azokból a nyilatkozatokból, amelyet Dési János, az Aviaspa­ce Kft egyik ügyvezető igazga­tója, valamint más személyek adtak lapunknak, kiderült: Mansur megpróbálta vesztege­tési pénznek beállítani azt a dollárösszeget, amely a magy7ar üzleti partnerét illette meg. Ma­gyar hivatalos személyek akkor lapunkkal azt közölték, hogy7 a törvényesség szellemében - kor­rektül járva el - rövid idő alatt szabadon bocsátották azokat a szovjet személyeket, akiket a szudáni provokátor a korrupció bűnöseiként akart beállítani. Tekintettel arra, hogy7 a Szovjetunióban már abban az időben éles kampány folyt az ANT és magyar partnere, az Aviaspace ellen, amelyet bizo­nyos moszkvai lapok a magyar katonai felderítés fedőszervé­nek kívántak beállítani, a Nép­szabadság az erre vonatkozó kérdéseket nyíltan feltette az ügyben érintetteknek. Dési Já­nostól és Zalatnay Kálmántól, az Aviaspace Kft. ügyvezető igazgatóitól megkérdeztük: Különböző találgatások látnak napvilágot, s így újra meg kell kérdeznem: van közük a hadsereghez? »Katonai cég«?- Polgári cég vagyunk, amelynek a jogosítványa köz­vetítői, szaktanácsadói, ügynö­ki munkára szól. Egy másik magyar kft. - a Solar - és egy liechtensteini cég hozta létre az Aviaspace-t, amely 1989 júliu­sa óta bejegyzett.” A Solar akkori említése azért figyelemre méltó, mert a rend­őrség lapjában megjelent infor­mációk szerint ugyanennek a vállalatnak része van Rjasencev cégének létrehozásában is: „Né­hány jelzésértékű információ. A VJR and MBB Rt., aminek tu­lajdonképpen 6 (Vlagyimir Rja­sencev - a Népszabadság szerk.) az igazgatója, és teljes mérték­ben magyar cegnek tekinthető, közel 70Ö millió forintos alaptő­kével rendelkezik Az Rt.-nek tagjai, a Solar Kft es az orosz Intertrade Enterprise és egv ér­dekes cég. ami tálán sokaknak is ismerősen hangzik, az ANT" - Írja a rendörlap. A Solar Kft.-t egyébként ugyanazon a címen lehet megta­lálni, ahol annak idején az Avi­aspace működött. A cégkataló­gus 1992-es kiadása a követke­zőket tartalmazza róla: a Solar Kereskedelmi Szaktanácsadasi Kft.-t 1989. június 5-én jegyez­ték be a Fővárosi Bíróságon. 4.2 millió forintos alaptőkével. Végezetül idézünk abból a le­vélből, amelyet 1990. május 8- án. Moszkvából. Rjasencev ve­zérigazgató küldött az Avia­space vezérigazgatójának ..Te­kintet nélkül azokra a nehézsé­gekre, amelyek mind önöknél, mind nálunk felléptek, a tény­leges tevékenység folytatódik." Arra, hogy valóban az akkori tevékenység folytatásáról van-e szó, vagy valami másról, egye­lőre éppúgy nem tudunk vála­szolni, mint arra, hogy miért volt a rendőri akció idején - mint a Zsaru írja - éppen Szlo­véniában Rjasencev úr.

Next

/
Thumbnails
Contents