Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)

1993-02-03 / 8407. szám

Új Magyarország, 1993.jan.28. OG A pozsonyi parlamenti elnök nyilatkozata lapunknak ■ lOzspí egy íegperee magyar—szloválc fconííiíitus saasrrr'msasEa S2ET2S Az önálló Szlovákia parlamenti küldöttségének első külföldi útja Csehország­ba vezetett E látogatást követően Ivan’ Gasparovic, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának elnöke azt nyilatkozta, hogy legközelebbi külföldi útja valószínűleg Budapestre vezet majd, mivel kiemelt fontosságot tulajdonít a két ország közötti jószomszédi viszonynak. ESTr- Mikor várható ez a látogatás? - kérdez­tük Ivan Gasparovidól- Szlovákia köztársasági elnökének megválasztása után, január végén, feb­ruár elején szeretném felvenni a kap­csolatot a magyar Országgyűlés elnö­kével, Szabad György úrral, hogy meg­egyezzünk egy időpontban. Minden­képpen azt szeretnénk, ha az önállóvá vált Szlovák Köztársaság Nemzeti Ta­nácsa küldöttségének budapesti látoga­tása az első külföldi utak egyike lenne. Az is előfordulhat ugyanakkor, hogy' a magyar küldöttség keresi fel Pozsonyt.- A: előző szlovák parlament Frantisek Miklosko elnöklete alatt jól együttműködött a magyar Országgyűléssel. Szlovák-ma­gyar parlamenti bizottságok jöttek létre. Ön folytatni kívánja ezt az együttműködést?- Nem tudom elképzelni, hogy a ma­gyar és a szlovák parlament között ne legyen együttműködés. Nagyon sok le­hetőséget látok arra, hogy több terüle­ten teljesen új megközelítésben lássunk a munkához. A múlt évben két közös parlamenti bizottságot hoztunk létre. Az egyik a bósi erőmű további sorsának vitás kérdéseivel foglalkozik. A másik parlamenti bizottság a két ország kö­zötti egyéb problematikus kérdésekre próbál megoldást találni. Az elmúlt év decemberében levelet kaptam a ma­gyar parlament elnökétől, Szabad György úrtól, amelyben szlovák-ma­gyar parlamenti bizottság létrejöttéről tájékoztat. Meg vagyok győződve ar­ról, hogy nemsokára kapcsolatba lépek a magyar országgyűlés elnökével, és akkor részletesen megbeszéljük a to­vábbi parlamenti kapcsolatokat.- Megítélése szerint mi jellemzi most a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztár­saság közötti viszonyt?- A szlovákok és magyarok ezer éve élnek egymás mellett, ráadásul sokáig közös államban. Erről a tényről nem le­het megfeledkezni, ezt nem lehet kira­dírozni. A két nemzet egymás mellett élése azt jelenti, hogy a kapcsolatok már kialakultak. Vannak olyan terüle­tek, amelyeken ezek a kapcsolatok jók, másutt kevésbé jók Jelenleg Magyaror­szág szuverén állam, január elsejétől a Szlovák Köztársaság is önállóvá vált. Most két szuverén állam egyenrangú kapcsolatának a kialakításáról van szó. S ennek alapján új politikának kell ki­alakulnia. Olyan politikának/ amely mind a két fél számára előnyös. Tuda­tosan említettem a szlovákok és magya­rok több száz éves együttélését, mert ez egy olyan momentum, amely elóvetíti a jószomszédi kapcsolatok kialakítását. Úgy gondolom, jelenleg nagyon sok múlik azon, hogy a politikusok meny­nyire tudják majd megoldani a két or­szág közötti problematikus kérdéseket. Ha mind a két fél részéről meglesz a kellő akarat ahhoz, hogy jó viszony le­gyen közöttünk, biztos vagyok benne, nem lehet probléma. Ráadásul Európa is azt várja el mind a két államtól, hogy kölcsönösen együttműködjenek és jó­szomszédi viszonyban éljenek egymás mellett.- Nem gondolja, hogy a szlovák minisz­terelnök néhány Magyarország címére tett kijelentése nem éppen a jószomszédi kapcso­latok kialakítását segíti elő?- A magyar hadsereg potenciális ere­je ismert Szlovákiában. A sajtóban nap­világot láttak azok a hírek, hogy Ma­gyarország szerződést kötött Oroszor­szággal és az Amerikai Egyesült .Álla­mokká' a magyar haditechnika felújítá­sára. Nénány magyar politikus meg­nyilvánulása - amelyet én nem.tartok a legszerencsésebbnek - reakciókat vált ki szlovák politikusokból is. Nem hi­szem, hogy Meciar úr kijelentései olyan aggodalmat váltanának ki, hogy a két ország között esetleg valamilyen véres konfliktusra kerülne sor. Ez teljesen ki van zárva. Egy fegyveres konfliktus mind a két országot elzárná attól a le­hetőségtől, hogy barátságosan kommu­nikáljon Európával. Úgy gondolom, ezt sem Magyarország, sem Szlovákia nem akarja.- Kívülről úgy látszik, mintha az ön sze­mélye háttérbe szorulna a miniszterelnök mögött. Nem veszélyezteti ez a parlamentá­ris demokráciát?- Szlovákia demokratikus állam. Elis­meri a hatalom felosztását a törvényho­zói, a végrehajtói és a bírói hatalomra. Meciar úr a végrehajtói hatalmat képvi­seli, én a törvényhozói hatalmat. A vég­rehajtói hatalom nem avatkozhat a tör­vényhozói hatalomba, inkább fordítva. A parlament fogadja el a törvényeket. Az Országgyűlés dönti el, milyen jog­körrel ruházza fel a kormányt és annak elnökét. Mindenütt a világon a gazda­ság áll az első helyen. Ezt a kormánv irányítja, főleg most, amikor a gazdasá­gi helyzetből adódóan rengeteg az olyan probléma, amelyet szociális ala­pon kell megoldani. Ezenkívül a kor­mány határozza meg az ország külpo­litikáját is. Egyébként mindenütt a vilá­gon a kormányfőről általában többet ír­nak, mint a parlament elnökeiről. Tehát nekem egyáltalán nincs az az érzésem, hogy háttérbe szorulok a miniszterel­nök mögött. Kamoncza Márta

Next

/
Thumbnails
Contents