Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-16 / 8415. szám
Új Magyarország, 1993.febr.11. 15 Túl a viharzónán Fordulat a külkereskedelemben A fordulat éve volt a magyar külkereskedelemben a tavalyi: hosszú évek óta először nőtt mind reálértékben, mind pedig mennyiségében a kivitel, sót az emelkedés meghaladta a világexport növekedési ütemét - jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Kádár Béla, a külgazdasági kapcsolatok minisztere. Az előzetes adatok szerint 7,4 százalékkal többet exportáltunk 1992-ben, mint egy évvel koráb(Folytatás az 1. oldalról) Tavaly' az EFTA-országokba irányuld exportunk megmaradt az eíóző év szintjén, míg a fejlődő országokba egyharmadával csökkent a kivitelünk, ami az adott országcsoportban megmutatkozó szervezeti és likviditási gondokkal magyarázható. Kiemelkedő eredménye ugyanakkor az elmúlt évnek, hogy' sikerült megállítani a keleti kereskedelmünkben évek óta tartó sorvadást: a volt Szovjetunió utódállamaiba 14 százalékkal nőtt a kivitel, míg Románia vonatkozásában 57 százalékkal bővült az export. Az árstruktúra különösebben nem változott 1992-ben. Említésre méltó azonban, hogy a fogyasztási cikkek kivitele 30 százalékkal, a gépeké 7 százalékkal, a mezőgazdasági termékeké pedig két százalékkal bővült. Külgazdasági teljesítményünk értékelésekor külön kell foglalkozni a tőkeforgalommal, hiszen a magyar modernizációban jelentős szerep jut tőkekapcsolatainknak. Minden ellenkező jóslat ellenére tavaly ugyanannyi tőke áramlott be az országba, mint 1991-ben, összege - nem végleges adatok szerint-1,6-1,7 milliárd dollárra becsülhető. Ezzel 4,8 milliárd dollárra nőtt a Magyarországon befektetett külföldi tőke állománya, s ennek 60 százaléka a termelőszférába épült be és exportárualapokat állít elő. Az idén feltételezhetően ez jelenti majd kivitelünk legdinamikusabb hajtóerejét A .tavalyi év külgazdasági ban, s a kivitel értéke meghaladta a 10,7 milliárd dollárt. A behozatal ugyanakkor megmaradt az előző év szintjén, értéke 11 milliárd dollárt tett ki így a külkereskedelmi forgalom vámstatisztikai egyenlege -356 millió dollár. A fizetést maguk után nem vonó tételek levonása után a külkereskedelmi áruforgalomban tavaly 91 millió dolláros aktívum jött létre. Az export alakulásában döntő szerepet játszottak az Európai államaival kialakított eredményeinek jelentőségét növeli, hogy' kedvezőtlen külső és belső feltételek mellett sikerült azokat elemünk. Kelet-Közép- Európában egyedül Magyarország tud a csökkenő nemzetközi export ellenére növekedést felmutatni. Pedig a dinamika ellen hatott, hogy az elmúlt három év alatt 30 százalékkal csökkent idehaza a beruházások volumene, és ugyancsak 30 százalékkal csökkentek a műszaki fejlesztésre és a kutatásra fordított összegek. Szűkültek a hitelfinanszírozási erőforrások is, méghozzá az inflációs rátát meghaladó ütemben. Nem kedvezett a kivitel bővülésének a forint relatív felértékeltsége sem, amelynek mértéke a különböző számítások szerint 21-25 százalékosra tehető. kapcsolataink: ezek az országok a magyar export 50 százalékának jelentettek felvevő piacot. Az e térségbe irányuló magyar kivitel dinamikája az átlagos növekedés kétszerese. Ez önmagában is cáfolja azt a sokak által emlegetett nézetet, hogy az EK-hoz való társulásunk rövid távon nem előnyös, sót kimondottan csapás a magyar gazdaság szái. (Folytatása a 7. oldalon) Kádár Béla először 1991-ben figyelmeztetett: az exportoffenzívát nem lehet csupán a gazdaságdiplomáciára, vagy rosszabb esetben holmi szómágiára alapozni, mivel így kifulladásra van ítélve. Tavaly ez a veszély már testet is öltött: az év első felében a kivitel még 16 százalékkal nőtt, míg az év második felében a növekedés 73-7,4 százalékra csökkent. Novemberben-decemberben pedig az előző évi azonos időszakához képest már visszaesett a kivitel értéke. A külgazdasági teljesítményre rossz hatással volt, hogy a Magyar Nemzeti Bank kivonult az exportfinanszírozásból, mint ahogy a magyar bankok számára sem vonzó üzlet a hazai áruk exportjának finanszírozása. Az idei kilátások homályosabbak, mint bármikor korábban - mondotta a miniszter. Az azonban nyilvánvaló, hogy nem lehet az átalakulás terheit továbbra is ilyen nagy mértékben a külgazdaságra hárítani. Még kevésbé lehet és szabad a külföld Magyarország iránti bizalmával játszadozni. Sokan ugyanis a kormány lejáratásának szándékával éppenséggel az országot helyezik rossz megvilágításba. Pedig a tények magukért beszélnek: Magyarországnak a legkisebb veszteségekkel sikerült túlélnie az átalakulás éveit. Ezért kisebbek a szociális feszültségek is, mint a' környező sorstárs államokban. Túljutottunk hát a viharzónán, bár a biztos kikötő képe még a távoli homályba vész. (péter)
