Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-16 / 8415. szám
Új Magyarország, 1993.febr.11. 03 Budapesten járt a napokban a legnagyobb ukrán ellenzéki tömörülés, a RUH mozgalom elnöke, Vjacseszlav Csomovil. Látogatása alkalmával elsősorban kormányzati, illetve kormánypárti politikusokkal folytatott nem hivatalos megbeszéléseket, és a Magyar Külügyi Intézetben tartott előadást szakértők és a sajtó munkatársai előtt Az ötvenes évei közepén járó, bátor ellenzéki tevékenységéért több ízben börtönbüntetésre és lágermunkára ítélt ukrán politikus útjának utolsó napján lapunk kérdéseire is válaszolt- Elnök úr, mit tart a legfontosabbnak mozgalma számára napjainkban?- Mindenekelőtt azt, hogy az ellenzéki mozgalmak Ukrajnában mindinkább egy közös, kommunistaellenes fronttá kezdenek tömörülni, amelynek a neve: Ukrán Tavasz. A jelenlegi parlamenti és állami vezetés nem képes eltépni a múlthoz kötődő szálakat, és lassan már reformkommunistának sem nevezhető. Egy ideje aláírásokat gyűjtünk a nagyrészt nomenklatúrás múltú parlament feloszlatására, de az ehhez szükséges háromillió aláírásból eddig alig több mint másfélmillió gyűlt 1 össze. Remélem, hogy kezdeméi, nyezésünk belátható időn belül ^mégis eléri célját. Nyilatkozik az ukrán ellenzék vezéralakja Nem lehet sokkterápiát bevezetni- Nem tart attól, hogy az esetlegesen kiírt új választások előtt a RUH pártokra bomlik, mint első sikereit követően a Szolidaritás is Lengyelországban?- A demokratikus választások valódi versenyhelyzetet kínálnak, s az a véleményem, hogy győzzön a jobb a különféle programok versenyében. Egy jó koalíció is lehet hatékony, nemcsak egy széles tömegeket felölelő szervezet. Az ukrán gazdaságnak mihamarabb önállósulnia kellene, mert így hamarabb juthatna a fellendüléshez óhatatlanul szükséges támogatáshoz, hitelekhez. Semmiképpen sem szeretnénk, ha a mi jövőbeni sikereinkből Oroszország húzna hasznot, ezért mihamarabb szakítanunk kellene a FÁK szövetségével.- A lengyel kormányfő, Suchocka asszony kijevi látogatásakor januárban Kucsma miniszterelnök a gazdasági sokkterápia bevezetése mellett tett lelkes nyilatkozatokat. Önnek mi a véleménye egy ilyen jellegű gazdasági megoldásról?- Nem tudom komolyan venni Kucsmának ezt a nyilatkozatát, annál is kevésbé, mert nem sokkal korábban kimondottan ellensége volt a hasonló elképzeléseknek. Ukrajnában sokkterápiát bevezetni lehetetlen, hiszen az országnak szinte nincsenek tartalékai, az emberek elementáris szükségleteit sem képes kielégíteni a gazdaság.- Mennyiben számíthatnak az ukrán emigrációra?- Külföldre szakadt testvéreink igen hazafias beállítottságúak, sokszor még a negyedik nemzedékben is kiválóan őrzik a hagyományokat. Eleinte óriási reményeket fűztünk ahhoz, hogy majd segítenek a megújulásban - főként gazdasági jellegű támogatásra gondoltunk -, de mindez illúziónak bizonyult. Talán ha egyértelművé válik a kommunizmus eltakarítása Ukrajnában, akkor fokozottabban számíthatunk a segítségükre. Nagyrészük jelenleg Kravcsukot isteníti, amivel a mai ukrán ellenzék nem érthet egyet.- Melyek voltak az ön számára a leglényegesebb kérdések amelyekről magyarországi partnereivel eszmét cserélt?- Nagyon kedvező fogadtatásban részesültem. Több magyar politikusnak elmondtam, hogy a Baltikumtól a Fekete-tengerig ívelő együttműködés kialakításának volnánk a hívei. Véleményem szerint Európa túl lassú és túl óvatos. Ahhoz, hogy partnernek tekintsék a térség országait, előbb nekünk magunknak kell felmutatnunk sok mindent. Igen fontosnak ítéljük mind á szélesebb, mind a szőkébb regionális együttműködést, elsősorban politikai és gazdasági kapcsolatok terén. Természetesen nem intézményes szinten, mert a bürokratizálódás a cselekedet halála. Magyarországon azért kerestem elsősorban az MDF-fel a kapcsolatot, mert tapasztalataim szerint hasonló értékekben hiszünk és érdekeink is hasonlóak. Ukrajna nemcsak földrajzi, hanem szellemi, lelki tekintetben is közelebb áll Európához, mint Ázsiához. Mozgalmunk az oly sokszor hangoztatott szláv testvériség fogalmát sem tartja különösképpen fontosnak, s úgy ítéljük meg, hogy az egyébként is orosz eredetű pánszlávizmus helyett inkább a világban elismert demokratikus értékek és jogrend, a működő piacgazdaság kössön össze bennünket. Szalai Attila
