Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-15 / 8414. szám
Magyar Nemzet 1993.febr.9. direkt módon én 1958 decemberében, illetve 1959 júliusától (már mint kinevezett ifjú irodalmi szerkesztő) nem éreztem ugyan, mégis indokoltnak véltem és vélem több mint harmincéves szerkesztői múltamra e kérdőjeles cím alatt visszagondolni: „Korunk börtönében?”. A kérdőjel már csak azért sem hagyható el, mert itt ugyanúgy érvényesíthető a Németh Lászíó-i -(nem kizárólag a műfordításra vonatkozó) tétel, lehetőség: a „gályapádból laboratórium”. Most, utólag, már a megjelenés után, de a folytathatóság gondolatával, a magam revízióját, elemzéskísérletét összevetve egykori főnökömével és elődömével, egyre világosabban látom, hogy ugyanazokat az éveket, a jó együttműködés ellenére, nem egyformán éltük meg; a „fent” és a „lent” más perspektívát kínál. Persze, az sem hagyható figyelmen kívül, hogy Gaál Ernő a szóban forgó, legújabb Korunk-számban nem visszapillantást ígér a mából, hanem 1977—78-as naplófeljegyzéseket, amelyekből - csupán utalásszerűén - kiemelném a pár soros utalást egy beszélgetésre Valter Románnál (Pétre Roman apjával), a Bretter György temetésének leírását, a cenzúrával folytatott csatározásokat s a fiatalítási-fiatalodási törekvéseket. Nekem ezek mást (vagy másként) jelentenek: egyértelműen a túloldalt (személyes ismeretség nélkül V. Románnál), kisebb felelősséget (cenzúra), barátokat (Brener. Szilágyi Domokos, „Egyedik”). Feltételezhetem, hogy a mostani ifjú Korunk-szerkesziők hasonló .másságot” éreznek, tudatosítanak magukban, miközben az én „börtönnaplómat” olvassák. Végül is így van ez rendjén - a lényeg az, hogy ne ámítsuk se magunkat, se egymást Annál is fontosabb ez, men manapság a nagy ámítások (kevésbé az ámulások) korát éljük. Az úgynevezett sajtószabadság feltételei közepette, a politikai és piaci manipulációk következtében a tintahaleffektus mindennapi jelenség, még ha a sötétség olykor világosságnak tűnik is. A Korunk szövegkörnyezetéhez hozzátartozik napjaink meglehetősen differenciált, a nemzetiségi problémákat viszont jóval kevésbé árnyaltan kezelő román sajtója is. Azt hiszem, e tekintetben különös szerep betöltése vár ránk, és ez elől, bármilyen nagy teher is, nem térhetünk ki. A román szellemi élet jelenségeiről eddig is megpróbáltuk tájékoztatni a bárhol élő magyar olvasót (Korunkolvasót), több-kevesebb sikerrel. Ami viszont új vállalás: a magyar szellemi élet eseményeit, a magyar (érdemi, de nem napi-politikai) reagálásokkal megismertetni a tájékozódni hajlandó román olvasót. Az első román nyelvű Komnk-digest már készül, az 1990- 1992 közti lapszámok alapján, s remélhetőleg féléves rendszerességgel fogunk tudni jelentkezni románul is az elkövetkezőkben. Ha emellett lesz még rá kapacitás - mert igény már van -, ezt a tájékoztatást, a gyűjtőkön kiterjesztjük a többi romániai magyar sajtótermékre is. Ne Hajdú Győző és az Adrian Paunescu meg uraik támogatta Együtt-Impreuna, ez a Ceausescufosszília „írja meg”, hogy mit gondolunk mi, hálátlan, ellenzéki, „romángyűlölő”, RMDSZ-es magyarok... Az itt vázoltak kiegészítéséül a közelmúltban elhunyt nagyszerű erdélyi grafikus, Baász Imre hagyatékában lévő töredékből idézek (Baász rajzaival együtt megtalálható a Korunk 1993. januári számában): „A szerelmet, a kínt, a méltóságot, az alázatot, a reményt és a hitet a vágy teremti meg a szabadság viselésének és megízlelésének emberi bűvöletében. A vakondok akkor érzi és éli át a szabadságot, ha a föld alatt van. Feketeségében hozzáidomult saját szabadságának föld alatti lehetőségeihez. 0 nem lát, de ! nem is kell lásson ahhoz, hogy szabadnak higgye ottani létét. A szabadság nem Iáhány. Az embert félrexnette a • fény, megcsalta, mert elvakította a látvány szabadság-öröme. Számára..- és itt megszakad a feljegyzés. Eltávozott munkatársunk gondolatát megpróbáljuk a Korunkban (is) folytatni. Kántor Lajos a Korunk főszerkesztője P. S. Engedtessék meg, hogy ideírjam, hol kereshető, található meg a Korunk Magyarországon: Kárpáti Futár BT, 1088 Bp. Krúdy Gy. u. 3. Tel.: 113-1280. És a Balassi Köny vesboltban, Budapesten, a Margit utca 1. szám alatt.'
