Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)

1993-02-15 / 8414. szám

25

Magyar Hírlap 1993.febr.10.

Egycsatornás televízió képét vázolta fel az alelnök

A koncepcióval a program is változik

Tegnap délben terjesztette a Televíziós Érdekegyeztető Tanács elé Nahlik Gábor alelnök az általa már kormány-előterjesztésként is megfelelőnek ítélt szervezeti és működési szabályzatot. A tárgyalás szigorúan zárt ajtók mögött zajlott, ám lapunk birtokába jutott annak az újonnan alkotott szervezeti működést felvázoló táblázatnak, amelyet az alelnök átnyújtott a TÉT képviselőinek (keretes anyagunk). Az új szabályzat célja, hogy központosítsa az intézmény szervezetét, megteremtse annak feltételeit, hogy a vezetőszékekbe olyan emberek kerüljenek, akik megfelelnek a uralkodó politikai elvárásoknak — állítja többek között Heltai Péter, a Magyar Televízió 1. csatornája aktuális műsorainak igazgatója.

— A Magyar Televízió totális átalakítását jelenti az új szmsz — véli Heltai Péter.— Nemcsak a vezetői funkciók jó része.szűnik meg s születnek helyettük újak. hanem a tévé egész működése megváltozik. A tervezett szmsz bevezetésével különösebb cirkusz nélkül el lehet távolítani mindenkit, aki az előző vezetés részese volt. Nem kell az igazgatókat, az intendánsokat kirúgni, hiszen gyakorlatilag minden műsorkészítéssel kapcsolatos irányítói beosztás megszűnik. így nyílik meg az út az új emberek kinevezéséhez. A terv szerint alapvetően átalakul a televízió struktúrája, a két tévécsatorna viszonya is. A Hankiss Elemér nevével fémjelzett koncepció szerint két független program működött, egymást kiegészítve. Mindkét csatorna arra törekedett, hogy a lehető legjobb műsorokat mutassa be. Ehhez igazodott a kereskedelmi tevékenység. Eddig mind a két csatornának megvolt a maga kereskedelmi egysége, amely a műsorkészítést is befolyásolta. Javasolhatta például, hogy ezt vagy azt a műsort más időben sugározzuk, mert így nagyobb reklámbevétel érhető el. Vagyis a piac igényeihez is próbált igazodni a műsorszerkesztés, hogy ne csak néhány száz notórius levélíró befolyásolja azt. A Hankiss Elemér-féle televíziózás filozófiája a céljaiban közszolgálati, de gazdasági értelemben kereskedelmi volt, amelyre újabban a Duna-tévé is törekedni kezd, felismerve, hogy nincs más út.

— Amivel a Nahlik-féle koncepció szakítani kíván.

— Most egy egycsatornás televízió képét vázolta fel az alelnök úr és mindeddig ismeretlen csapata, még ha két csatornán sugároznak továbbra is. A reklámozni kívánók ezentúl nem két önálló programmal, hanem csak egyetlenegy televízióval számolhatnak. Lesz egy fontos csatorna és egy másik, amelyik kiegészíti ezt. Esetleg működik majd két egyformán fontos, ám -úgy, hogy azonos időben mindig csak az egyik legyen igazán nézett, s így jó reklámhordozó. És ha kevesebb a jó időpont, kevesebb a hirdetés is. Ezt egyébként már most is láthatja, aki figyeli az adást. Az új szmsz szabályozásából következően megszűnik a programok érdekeltsége a mind nagyobb bevétel megszerzésére, hiszen a pénz egy

nagy közös kalapba kerül, s ez a műsorok színvonalát és nézettségét szintén ronthatja.

— A tervezet komoly változásokat javasol a hírműsorok területén is.

— Korábban függetlenül, csak az elnök alárendeltségében működött a Híradó és A Hét főszerkesztősége, az Egyenleg, a külpolitikai főszerkesztőség és az 1., 2. csatorna aktuális műsorainak igazgatója. Most létrejön a hírigazgató tisztsége, alá kerülnek a hírszerkesztőségek, s így egy kézben lesz minden. Feltehetően így kívánnak majd bizonyos politikai koncepciónak megfelelni.

— Lehet, de az szmsz-bó'l nem következik az. amire ön céloz, hogy a műsorok ezentúl jobban megfelelnek a kormányzati kívánalmaknak.

— Természetesen az szmsz-ből nem lehet közvetlen következtetéseket levonni a műsorokra, ám már az önmagában óriási különbség, hogy a korábbi öt központ, ötféle elképzelés helyett egy működik majd.

— Az új szervezetben hova kerül a Híradó és az Egyenleg?

— A hírigazgatóság alá. A kormány csak az igazgatók szintjéig fogadja el az szmsz-t. így majd a kinevezett hírigazgató dönthet például arról, hogy van-e szüksége az Egyenlegre vagy akár a Híradóra.

— Lehet tudni, ki kerül a kulcspozíciót jelentő hírigazgató székébe?

— Pletykákat hallottam még csak erről, nem többet.

— A nézőt valójában nem érdeklik a koncepciók, az szmsz-ek. a vezetőcserék. csak az, mit láthat a tévében. A változások mit jelenthetnek a nagyközönségnek?

— A vezetők személye meghatározza a műsorok tartalmát. Az már a pozícióba kerülő urak türelmén