Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)

1993-02-15 / 8414. szám

Népszabadság 1993.febr.9 Újabb Zétényí-javaslatok igazságtételre Késő délután két igazságtételi témájú törvényjavaslat általá­nos vitájával folytatta munkáját a Ház. Az első indítvány, ame­lyet Zétényi Zsolt (MDF) és százhárom képviselőtársa ter­jesztett be, úgy módosítaná a büntetőeljárási törvényt, hogy annak elfogadása után az el­évülés tényét csak bíróság álla­píthatná meg, azaz a nyomozó­­hatóság vagy az ügyészség e cí­men nem szüntethetné meg az eljárást. A másik javaslat pedig a büntethetőség elévülésének törvényi szintű értelmezésére irányul. Az ugyancsak Zétényi Zsolt nevével fémjelzett önálló képviselői indítvány szerint a bűncselekmény elkövetése szempontjából nem számítana bele az elévülésbe az az időszak, amely alatt részlegesen szüne­telt az igazságszolgáltatás. A két törvényjavaslat általá­nos vitájában az ellenzék - a szocialista Schiffer János és a fiatal demokrata Fodor Gábor - aggályait megfogalmazva az in­dítványok elutasítására szólí­tott fel. Dénes János független honatya pedig azt nehezmé­nyezte, hogy a Ház megint ha­tározatképességének határán van. A nap harmadik büntetőjogi tartalmú törvényjavaslata, me­lyet az MDF parlamenti frak­ciója nyújtott be, „önkényural­mi szervezet jelképének hasz­nálata” elnevezéssel új bűncse­lekményi tényállást honosítana meg a büntető törvénykönyv­ben. E szerint „aki olyan szerve­zet vagy mozgalom jelképét, amely Magyarországon a hata­lom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg ki­zárólagos birtoklására tört vagy tör, terjeszti vagy nagy nyilvánosság előtt használja, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel bünteten­dő”. Az ellenzéki felszólalók kriti­kusan szóltak a javaslatról, mint Szájer József (Fidesz) megfogalmazta: a jelképek be­tiltása sértené a szabad politi­kai véleménynyilvánítás sza­badságát, aktuálpolitikai meg­fontolások alapján módosítaná a büntető törvényt. Kónyáné Kutrucz Katalin (MDF) - a ter­jesztés és a nagy nyilvánosság előtti használat mellett - egy további elkövetési magatartás büntetését is ajánlotta a képvi­selőknek, mégpedig a jelkép közzétételét, kiállítását. Az esti órákban a magyar energiapolitikáról szóló tájé­koztató és országgyűlési hatá­rozati javaslat általános vitájá­ban kért szót Tarján Laszlóné, a környezetvédelmi tarca poli­tikai államtitkára, aki környe­zeti, ökológiai szempontokra hívta fel a plenáris ülés figyel­mét. A vezérszónokok sorában - korábban az MDF és az SZDSZ képviselője már kifej­tette álláspontját - Pál László az MSZP-frakció nevében üd­vözölte az energiapolitikai be­számoló parlamenti vitájának tényét. Megítélése szerint a kor­mány anyaga lényegesen jobb, színvonalasabb, mint bármely korábbi változat. A szocialista képviselő egyetértett azzal hogy csökkenteni kell az ország egyoldalú importfüggőségét, és növelni kell a hazai energiafor­rások gazdaságos hasznosításá­nak követelményét. Kritikaként fogalmazta meg, hogy az egyéb­ként helyes alapelvek mögött nem látható a megvalósításhoz szükséges eszközrendszer. Hiá­nyolta ugyanakkor, hogy az előterjesztés nem számol a ha­zai energiaforrások (például a szén) felértékelődésével. Körösit megrótták a párttársak Az MDF-frakció hétfő délelőtti ülésén nyilatkozatot fogadott el, amelyben a képviselőcsoport ki­jelenti, hogy „meggondolatlan­nak tartja és elítéli Körösi Imre képviselő úrnak a gabonakészle­tek és a kenyérár várható alaku­lása kapcsán tett minapi nyilat­kozatait. E megnyilatkozások szakmailag megalapozatlanok és alkalmat adtak arra, hogy a köz­véleményben indokolatlan aggo­dalmak ébredjenek, illetve rém­hírek kapjanak lábra” - zárul a nyilatkozat. A frakcióülésen részt vett Ras­­kó György, az FM közigazgatási államtitkára is. A nyilatkozattal kapcsolatban Körösi Imre képvi­selő munkatársunknak nem volt hajlandó véleményt nyilvánítani. • K. J. T.

Next

/
Thumbnails
Contents