Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-15 / 8414. szám
Interjú a kazak kormányfővel Részesülhetünk a tengizi olajüzletből Magyarországi látogatása során Szergej Tyerescsenko, Kazakisztán miniszterelnöke interjút adott lapunknak a hatalmas eurázsiai ország belső helyzeté* tői, valamint a kétoldalú kapcsolatok perspektíváiról.- A köztársaság elnöke kazak nemzetiségi}, a kormányfő nem - ez egy politikai megállapodás eredménye, avagy puszta véletlen? \- Az alkotmány szerint a köztársaság elnöke lehet minden, 35 évnél idősebb, de 60 évnél fiatalabb, a kazak nyelvet kiválóan beszélő állampolgár, aki legalább tíz éve Kazakisztán területén él. Napjainkra a demográfiai mutatók ügy alakultak, hogy Kazahsztánban a lakosság körülbelül 42 százaléka kazak és ' mintegy 38 százaléka orosz. Ezért a felsőbb vezetés Összetételében figyelembe veszik ezt a körülményt... , - A legtöbb szovjet utódállamtól eltérően a többnemzetiségű Kazahsztánban nyugalom honol. Mi ennek a titka, milyen nemzetiségi politikát folytat az alma-atai vezetés? Az új alkotmány kiválthat-e ugyanakkor esetleg bizonyos politikai-etnikai ellentéteket? . - Január 28-án fogadta el a Eárlament a köztársaság új alotmányát. Előzetesen a legtöbb vita a nyelvhasználatról folyt, végül a kazak lett az állami nyelv, az orosz pedig a népek közötti érintkezés nyelve. Az alaptörvény tiltja, hogy bárki, bármiféle hátrányos megkülönböztetésben szenvedjen azért, mert nem beszéli tökéletesen az államnyelvet. Ezért gyakorlatilag Kazakisztán valamennyi polgára pályázhat a legtöbb tisztségre a köztársaságban. A gyakorlatban a népek közötti egyetértés nyilvánul meg az elnök iránti leltétien bizalomban is. Személy szerint úgy vélem, éppen a Nazarbaev elnök iránti bizalom a stabilitás fő feltétele.- Mit tekint külpolitikája sarokkövének az önálló Kazakisztán, lehet-e valamilyen prioritásról beszélni, például a FÁK, avagy az iszlám világ irányában?- Kazakisztán külpolitikájának sarokköve az államok szuverenitásának tiszteletben tartása, a belügyeikbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködés kialakítása. Senkinek sem akarunk feltételeket diktálni, de azt sem engedjük, hogy nekünk diktáljon valaki. A Független Államok Közösségét illetően nem feledhetjük, hogy a volt Szovjetunió több mint hetven évig funkcionált, és a tagállamok gazdasága erősen integrálódott. Elnökünk arra törekszik, hogy a Szovjetunió széthullása után is megmaradjon valamiféle közös gazdasági térség, hiszen ez valamennyiünknek előnyös.- Az új alkotmány tiltja a föld magántulajdonát, nem gátolja-e ez meg a piacgazdasági viszonyok kiépítését az agrárszektorban?- A mai Kazahsztánban inég nem értek meg a feltételek arra, hogy a föld magántulajdonba kerüljön, ismerni kell például a kazak nép nomád életmódhoz szokott hagyományait is. Egyszer már megfosztották a kazakokat állataiktól, ezáltal több mint hárommillió személyt ítéltek éhhalálra, hiszen számukra idegen volt a helyhez kötött földművelés. Akkor tül sokat veszítettünk, ezért is valljuk ma: tilos a nép bőrére kísérletezni. Természetesen elképzelhető, hogy valamikor Kazahsztánban is létrejön a földmagántulajdon. Úgy vélem azonban, jelen pillanatban is adottak a feltételek az agrárszektor fejlődéséhez - lehet kollektív módon, de lehet egyéni gazdaságban is művelni a földet. Ez esetben kilencvenkilenc évre szóló bérleti jogot lehet szerezni, ez örökölhető is.- Az ígéretesen fejlődó magyarkazak gazdasági kapcsolatok mely területe válhat az ön megítélése szerint a leggyümölcsözőbbé? S mire számíthatnak a magyar cégek, amikor teljes erőből megindul a hatalmas olaj- és földgázkincs kitermelése?- Egy egész csomagteiwel érkeztem Budapestre, amelyet áttekintettünk Antall miniszterelnökkel. Elsődlegesen fontos területnek ígérkezik a mezőgazdaság, az iparszerű kukoricatermesztési rendszer meghonosítása hazánkban, amelynek révén öt-hét év alatt kétmillió tonnás éves terméseredményeket szeretnénk elérni. Ez mindkét félnek előnyös üzlet. De beszélhetünk a különböző mezőgazdasági termékek feldolgozásáról, közös vállalkozásokba foghatnánk az állattenyésztés területén. Jelenleg köztársaságunkban is hiány van gyógyszerekből , és gyógyszerkészítményekből, M emberek és az állatállomány számára egyaránt. Javasoltuk ezért a magyar partnereknek, hogy ez irányban is gondolkozzunk az együttes munkában. Ami az olajat és a gázt illeti, magyar szakemberek jelenleg is dolgoznak az óriási tengizi lelőhelyen. Munkájukkal nagyon meg vagyunk elégedve, és úgy gondolom, tovább is folytathatják tevékenységüket. Feltehetően megtaláljuk az együttműködés sikeres formáját az olajfeldolgozásban, illetve az olaj alapú vegyipari termékek gyártásában egyaránt. Daróczi László I <T‘"> f’ ■>» Új Magyarország 1993.febr.10.
