Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-01 / 8406. szám
Pesti Hírlap, 1993.jan.27.33 KONGRESSZUS UTÁN, AVAGY EGY ESZME MEGSZILÁRDULÁSA Visszarendeződés, de nem visszalépés! INTERJÚ BORBÉLY IMRÉVEL, AZ RMDSZ ORSZÁGOS ELNÖKSÉGÉNEK TAGJÁVAL . Több mint eey hét ii eltelt már a Romániái Magyar Demokrata Szövetség 111. kongresszusa óta. Mint ismeretes, a szervezetben nem történi meg az, amire az ellendrukkerek és a borúlátók számítottak: az RMDSZ nem hullott darabokra, továbbra is egységes egészként képviseli — a prrlamenlben is — Romániában a magyarság érdekeit. A Pesti Hírlapnak adott inlenúban Borbély Imre országos elnökségi tag átfogó képet ad arról, hogyan értékelhető a kongresszus, s mi vár ezután az RMDSZ-re. gumgiiáM.maú — Romániában összekuszálódtak a magyarság önrendelkezésének utján tett lépések, a prioritások megváltoztak, dfetdültek. Azok a politikusaink, akik korábban mérsékeltnek nevezték magukat, bárom évig minden politikai eszközt felhasználva gátolták meg e politikai célok nyílt felvállalását. Ez, valamint az a tény, hogy a román társadalom máig ál parlamentáris diktatúrában él, lehetetlenné telte a tisztázó folyamatok nyilvánosságra hozatalát. A kolozsvári autonómia-nyilatkozat elótű időszakban nem lehetett elvégezni a nyilvánosság bevonásával azt a politikai munkát, amelyet a más, valós demukráciában élő népcsoportok teoretikusai, újságírói és politikai képviselői véghezviltek. Tudomásom szerint az autonómiájukért oly eredményesen harcoló dél-liroliak egymással összhangban hozták létre terveiket, amíg megszületett az a változat, amelyet a római olasz parlament elfogadóit. Mi egy, a bukaresti parlament által elfogadott autonómia-tervről álmodni sem merünk. Ugyanakkor azáltal, hogy ebben a legelemibb célban nem volt konszenzus közöttünk és az RMDSZ-en belül egy óriási tábor, az elnökkel az élen, ellene volt az önrendelkezési törekvések megliirdelésének, lehetetlen volt összehangol koncepció kidolgozása. Igaz, több ilyen terv születető Szóra Gém alkotmánymódosítási és törvénytervezete, Csapó József három változatú mtmorandumtervezeie, valamint Balázs Sándor professzor önrendelkezési statútuma. Ezek között még a mai napig sem történt egyeztetés. — Milyen változást jelentett a Kolozsvári nyilatkozat elfogadását — A Kolozsvári nyilatkozat messze meghaladja más hasonló dokumentumok jelentőségét, hiszen Erdélyben mentális-eszmei gátszakadást jelentett. A nyilatkozat egyelőre csak a politikai mandátum .tál döntésre jogosullak többségi akaratát tükrözi. Távol állunk még attól, hogy a tagság világosan lássa, mit is jelent a gyakorlatban az okmány, s hogy megszületése után milyen irányba indulhatunk e| Ebben az értelemben a kongresszus jelentős előrelépés volt. Az autonómia kivitelezése társadalmi és. politikai szerveződési 'folyamat egyben, de elsősorban belső tevékenység. Ugyanis amíg Romániában az álpariamentálts diktatúra Űrt, csak a szervezeten belül képzelhető d az önrendelkezést, az önkormányzati struktúra kiépítése A törvények alapján mi néppártként működünk, amely beidé egy önkormányzati rendszerbe szerveződik. — Mit jelenthet a gyakorlatban az autonómiát — A személyi autonómia dvén épülő önkormányzati rendszer általános, titkos és közvetlen szavazások útján jöhet létre és eképpen válhat legitimmé politikai szinten. Olyan vezetőtestület születik meg, amelyben minden képvisdő az így létrejövő erdélyi magyar miniparlameniben személyi legitimitással renddkezik majd. Ez azt jdenti, hogy nem listás választások lesznek, nem pártokra, hanem személyekre voksolunk. Az dnükségei a többségi koalíció nevezi ki, amdy egy kisebbségi kormány funkcióját vállalhatja fd, hiszen például a legitimitásnak köszönhetően joga lesz egy költségvetés kezelőéhez is. Ez jelentheti az első komoly lépőt az önrenddkezés útján. Sajnos, ' fontos tényező az iS, hogy a rendszerváltozás a román demokratikus dlenzék politikai győzelméhez kötődik, így egydőre vámunk kdl. — Miként illeszkedik az ön állal felvázolt fokozatos megerisödishez esz új RMDSZ-el, nők személye, illetve az elnökség összetételei — Az dengedhetetlenül szükséges konszenzust csak nemzetiségi közakaratul lehel megvalósíuni, s úgy vélem, ez a kongrőszusi programkidolgozás közben márts körvonalazódni kezdett. A konkrét megvalósításhoz csakis olyan dnök személye jöhetett számításba, aki osztatlanul élvezi a tagság bizalmát. Az elnökjdöTtek közül mind Tókés lászló, mind Markó Béla deget tettek ennek az ajapvető követelménynek. ^ Úgy gopdolom, Tókéf Lásíló „ bölcsen cselekedett, amikor nem vállalta ezt a nagy meglerhdéssd járó megbízatást és újraválasztott liszldelbeli dnöki funkciójában megmaradt abban a szerepköréi en, amely fölötte áll a politikai erőterek horizontális szintjének. Ugyanakkor végtelenül örvendek Markó Béla megválasztatásának, hiszen a kongresszust megelőző kerékasztal-tárgyalásokon, amelyeken a Küldöttek Országos Tanácsának megbízásában részivel! az erdélyi magyar politikai paletu minden képviselője és színárnyalata, Verestóy Attilától Katona Adómig, Magyari Nándor Lászlótól Csapó Jóuefig, Markó Béla kooperatív, konszenzusra törekvő szeméiyiséte a mérleg nyelvét jdentette. eményeink szerint tehát ő képviselheti azt a kiegyensúlyozó tisztességes racionalitást, amelyben . megbízhatunk. Markó Béla erre az átmeneti periódusra ideális tinóké Iőz az RMDSZ-nek. — Az inkább liberális orientációjú Szabadelvi Kör egyes politikusai, teoretikusai kezdetben nehezen fogadták el az autonómia megvalósításáról közzétett elképzeléseket, a kolozsvári nyilatkozat megszületést érdekében kifejtett erófeuUéseket. — Ez után ahhoz a lejáralási kampányhoz kapcsolható, amelyet a román ultranadonalista szárny fejtett ki személyem dien az utóbbi hónapokban és amelyben egyes képvisdőlársaim is tevőlegesen segédkeztek. A romániai magyarság politikai éleiét ftfydemmel követők körében öztudott, kik azok, akik szerint összefüggést lehetne U- lálni személyem és egy hipo- i lelikus székely fegyverkezés, ■ vagy pedig egy romániai polgárháború tudatot gerjőzlésc között. Gondolom, ennek a mesterségesen gerjőztett sátáni képnek az egyesek tudatalattijában való villongása, valamint annak a ténynek, hogy liberális gondolkozásom dacára nyíl un és fenitunás nélkül vállalom magyarságtudatomat és fenntartás nélkül szeretem a nemzetemet, köszönhető egyő Szabadelvű körösök személyem iránt táplált dlenérzésc. Nincs meg bennem az árnyalata sem annak a szándéknak, hogy csoportos érzelmet, érdekeket és célkitűzést másoktól erőszakosan elvárjak. — A kongresszuson Bárki Éva Mária bécsi nemzetközi jogász, a Nemzetközi Erdély Bizottság és a kisebbségben éli etnikai népcsoportok európai védelmi szervezetének '(PÚK) élne knőjt arra próbálta rávenni az RMDSZ bolitikusait, hogy minél nyíltabban fogalmazzák wieg a romániai magyarság autonómia- és önrendelkezési igényeit, ioghöveteléseit. Szerinte ezzel sokkal nagyobb bizalmat ébresztenek az úgy iránt mind a demokratikus románság, mind a nemzetközi bo- Htikai miéznények körében. Hsányuha politikusaink részéről a világos beszédhez, az áttetszőpo- Htikákoz való bátorságot ét az ássinieségeL Mintha akolaztvári nyilatkozat után az RMDSZ boRÍizáldsi stílusa is közelebb került volna a Bárki Éva által hangoztatott európai igényekhez, de nem teljesen... — Bárki Éva Mária kongresszusi fdszólalása indokolt ismétlése volt tavalyelőtti beszédének, annál is inkább, mert ez a kongresszus visszalépés volt a Kolozsvári nyilatkozathoz képest... Hogy jó vagy rossz értelemben, ennek daöniését másokra bíznám, és tömegpszichológiai hatásként érte!mezem. A Kolozsvári nyilatkozat ugyanis a korábbi állásponthoz képest óriási ugrás volt előre! Most egy természetes visszarendeződés Unúi vagyunk, amdy viszont nem jeleni valódi visszalépést. Egy kis visszafogottság szükséges ahhoz, hogy az addig nagyon dőretörő, az őnrenddkezési igényt radikális megfogalmazással és nyfltság- Fal felvállaló poliukusok, mint Szőcs Géza, Kohumbán Gábor, Csapó József és jómagam, valamint azok, akik azt ellenezték, közös frontot alakíthassanak. Bárki Éva nincs abban a helyzetben, hogy pontosan érzékdje ezeket a dimenziókat a maguk sokszor
