Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-12 / 8413. szám
39 erő. Meghívni, megszólítani a magyar népet, hogy magához igazodjék és a magyarságába tömörüljön. t, Mozgalom kell tehát, amely valódivá és jobbá, értékes, minőségi magyarrá teszi a jelenlegi pártokat. Párhuzamos szerkezetre van szükség, amelyik a mai zavaros, bizonytalan és beteges rendszerváltozás alatt húzódik meg, ébren tartva a magyar alapú rendszerváltozás évszázados igényét. A Magyar Ut Körök'által működtetett pártközi és pártok alatti, túlnyomórészt párton kívüli értékekből szerveződő mozgalom célja tehát fenntartani a teljes magyar rendszerváltozás igényét, hozzájárulni a nemzet valódi újjászerveződéséhez és a magyar kultúra megteremtéséhez. A kultúrateremtés ma a legszükségesebb és egyben a leghősiesebb politikai cselekvés, maga a magyar helytállás. Nyilvánvaló, hogy ennek a kultúrának gazdasági alapokra van szüksége. A gazdasági alapok megteremtését azonban nem szabad öncélként elképzelni, ahogy ma tévesen gondolják. Jó gazdaságra azért van szükség, hogy az ember szabadabb legyen. Ha azonban a megnyomorító mindennapi gondokból kiszabadított ember elveszti kulturális identitását, akkor visszahullik a fogyasztási kényszer rabságába, és nem tud élni a jobbra fordult lét értékeivel. Ha pedig á társadalom az elmúlt rendszerek pazarló és jövőfelélő gazdálkodása, az Így keletkezett forráshiány, valamint a nemzetközi helyzet válságai következtében nem tudja a nyomor és az értelmetlenül felkorbácsolt igények gyors tempókövetelményei szerint megteremteni az általános jólétet, sőt a gazdaság lejtőre kerül vagy stagnál, akkor a kultúráját vesztett embertömeg kiszolgáltatottá válik mindenféle torz erőknek. Nemzeti összefogás, áldozatvállalás, közös akarat, nép és nemzet összefogása nélkül aligha teremthető meg az új, szilárd, független magyar társadalom. Ehhez pedig kultúra kell, saját és független, hagyományos értékeinkre alapuló, öntudatos, nyitott és befogadó. A cél tehát megvan: a magyar nemzeti értékekre alapuló, új értékeket teremtő valódi rendszerváltozás. A helyzet is adva van: ez a felemás, félkész, bágyadt rendszerváltozás, a mai magyar valóság alapulvétele. A Magyar Út-mozgalom tehát már nem az elmúlt Kádár—Aczél módra kommunista rendszer lényeiből, adottságaiból és kényszereiből indul ki, hanem ebből a posztkommunista hatpárti egyvelegből, ami 89 óta lett, és ezt akatja megváltoztatni, áthangolni, erről akatja letisztítani a régiből hozott cafrangokat. Tényszerűen: nem állunk, nem állhatunk szemben a nemzeti, keresztény alapú pártokkal, különösen nem egykori programjukkal és lelkületűkkel, de keményen bíráljuk megalkuvásaikat és hitelvesztésüket. Mégis, velük együtt, legjobb erőikkel kéz a kézben vagy vállvetve akarjuk elérni céljainkat. Mi is piacgazdaságot akarunk. Mi is szívesén látjuk a külföldi tőkét. Mi is vágyunk az európai közösségbe. Szeretnénk tevékenyen munkálkodni érte. Keresztények vagyunk, mint Európa nehéz századok óta. Mi kell ahhoz, hogy egy ilyen „nagyobbra néző” mozgalom elérhesse célját? Magas fokú szervezettség, céltudatosság. Mindenki álfái élfogadott és tiszteletben tar- 'w*r ■ tott, értékként nyilvántartott belső rend és rendszer. Egyenletes és kivételezésektől men! tes belső információáramlás. Egy-két szük- i Ságképpen védendő tényállástól eltekintve a | Magyar Út Körök minden tagját megilleti ugyanaz az információ, mint ami a vezetőséí geket. A szervezés elsőrendű feladata tehát ennek a körkörös információáramlásnak a biz- i tositása. Ezért a körökből kialakuló mozgalom szervezetét nemcsak függélyesen, hanem vízszintesen is ki kell építeni. Bokorszerüen. A köröknek nemcsak a központtal, körzeti központokkal, hanem egymással is eleven kapcsolatban kell lenniük. Ki kell építeni az egyes körök közötti azonnali információ-átadás rendszerét és az egyének közötti kötelező tájékoztatás rendjét. A tájékoztatás ellenérdekeltsége Erre azért van szükség, mert a modem tájékoztatás még a legtisztább és leginkább demokratikus formáiban, intézményeiben sem képes a világhatalmi érdekek nyomása alól kiszabadulni, sem pedig a hírek piacán teljes mértékben az érték szolgálatába állni az olcsó szenzációval szemben. A magyarországi tájékoztatás pedig még belátható ideig megmarad ebben a romlott állapotban, kiszolgáltatva az Aczél-korszak szellemi posványának, és számunkra használhatatlan. Azaz még ennél is rosszabb: ellenség. Az egész magyar átalakulásra a tájékoztatás ellenérdekeltsége nyomja rá a bélyegét. A jelenlegi tájékoztatás éppen az ellen küzd, amiért mi oly sokat áldozunk. Meg akatja tartani a társadalom túlnyomó részét a kiszolgáltatottság és a részt nem vétel, a feladat nem vállalás, -összefoglalóan: a közömbösség állapotában. Politikai értelemben az ellenzéki pártok felé tereli őket, kulturális értelemben pedig a magyarság értékeinek lebecsülése a kisebbrendűség irányába. A liberális álom ugyanaz, mint Kádár— Aczél álma: az apró engedményekért is hálás „dolgozó nép”, azaz bennszülött lakosság. Saját tájékoztatásra van tehát szükség, amely együtt él és együtt lélegzik a meglévő nagyon kevés saját orgánummal, de azonfelül saját belső hálózatán naprakészen, gyorlan keringeti a lényeges, pontos, megbízható •aját vért.
