Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-12 / 8413. szám
Népszabadság, 1993.febr.8. Inkább később, de jobbatDoncsev: Dr. Doncsev Tosót, a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Kerékasztalának elnökét a várható következményekről kérdeztük. Az elnök leszögezte: a Magyarországon élő kisebbségek nem biztosak abban, hogy a születő törvény a jelenleginél jobb helyzetet teremt majd. Igen hosszú idő állt a kormány rendelkezésére ahhoz, hogy a kisebbségi törvény a lehető legjobb. mind a kisebbségek, mind a többség számára megfelelő le. gyen. A hosszú időt azonban rosszul használták ki, és a tervezet jelenleg a kisebbségek számára több elfogadhatatlan • részt tartalmaz. Doncsev elmondta: a kisebbségi kerekasztal képviselői az illetékes hivatallal 1991 júniusában kezdték meg egy közös törvénytervezet egyeztető tárgyalásait. A jogszabálytervezet kidolgozását három hónap múlva, szeptemberben be kellett fejezni, mivel a kormány azzal sürgette a feleket, hogy az őszi ülésszakon már tárgyalni kívánják. Emiatt a tervezetet a kisebbségek számára elfogadhatatlan hiányosságokkal nyújtották be. A kormány 1992 februárjában elfogadta az illetékes minisztériumok által teljesen átdolgozott törvénytervezetet, amit a kerekasztal, a kisebbségek képviselőjeként egyhangúlag viszszautasított. Májusban volt egy újabb tanácskozás, amelyen a kormány mindössze huszonkilenc órát szánt a kisebbségek képviselőire. A rövid egyeztetésen nem sikerült érdemi döntéseket hozni, hiszen a tárgyalások során kiderült, hogy a kerékasztallal szemben a kormány delegációjának nem volt semmiféle felhatalmazása arra, hogy a kisebbségek által javasolt módosításokról döntsenek. A kormány a kisebbségek egyetértése nélkül elfogadta, és júniusban a parlament elé terjesztette a törvényjavaslatot. A T. Ház megkezdte a tervezet általános vitáját, de decemberben levette napirendről a kisebbségi kérdést. A kerekasztal elnöke leszögezte: a kormánydelegációnak az 1991 júniusában megkezdett tárgyalásokon megfelelő felhatalmazással kellett volna rendelkeznie. Emellett károsan befolyásolta az előkészítő munkálatokat, hogy a kormány nyomást gyakorolt a tárgyaló felekre azzal az ígérettel, hogy tárgyalni kívánja a tervezetet. Mindezek gátolták a kisebbségi törvény megszületését, amely optimális esetben már abban az évben megszülethetett volna. Az időhúzás senkinek nem vált előnyére, hiszen a kisebbségek számára a jelenlegi törvénytervezet nagyon sok veszélyt hordoz magában. Aggodalomra ad okot, hogy a kormány és az ellenzék a parlamenti vita során gyorsan és kapkodva fog dönteni, hogy a médiakudarc után végre bizonyíthassák együttműködésüket. A módosító indítványok körültekintő megtárgyalása és a kisebbségek hozzájárulása nélkül pedig fennáll egy rossz törvény elfogadásának a veszélye. Doncsev Toso szerint a tervezet jelenlegi formájában sérti a jogegyenlőség elvét, nem minden kisebbség élvezhet majd azonos jogokat, és konfliktusokat gerjeszthet a kisebbségi és többségi lakosság között. Ez a veszély alapvetően a törvénytervezetben meghatározott önkormányzati rendszerben van, mivel hatálybalépése után egyszerűen egybemossa a települési és a kisebbségi önkormányzatot. A kerekasztal elnöke szerint ez olyan sajátos történelmi helyzetet idézhet elő, amelyben bizonyos településeken a magyarok válhatnak kisebbséggé, ami nacionalista indulatokat gerjeszthet, nemcsak a régiókban, hanem országos szinten is. Ugyanakkor a rendelkezés korlátozza a kisebbségek mozgásterét, mivel azokon a területeken, ahol a kisebbségek elszórtan élnek, nem teszi lehetővé önkormányzat alakítását. Az elnök óva intette a kormányt és az ellenzéket attól, hogy ezt a fajta önkormányzatiságot törvényi szinten megengedjék. A kisebbségi törvényt az Alkotmánybíróság határozata értelmében tavaly december elsejéig el kellett volna fogadni, és mivel már amúgy is alkotmányos mulasztás terheli a parlamentet, a módosító javaslatokat körültekintően, a kisebbségek érdekeit maximálisan szem előtt tartva kell megtárgyalni. Az oldalt írta: Füzes Oszkár és Rimay Andrea
