Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-11 / 8412. szám
Népszabadság, 1993.febr.6. Hatpárti egyetértés a biztonságpolitikában (Diplomáciai tudósítónktól) A magyar biztonságpolitika’ megfogalmazott alapelvei - a Külügyminisztérium negyedik „nekifutásának” és hosszú hónapok konzultációjának az eredménye - immár élvezik az Országgyűlés külügyi bizottságának hatpárti támogatását. A képviselők végül maguk is részt vettek a véglegesnek szánt szövegváltozat kidolgozásában. Bizottsági vita után ez február közepén az Országgyűlés elé kerül, s elfogadása esetén a dokumentum elvi alapot ad a magyar diplomáciai tevékenységnek, az új honvédelmi alapelveknek s az abból fakadó teendőknek is. Körkérdésünk az első összegzés e témában.- A korábbi „mutációkhoz” képest milyen eredményre jutottak? Csáti György (MDF): - Elkészült a szöveg, amely mindannyiunk egyetértésével találkozik. Nyilvánvaló, hogy a külügyi bizottság ennek elfogadását javasolja majd az országgyűlésnek.- Mely elemeket tartanak önök különösen fontosnak e biztonságpolitikai alapelvekben? És mi az, amit •z új szöveg - szemben a korábbiakkal - nem tartalmaz? •Rockenbauer Zoltán (Fidesz): - Alapvetően abban különbö zik a korábbi verzióktól, hogy a szöveg nagyon szikár, minimális leíró részekkel: alapelveket rögzít. A biztonságpolitika komplex meghatározásából indul ki, s nem szűkíti le a katonai biztonságra; ide érti a környezeti, a szociális, gazdasági és egyéb tényezőket is Ezen belül a közvetlen és közvetett biztonsági garanciákat tekintettük át. (Folytatás a 3. oldalon) (Folytatás az 1. oldalról) Az előbbi a külső, a nemzetközi intézmények által elérendő garanciákat és célokat, illetve a belső tényezőt, a honvédelmet jelenti. Biztonságunk közvetett garanciáinak legfontosabb eleme az EK-hoz való teljes jogú csatlakozásunk - ami egyben teljes jogú NATO- és Nyugateurópai Unió tagságot is jelentene. Fontos, hogy szöveg ezeket először mondja ki - a hat párt e kérdésben konszenzusra jutott.- De a brüsszeli jelzések nem azt mutatják, hogy ez a belátható jövőben megtörténhet. Csáti György: - Ez nem ilyen egyszerű! A két szervezet tagországai erről eltérően vélekednek. Egy részük a mielőbbi, akár azonnali csatlakozásunk hive, mások egy későbbié vagy' esetleg egyáltalán nem is támogatják. Rockenbauer Zoltán: - Ha az Európai Közösség teljes jogú tagjává válunk -se célt már korábban kimondta a magyar külpolitika - felléphetünk a NYEU-tagság igényével, s azt a maastrichti szerződés értelmében meg is kapjuk. Ez pedig a NATO-tagsághoz vezet.- De az átmeneti időszak éveire van-e reális biztonsági elképzelés e koncepcióban? Csóti György: - Ennek egyik fontos eleme, hogy még az EK gazdasági szervezeteiben való teljes jogú tagságunk előtt e státust elérjük a politikai szervezetekben. Rövid időn belül. Erre van fogadókészség is. Másik eleme a NATO-hoz és a NYEU-hoz való fokozatos, különböző módon való közeledésünk és az utóbbival (az EK mintájára) társulási szerződésünk megkötése. Mindez közvetett biztonságot adna Magyarországnak a köztes időben.- Miként foglalkozik a koncepció közvetlen szomszédságunkkal? Rácskay Jenő (SZDSZ): - Kimondja: Magyarország biztonságát a szomszédaival együtt, partneri viszonyban képzeli el. Egyben elutasítja például az etnikai tisztogatás elvét - s nemcsak szűkebb térségünkben. Tabajdi Csaba (MSZP): - A mostani változat egyik fő értékét én abban látom, hogy pontosabb, világosabb arányokat fogalmaz meg a magyar külpolitikai két alapvető orientációja között. A nyugat-európai integrálódás biztonságunk megteremtésének dinamikus, előrevivő eleme - ugyanakkor Magyarország a térségből kiszakadni nem tud. Amennyiben nem próbáljuk kialakítani megfelelő pozíciónkat Közép- és Kelet-Európábán szomszédainkhoz, akkor nem szavatolható biztonságunk. Ezért lényeges: e mostani koncepció állást foglal a helyi, térségbeli együttműködés, kooperáció mellett legfőképp gazdasági, emberi jogi, humanitárius és kisebbségi téren. A korábbi koncepciókban arányeltolódás volt a „nymgati irányba”, mintha oda történő integrálódásunk mindent meg tudna oldani. Most viszont egyensúly van a két fő orientáció között - s mindegyüknek más a feladata és garanciája - és esélyei is! Szükségünk van a kettő párhuzamos fejlesztésére.- Az új koncepcióban is megjelennek a határainkon túl élő magyar kisebbségek problémakörei, esetleges veszélyeztetettsége? Csáti György:- Igen, s nagy hangsúllyal. Tabajdi Csaba: - Az új változat nagyon helyesen egy kelet-közép-európai, sőt, európai összefüggésrendszerbe helyezi ezt, hisz nemcsak Magyarország és szomszédai vonatkozásában vannak megoldatlan kisebbségi problémák, s nemcsak e térség sajátja ez, hanem, ha kevésbé élesen, de Nyugat-Európa számos országában is létezik. Ezért lényeges nekünk, hogy az EBEÉ-ben és az Európa Tanácsban legyenek általánosan elfogadott politikai, sőt jogi normák is e téren és legyen konfliktusmegelőző, és -kezelő mechanizmus, aminek ma csak csírái vannak. A dokumentum kiemeli: a szomszédainkkal fenntartott kétoldalú kapcsolataink alapvető eleme, hogy milyen az ott élő magyar népcsoportok jogi helyzete. Csóti Györgye - E kérdésben teljes összhang van a hat párt képviselői és a Külügyminisztérium között. A kisebbségi kérdés nem magyar, hanem egész Európát érintő probléma: biztonságpolitikai tényezővé lépett elő. Kocsenda Antal (kisgazda 36-ok): - A külügyű bizottságnak a biztonságpolitikai alapelvek kidolgozásában végzett munkája példa értékű - pontosabban az lehetne a parlament többi bizottsága számára is. Külpolitikai kérdésekben itt a képviselők megközelitően azonos álláspontot képviselnek. A mostani viták nyomán talán az első alkalommal alakult ki a teljes konszenzus.- A kisebbségi kérdés folyamatos felvetése miatt számos vád érte, éri viszont a magyar külpolitikát.. Tabajdi Csaba: - Ezért is tartom lényegesnek kiemelni a koncepció két kulcsmondatát: „Nemcsak a Kárpát-medencében, de egész Közép- és Kelet- Európában elutasítjuk a meglévő határok erőszakos megváltoztatását.” Másrészt: „Elvetjük és elutasítjuk a nemzetiségek által lakott területeken az etnikai viszonyok mesterséges megváltoztatását”. Ha ezt elfogadja az Országgyűlés, teljesen egyértelművé teszi, hogy alaptalanok azok a vádaskodások, melyekkel a magyar külpolitikát illetik. Ugyanakkor ez a határozat egyben kötelezi a magyar Országgyűlés tagjait és a politikai erőket is, hogy e kérdésben legalább ilyen egyértelműséggel szólaljanak meg. Eszes Tibor |
