Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)

1993-02-11 / 8412. szám

Pesti Hírlap, 1993.febr.6. MAGYAR—EK VEGYESBIZOTTSÁGI ÜLÉS Boregyezmény kilátásban VAüASZ ZSUZSA Tökéletesen meg tudom érte­ni a bős—nagymarosi vízlép­cső iránt érzett magyar aggo­dalmakat, most már saját sze­memmel is láttam az úgyne­vezett C variáns építési mun­kálatainak néhány következ­ményét. Egyebek között ezt válaszolta a Pesti Hírlap kér­désére Daniel Guggmbuhl, aki a magyar—EK vegyes bizott­ság tegnap befejeződött bu­dapesti ülésén a közösségi de­legációt vezette. A kétnapos ülés végeztével tartott sajtótá­jékoztató előtt ugyanis kide­rült, a küldöttségvezető — az üléstől független program­ként — látogatást tett a bősi területen. Miit*, mondta: az ‘EK számára igen kényes ügy­ről van szó, amiben továbbra is közvetítő szerepet kívánnak betölteni az érintett felek kö­zött. Jelenleg a kilátások nem túlságosan pozitívak — tette hozzá —, de ennek ellenére a jövő héten Brüsszelben újabb háromoldalú tárgyalásokat rendeznek a témában. Egy további, a jövő héten az EK székhelyén sorra kerü­lő eseményről is hallhattunk a sajtóértekezleten: Juhász End­re delegációvezető, az NGKM főtitkára bejelentette, hogy magyar—F.K boregyezményt írnak alá. Hozzátette: három évig tartottak a feltáró jellegű tárgyalások erről, s végül si­került megállapodni egyrészt az eredeti borok és azok meg­jelenésének védelm&en — például a Tokaji név fokoza­tos eltiltásában, a hasonló ne­vet viselő francia és olasz bo­rok átkereszteltében. Más­részt rögzítették a kedvezmé­nyes feltételek mellett köl­csönösen nyitandó kontin­genseket. ÍJ. oldal folytatás az 1. oldalról A vegyes bizottság mostani, második ülésén a magyar fél több javaslatot is tett, egyebek közön arra, hogy a Társulási Szerződésben, az ipari termé­kekre vonatkozó vámlebontá­sok öt évben meghatározott idejét csökkentsék le négy évre, illetve, hogy a szerződés által rögzített 10 százalék helyett 20 százalékos ütemű legyen. Az „érzékeny” területekről — mint az acél- és textilipari ter­mékek — ezúttal nem esett szó. Ami a mezőgazdasági cikkeket illeti: a magyar tárgyalókül­döttség tavaly novemberben benyújtott egy koncessziós lis­tát bizonyos termékek vámjaira vonatkozóan. Juhász Endre kö­zölte azt is, hogy 18 ipari ter­mék vámemelési listáját is átad­ta a magyar fél. Ezek születő új, illetve szerkezetátalakítás alatt álló iparágak termékei, továb­bá olyan ágazatoké, amelyek leépítése szociális feszültségek­kel fenyegethet. Ezt fenntartás­sal fogadták, bár a konzultáci­ók tovább folynak a kérésről. Mind a magyar, mind pe­dig az EK-delegádő vezetőj: úgy ítélte meg az EK-hoz való csatlakozás iránti magyar ké­rd mel, hogy a nyugat-euró­pai recesszió miatt egyelőre az EK is kevésbé nyitott. Dani­el Guggeubuhl azt is érzékeltet­te azonban, hogy a magyar gazdasággal hasonló bajok vannak, s amíg — például — törvényhozási és politikai szempontokból nem kerü­lünk közelebb a Közösséghez, az érvényben lévő Társulási Szerződés keretein túllépni igen nehéz lenne. A kétnapos ülésen szó esett még az úgynevezett háromol­dalú kereskeddem kérdésé­ről is — ezzd kapcsolatban Juhász Endre dmondta, hogy ugyan az első, 500 millió ECU-* hitd garancia-akcióból csak 5-6 millió dolláros nagy­ságrendben szállíthattunk árukat a volt Szovjetunió utódköztársaságainak, a je­lenleg k folyó, 1,25 milliárd ECU-* programból a jelek szerint nagyobb szdetet ka­­nyaríthatunk le. Már csak azért is, mert már nem a fd­­halmozódott árukészletek to­vábbadásáról volna tzó, ha­nem benyújtottunk egy árral és paritással specifikált keres­kedelmi ajánlást is arról, hogy mit tudnánk szállítani. Első­sorban éldmiszerről, növényi olajakról, bébiételekről és gyógyszerekről van szó. Nem részletezte ugyanak­kor az ülés egy további témá­ját, azt a magyar fdvetést, hogy milyen károkat okoz számunkra a Szerbia és Mon­tenegró dien drenddt ENSZ-embargó, amivd poli­tikailag természetesen egyet­értünk. Az EK küldöttségé­nek a vezetője — arra a kér­désre válaszolva, hogy mikor­ra várható a Társulási Szerző­dés ratifikációja az EK tagál­lamainak törvényhozásaiban — dmondta: három ország­ban már megtörtént, egy sor tagállamban még február vé­ge előtt sor kerül rá, a fenn­maradó néhány ország tör­vényhozása várhatóan legké­sőbb április végére ratifikálja azt. Az idő ugyan hosszúnak tűnhet, de a ratifikáció« djá­­rások általában sok időt vesz­nek igénybe — tette hozzá.

Next

/
Thumbnails
Contents