Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)

1993-02-09 / 8411. szám

Magyar Hírlap, 1993.febr.4.10 ve az úgynevezett innovációs parkok, a vál­lalkozásokat segítő inkubátorházak, vala­mint a vállalkozási tanácsadó irodák. A kü­lönösen súlyos helyzetben lévő kistérségek (például ózd, Miskolc, stb.) problémáinak időleges enyhítésére foglalkoztatási társasá­gok szervezetét is előmozdítottuk. Ezáltal több ezer embernek biztosítottunk állami pénzeszközök felhasználásával a munka­nélküli-járuléknál magasabb ellátási szintet Tudomásul kell vennünk azonban, hogy a támogatásokat csak a társadalom más tag­jainak terhére lehet folyósítani. A munka­­nélküliek ellátása és a kölségvetés ezzel kapcsolatos kiadásai 1993-ban mintegy 100 milliárd Ft-tal növelik az állami kiadásokat Másként szólva a kölségvetési bevételek mintegy 10 százalékát fordítja a kormány erre a célra, ami elég nyilvánvaló cáfolata annak a vádnak, hogy szociálisan érzéket­len rezsim van ma uralmon. Nem hiszem, hogy lett volna jobbközép ideológiájú kor­mányzat valahol, amely ilyen szociálde­mokrata jellegű gazdaságpolitikát valósított volna meg. Ezzel biztosítani tudtuk, hogy a politikai átmenet különösebb zökkenők nélkül megtörténjen és azok a rétegek, me­lyek szükségszerűen gazdaságilag vesztesei voltak az elmúlt évek történelmének, ne ke­rüljenek a társadalom perifériájára sem szo­ciológiailag, sem anyagilag. A fiatalok 18 éves korig történő iskoláztatása _____________________________________I A fiatalok iskoláztatásával kapcsolatban le kell szögeznem: a kormányzat eddig is támogatta azt az elvet, hogy a tanulók mi­nél tovább maradjanak az iskolában. Ezzel összefüggésben a közoktatási törvény ter­vezete tartalmazza, hogy a kötelező alapok- j tatás 16 éves korig tartson. E tervezet j egyébként javasolja azt is, hogy az első i szakképesítés megszerzése ingyenes le- j gyen. A fiatalok képzésének azonban leg­főbb kérdése az, hogyan lehet elérni, hogy a fiatal a gazdaság és társadalom által igé­nyelt végzettséget és szakképesítést szerez­zen. Ennek érdekében szükséges a teljes középfokú intézményrendszer átalakítása. Ennek eredményeképpen egyrészt a megfe­lelő korosztály nagyobb hányada legalább 18 éves koráig az iskolarendszerben marad, ugyanakkor a szakközépiskolák aránya nö­vekszik, a szakmunkásképzés pedig a 16 éves korig tartó alapoktatásra épül majd Az SZDSZ azon prognózisát, amely az iskolákból kikerülők számának következő két évben való növekedésére utal, nem tá­masztják alá statisztikai adatok. A 14—18 éves korú népesség száma a következő években csökkenő tendenciát mutat. Állás­pontunk szerint mindezek ellenére szüksé­ges a szakképzés, illetve tágabban az isko­larendszer expanziója. Mindezek következ­ményeként jelentősen csökken a munka nélküli fiatalok száma, s nem elhanyagol­ható hatás, hogy az intézkedés növeli az oktatási intézményekben foglalkoztatottak, elsősorban a pedagógusok létszámát, csök­kentve ezáltal a munkanélküliség esélyét. Az előzőekben vázolt intézkedések azonban még mindig nem oldják meg az iskolarendszerből lemorzsolódók problé­máját. E réteg számára speciális felzárkóz­tató programok készültek az egyes szaktár­cák bevonásával. Az iskolarendszer bőví­tésével kapcsolatban ugyanakkor ismétel­ten szembe kell néznünk azzal, hogy az is­kolában tartás csak átmenetileg jelentheti a munkanélküliség növekedésének fékezé­sét. A végzettek elhelyezkedése azonban alapvetően az összes álláshelyek számától, s emögött a gazdaság fejlődésétől, illetve munkahelyteremtő képességétől függ. Pályakezdők gyakornoki foglalkoztatása A pályakezdők gyakornoki foglalkozta­tásának újbóli bevezetése sem idegen a kormány gondolkodásától. Ez az eszköz korábban már működött nálunk is, a ta­pasztalatok azt mutatják, hogy igénybevé­tele meglehetősen szerény volt. Az eszköz mai bevezetésének némileg ellentmond, hogy a munkaerő-piaci adatok szerint a pá­lyakezdő diplomások 89 százaléka állami segítség nélkül a végzést követő néhány hónapon belül munkát talált Megfontolan­dó egy ilyen típusú eszköz bevezetése arról az oldalról is, hogy azok a munkáltatók, amelyek az állami támogatás ösztönzésére nagy létszámban foglalkoztamának fiatalo­kat, indokolatlanul gazdasági előnyhöz jut­nának azokhoz képest, ahol a munka jelle­ge nagyszámú fiatal foglalkoztatását nem teszi lehetővé. Ellene szól az is, hogy a tá­mogatás kiszorító hatása révén az idősebb munkavállalók egy része munkahelyét el­veszíthetné. Ugyancsak megfontolást igé­nyel az a szempont, hogy egyik oldalon az iskolarendszer, s ezen belül a felsőoktatás bővítését tűzzük ki célul, akkor nem feltét­lenül adható foglalkoztatási garancia kor­mányzati támogatás formájában ugyan­azon réteg számára. A korengedményes nyugdíjazás A kedvezményes nyugdíjazás lehetősé­gével — a munkavállalóval való megegye­zés alapján — már jelenleg is minden munkáltató élhet. Az esetben, ha a munkáltató előző évi eredménye nulla, vagy negatív volt, illet­ve ha jogutód nélkül megszűnik, vagy fel­számolják, a Foglalkoztatási Alap a kor­­engedményes nyugdíjazás költségeit rész­ben vagy egészében átvállalhatja. Ugyan­csak a Foglalkoztatási Alapból lehetséges a tartósan munkanélküliek elhelyezkedé­sének bértámogatás folyósításával való ösztönzése. Az SZDSZ által felvetett javaslat tulaj­donképpen visszalépést jelentene a jelenle­gi rendszerhez képest azzal, hogy a két tá­mogatási formái egymástól tenné függővé. A munkanélküli-járadék féléves összegének kifizetése Ami a munkanélküli-járadék egy félévre esedékes összegének egyben történő kifi­zetését illeti, az — az SZDSZ érvelésével szemben — nem ösztönözne az azonnali munkahelykeresésre. Önmagában a hatha­vi járadék összege (ez átlagban mintegy 50 ezer forint) ahhoz nem elég, hogy csak eb­ből vállalkozást indíthasson a munkanélkü­li. Amennyiben a járadék összegét a mun­kanélküli előre megkapja, és ugyanakkor elhelyezkedése néhány hónapon belül megoldódik, kérdésessé válik a járadékra jogosultsága azon időszakra, amikor már munkaviszonyból származó jövedelme van. Probléma lehet az is, ha esetleg a i i I

Next

/
Thumbnails
Contents