Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-01 / 8406. szám
Köztársaság, 1993.jan.22.21 MAGYAROK NYUGATON Beilleszkedők és bosszúállók Ma is akadnak nyugatról hazatérők, akik szívesen oktatják ki az idehaza maradt és itthon küszködő magyarságot - írja az amerikai magyarokról lapunknak írt elemzésében Pomogáts Béla hogy miként is kellett volna viselkednie. Ezek az egykori emigránsok vezető posztokat és különféle előjogokat követelnek maguknak mindazok rovására, akik idehaza vészelték át az elmúlt nehéz évtizedeket. Az ősszel öt hetet töltöttem az Egyesült Államokban és Kanadában, igen sok magyar közösséggel találkoztam, s úgy érzem, valamennyire megismerkedtem az Újvilágban éló magyarok, elsősorban persze az értelmiségiek tapasztalataival, elképzeléseivel és törekvéseivel. Ez a magyarság ma már természetesen nem emigrációként, különösen nem politikai emigrációként határozza meg magát. Helyzete és státusa átalakult a hazai változások következtében: hazatelepedhet, részt vehet a magyarországi gazdasági, politikai és kulturális életben, akár vezető állásokat is betölthei erre különben több példa is akad. Az új helyzetnek - a nyugati világban élő magyarok számára is - számos előnye van. egyszersmind igen sok kérdést is felvet, többi közön a nyugati magyarság identitásának kérdését.- A nyugati magyarság nagy része ugyanis nem kíván élni a hazatelepülés és az idehaza történő elhelyezkedés lehetőségével. Eltérően a korábbi - például az 1848-1849-ei majd az 1918—1919-et követő - emigrációktól, amelyek elsősorban, a Magyarországon berendezkedett politikai rendszerrel szemben határozták meg magukat, az utóbbi több mint négy évtizedben, főként az ötvenhatos forradalom leverése után a nyugati világban menedéket talált és letelepedett magyarok igen nagy többsége nem kívánt ragaszkodni a politikai emigráns státusához, illetve igazából sohasem érezte magát hontalannak Vagyis, ha élesen szemben állón is a hazai (kommunis! la) politikai rendszerrel, és nyilvánosan bírálta is ennek intézkedéseit, elsősorban arra törekedett. hogy rendezze viszonyát a befogadó társadalommal. Elhelyezkeden a számára otthont adó ország gazdasági, politikai és kulturális életében, gyakran vegyes nyelvű családot alapított, biztos egzisztenciát teremtett, s a nyugati világban eltöltőn évtizedek most már ezer személyes szállal fűzik új környezetéhez. Korábban a második világháború vagy az 1947-1948-as Rákosi-féle hatalomátvétel után a nagyvilágban szétszóródon magyar politikai emigráció, legalábbis ennek nagy része egyféle „emigráns identitást" alakítón ki. amely minden tekintetben az elhagyón otthoni világban találta meg a maga vonatkozási pontjait A jelenben is vannak ilyen emigránsok főként az Egyesült Államokban, Dél- Amerikában vagy Ausztráliában, az emigráció nagy többsége és éppen az életrevaló, a mi hazai dolgaink szerencsésebb alakításában segíteni tudó része mindazonáltal eltávolc*don enól az emigráns lelkiállapottól. Ehelyett az úgynevezett kenős identitás kötődésrendszerét alakította ki, s miközben hűséges maradt eredeti hazájához, őszinte érdeklődéssel és elkötelezettséggel figyeli az itthoni fejleményekéi Támogatni kész az átalakulási folyamatokai be tudón illeszkedni új hazájának viszonyai közé, és polgári öntudattal vesz részt ennek életében. A kit emigráns réteg: a mindig is a politikai emigráció öntudatával fellépő és a kenős identitás vonatkozási rendszerét kialakító csoportok közül kétségkívül ez utóbbiak, varinak abban a helyzetben, -hogy a nagyvilágban eredményesebben képviseljenek magyar érdekeket. Magyar érdekeken nemcsak a jelen Magyarország gazdasági, politikai és kulturális kibontakozásának nemzeti érdekeit énem. hanem a Kárpát-medencében élő kisebbségi magyarság fennmaradásának és fejlődésének illetve az egyetemes magyar nemzeti integrációnak az érdekeit is. A hagyományos politikai emigráció általában elszigetelten él a befogadó társadalomban, világképét emlékek és nosztalgiák vagy ami még szomorúbb, a bosszúállás, a leszámolás vágya határozza meg. Nem is érdeklődik igazán a befogadó társadalom kultúrája iránt. Nincsenek igazán kapcsolatai a gazdasági és politikai döntéshozó fórumokkal, s nem tud befolyást gyakorolni a sajtóra, amely köztudottan minden nyugati társadalomban hatalmi tényezőt jelent. Ilyen kapcsolatrendszerrel. a befolyásolás eszközeivel. ahogy ezt Amerikában mondják: a lobbyzás lehetőségével csak a beilleszkedettek csoportjai rendelkeznek.
