Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)

1993-02-08 / 8410. szám

Ingvar Nemzet, 1993.fébr.2. 40 Gidai Erzsébet a nemzeti demokraták gazdasági programjáról Ne legyen Grál-lovag a magyar! A hét végén kétnapos tanácsko­zást rendezett a Nemzeti Demokrata Szövetség, amikor körvonalazták a párt programját, benne a gazdaságit, amelynek kidolgozásában külön munkacsoport vett részt dr. Gidai Erzsébet egyetemi tanár irányításá­val. Milyen kiutat kínál a meglehető­sen ellentmondó gazdasági fejlemé­nyekből, az adósságállományból, az infláció és a munkanélküliség társa­dalmi feszültségéből ez a program?- Nagyon leegyszerűsítve azt mondanám, hogy a nemzeti utat tart­juk járhatónak - így a professzomő. - Az ország nemzeti múltjához, földraj­zi, geopolitikai, népességi sajátossá­gaihoz legjobban illeszkedő gazdaság­­politikát kell folytatnunk. Óvnunk kell az ország anyagi és szellemi vagyonát, földjét és ásványi kincseit, kulturális értékeik S preferáljuk azokat az ágaza­tokat, amelyekkel versenyképesek va­gyunk, kiemelve szellemi tőkénket. Ez szembenál! a mai liberális nézetcso­­porttal, amely elsősorban a világgaz­daságnak alárendelten működő gazda­ságpolitikát tart helyénvalónak. Nem autarchiát, de mindenképpen a belső piacból kiinduló és a nemzetközi téren kapcsolatokat ebből építő szisztémára gondolok tehát. Egyenrangú partneri ; viszonyról van szó, bár kis országnak ez mindenképpen bonyolultabb. Még­is, a történelemben azt látjuk, hogy azok a kis államok voltak sikeresek, amelyek belső nemzeti értékeiket véd­ték, s ezt fejlesztve bizonyultak képes-_ nck kedvező helyet szerezni a világ-’ , gazdaságban is.- Mely államokra gondol?- Többek között Dánia, Finnor­szág, Japán. Utóbbi páratlan fejlő­dést járt be, már az USA-val szem­ben is előnyre tett szert bizonyos hír­adástechnikai cikkekben. S ez úgy vált lehetővé, hogy nyersanyagsze­génységét oktatási, kutatási erőfeszí­tésekkel sikerült ellensúlyoznia. A finnek elsősorban oda engedtek be idegen tőkét, ahol nem volt megfele­lő munkakultúrájuk, de ott is csak erős ellenőrzéssel. A dánok esetében is hasonló Játszódott le. Az ország jó minőségű termékekkel és vám­védelemmel is igyekezett megóvni, illetve tovább csiszolni hírét-nevét.- Ehelyett mit látunk?- Azt, hogy a magyarhoni ellá­tásban érdektelen külföldi verseny­cégek jönnek be, amelyek a magyar termékeket a piacon tönkreteszik. Kevesebb jut a technológiai fejlesz­tésre, mindenekelőtt a saját terméket magasabb áron juttatják el a külföldi cégek a fogyasztóhoz. így a kiárusí­, tás!következtében,.mindraz(,élelnii-, szer-, mind a konfekció-, mind a gyógyszeripar és más területek is vesztesek lesznek. Nemcsak fo­gyasztási, hanem termelési eszközök piacáról is szó van.- Kinek lenne nálunk helye . mégis?- A külföldi vagyonfelélő gazdál­kodásával • kisöpri a tőkét tőlünk, ezért lehetővé kellene tenni például, hogy magyar vállalkozó harmadik or­szágba vigye ki tőkéjét. Nemzeti sa­játosságaink hangsúlyozása nem je­lent bezárkózást, elsősorban ott lehet­ne teret adni a külföldi tőkének, ahol nincs a magyar iparnak múltja. Ilyen jó beruházás volt a Suzuki. Ahol olyan terméket állítanak elő, amit ma . nem gyártunk, s hoz tőkét, technoló­giát. Nem azok kellenek, akik .csak beülnek* kén épületbe. Ugyanakkor járuljanak hozzá a mi költségveté­sünkhöz is, mert ma adó- és más ked­vezményeket élveznek több évig, míg a magyar vállalkozót büntetik, hiszen az összes pénzügyi terhet ő cipeli. A régi menedzsment nemegyszer az ál­lami vállalatok épületeit adja-veszi és jövedelmet oszt belőle, amely eltűnik gyakorlatilag. A nemzeti gazdaság­­politika védi értékeinket, s megszün­teti ezeket a gazdasági torzulásokat.- A nemzetgazdaság nem csík termelésből áll...- Ha a szociális tennivalókra gondol, egyetértünk úgy, hogy a kettő nem szakítható el. A gazdaság akkor működik jól, ha figyelembe vesszük szociális hatásait is. A lehe­tőleg minél kisebb munkanélküliség, az egészségügy fejlesztése, a hát­rányos helyzetűek felkarolása mind ebbe a szociális hálónak is mon­dott körbe tartozik. Meg kell kísérel­ni a Iwrmonikus gazdasági-szociális helyzet kialakítását. A köztehervise­lésből befolyt összegek menjenek .vissza ezekre-a területekre, ne pedig az adósság finanszírozására.- Eljutottunk az adósságállomány­hoz, ami kedvenc wsszőparipója...- Mindazon terheket, amelyeket igazsáialanu! cipelünk, szanálni kell. Tárgyalásokkal leírattatni, pénzügyi­­technikailag árváltani - legalább öt­­íves periódus kell ahhoz, hogy össze­szedje magát az ország. A belső adós­ság szanálása is ide tartozik. Komoly takarékosságot kell megvalósítani a kormányzati munkában, a vállalatok privatizációjakor, sőt a lakosságnál is.- Jól értettem: a lakosságnál?!- Igen, mert van pazarló módon élő, szűk réteg már nálunk is, ahol is akár progresszívebb adóztatással lehet­ne elérni a takarékosabb pénzgazdálko­dást. De az államigazgatási apparátus, a burjánzó hivatalok fenntartása és a politikai pánok költségvetése is olyan, ahol pazarlás található. Egyértelmű, határozott gazdasági intézkedéseket kell majd hozni ezekben az ügyekben. S hogy vannak ellenérvek? Ismerem őket, de nem hat meg a mások által fölvett adósságot Grál-lovag módjára visszafizető honpolgár festen ideája. Keresztényi Nándor

Next

/
Thumbnails
Contents