Hungary Today Media News and Features Digest Press Survey, 1993. február (8406-8422. szám)
1993-02-08 / 8410. szám
Ingvar Nemzet, 1993.fébr.2. 40 Gidai Erzsébet a nemzeti demokraták gazdasági programjáról Ne legyen Grál-lovag a magyar! A hét végén kétnapos tanácskozást rendezett a Nemzeti Demokrata Szövetség, amikor körvonalazták a párt programját, benne a gazdaságit, amelynek kidolgozásában külön munkacsoport vett részt dr. Gidai Erzsébet egyetemi tanár irányításával. Milyen kiutat kínál a meglehetősen ellentmondó gazdasági fejleményekből, az adósságállományból, az infláció és a munkanélküliség társadalmi feszültségéből ez a program?- Nagyon leegyszerűsítve azt mondanám, hogy a nemzeti utat tartjuk járhatónak - így a professzomő. - Az ország nemzeti múltjához, földrajzi, geopolitikai, népességi sajátosságaihoz legjobban illeszkedő gazdaságpolitikát kell folytatnunk. Óvnunk kell az ország anyagi és szellemi vagyonát, földjét és ásványi kincseit, kulturális értékeik S preferáljuk azokat az ágazatokat, amelyekkel versenyképesek vagyunk, kiemelve szellemi tőkénket. Ez szembenál! a mai liberális nézetcsoporttal, amely elsősorban a világgazdaságnak alárendelten működő gazdaságpolitikát tart helyénvalónak. Nem autarchiát, de mindenképpen a belső piacból kiinduló és a nemzetközi téren kapcsolatokat ebből építő szisztémára gondolok tehát. Egyenrangú partneri ; viszonyról van szó, bár kis országnak ez mindenképpen bonyolultabb. Mégis, a történelemben azt látjuk, hogy azok a kis államok voltak sikeresek, amelyek belső nemzeti értékeiket védték, s ezt fejlesztve bizonyultak képes-_ nck kedvező helyet szerezni a világ-’ , gazdaságban is.- Mely államokra gondol?- Többek között Dánia, Finnország, Japán. Utóbbi páratlan fejlődést járt be, már az USA-val szemben is előnyre tett szert bizonyos híradástechnikai cikkekben. S ez úgy vált lehetővé, hogy nyersanyagszegénységét oktatási, kutatási erőfeszítésekkel sikerült ellensúlyoznia. A finnek elsősorban oda engedtek be idegen tőkét, ahol nem volt megfelelő munkakultúrájuk, de ott is csak erős ellenőrzéssel. A dánok esetében is hasonló Játszódott le. Az ország jó minőségű termékekkel és vámvédelemmel is igyekezett megóvni, illetve tovább csiszolni hírét-nevét.- Ehelyett mit látunk?- Azt, hogy a magyarhoni ellátásban érdektelen külföldi versenycégek jönnek be, amelyek a magyar termékeket a piacon tönkreteszik. Kevesebb jut a technológiai fejlesztésre, mindenekelőtt a saját terméket magasabb áron juttatják el a külföldi cégek a fogyasztóhoz. így a kiárusí, tás!következtében,.mindraz(,élelnii-, szer-, mind a konfekció-, mind a gyógyszeripar és más területek is vesztesek lesznek. Nemcsak fogyasztási, hanem termelési eszközök piacáról is szó van.- Kinek lenne nálunk helye . mégis?- A külföldi vagyonfelélő gazdálkodásával • kisöpri a tőkét tőlünk, ezért lehetővé kellene tenni például, hogy magyar vállalkozó harmadik országba vigye ki tőkéjét. Nemzeti sajátosságaink hangsúlyozása nem jelent bezárkózást, elsősorban ott lehetne teret adni a külföldi tőkének, ahol nincs a magyar iparnak múltja. Ilyen jó beruházás volt a Suzuki. Ahol olyan terméket állítanak elő, amit ma . nem gyártunk, s hoz tőkét, technológiát. Nem azok kellenek, akik .csak beülnek* kén épületbe. Ugyanakkor járuljanak hozzá a mi költségvetésünkhöz is, mert ma adó- és más kedvezményeket élveznek több évig, míg a magyar vállalkozót büntetik, hiszen az összes pénzügyi terhet ő cipeli. A régi menedzsment nemegyszer az állami vállalatok épületeit adja-veszi és jövedelmet oszt belőle, amely eltűnik gyakorlatilag. A nemzeti gazdaságpolitika védi értékeinket, s megszünteti ezeket a gazdasági torzulásokat.- A nemzetgazdaság nem csík termelésből áll...- Ha a szociális tennivalókra gondol, egyetértünk úgy, hogy a kettő nem szakítható el. A gazdaság akkor működik jól, ha figyelembe vesszük szociális hatásait is. A lehetőleg minél kisebb munkanélküliség, az egészségügy fejlesztése, a hátrányos helyzetűek felkarolása mind ebbe a szociális hálónak is mondott körbe tartozik. Meg kell kísérelni a Iwrmonikus gazdasági-szociális helyzet kialakítását. A közteherviselésből befolyt összegek menjenek .vissza ezekre-a területekre, ne pedig az adósság finanszírozására.- Eljutottunk az adósságállományhoz, ami kedvenc wsszőparipója...- Mindazon terheket, amelyeket igazsáialanu! cipelünk, szanálni kell. Tárgyalásokkal leírattatni, pénzügyitechnikailag árváltani - legalább ötíves periódus kell ahhoz, hogy összeszedje magát az ország. A belső adósság szanálása is ide tartozik. Komoly takarékosságot kell megvalósítani a kormányzati munkában, a vállalatok privatizációjakor, sőt a lakosságnál is.- Jól értettem: a lakosságnál?!- Igen, mert van pazarló módon élő, szűk réteg már nálunk is, ahol is akár progresszívebb adóztatással lehetne elérni a takarékosabb pénzgazdálkodást. De az államigazgatási apparátus, a burjánzó hivatalok fenntartása és a politikai pánok költségvetése is olyan, ahol pazarlás található. Egyértelmű, határozott gazdasági intézkedéseket kell majd hozni ezekben az ügyekben. S hogy vannak ellenérvek? Ismerem őket, de nem hat meg a mások által fölvett adósságot Grál-lovag módjára visszafizető honpolgár festen ideája. Keresztényi Nándor
